Művészetek Palotája engedélyezési terv
A Művészetek Palotája Magyarország egyik legfontosabb kulturális intézménye, amely számos művészeti ágnak ad otthont. Az épület tervezése és kivitelezése komoly mérnöki és építészeti feladat volt, melynek eredményeként egy modern, funkcionális és esztétikus komplexum jött létre.
Az épület tervezése és szerkezete
A koncertközpont műszaki terveit a Zoboki, Demeter és Társaik Építésziroda készítette Zoboki Gábor vezető tervező irányítása alatt. A kivitelezést az Arcadom Építőipari Zrt. jegyzi. A 28 hónap alatt elkészült épületegyüttes három fő egységből áll: a Duna felőli oldalon a Ludwig Múzeum, középen a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem, a keleti szárnyban pedig a Fesztivál Színház helyezkedik el. Ezeket a részegységeket egy közös, magasba nyúló, üvegfalakkal határolt előcsarnok köti össze, melynek szintjeit széles lépcsők, mozgólépcsők és felvonók teszik elérhetővé.
A Művészetek Palotája otthont adó intézmények
A Művészetek Palotája a Nemzeti Filharmonikus Zenekar, a Nemzeti Énekkar és Kottatár, a Ludwig Múzeum, valamint a Nemzeti Táncszínház állandó otthona, ezzel is erősítve a kulturális sokszínűséget és a művészeti ágak közötti együttműködést.
A Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem
Az épület lelke a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem, amelyet a világ egyik legjobb akusztikai adottságokkal rendelkező hangversenytermeként tartanak számon. Befogadóképessége 1525 fő, de szükség esetén további 130 pódiumülés és 136 állóhely is rendelkezésre áll. A nyitott hangversenytér mozgatható bővítményei révén három különböző méretű színpad és zenekari árok kialakítását teszi lehetővé. Az akusztikai kialakítás egyik meghatározó eleme a nézőtér fölé is benyúló, három külön-külön mozgatható elemből álló hangvető.
Az orgona
A hangversenyterem látványát a nézőtérrel szemben elhelyezkedő, "orgonák orgonájának" is nevezett hangszerkomplexum uralja, amely lenyűgöző vizuális és akusztikai élményt nyújt.
Építési engedélyezési eljárások és jogszabályok
Az építési engedélyezési eljárások és a kapcsolódó jogszabályok folyamatosan változnak. A 37/2007. (XII. ...), a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet, a 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet, valamint a 2023. évi C. törvény (Méptv.) és a hozzá kapcsolódó 281/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet (Eljárási kódex) szabályozzák az építési tevékenységeket. Fontos megkülönböztetni az építési engedély köteles tevékenységeket az egyszerű bejelentéshez kötött vagy engedély nélkül végezhető munkálatoktól.
Az építési engedély iránti kérelem benyújtásához szükséges adatok és dokumentumok listája részletesen szabályozott. Az építési engedély illetékének meghatározása összetett, és az eljárási illeték összege is változhat.
A magánszemélyek által építtetett lakóházak, illetve közületi építkezések építési engedélyeinek, tervrajzainak megkereséséhez az alábbi információkra van szükség:
- A tulajdonos neve
- Az építtető neve
- A tervező neve
- Az épület helyszíne (település, út, utca)
- Az építés ideje (év)
- A lakhatási engedély megkérésének éve
- Egyéb megjegyzések
Amennyiben lakótelepi épület építési irataira van szükség, és rendelkezésre áll a lakáshoz kapott tervkivonat, akkor a fent említett információkon kívül meg kell adni az épület építésekor használt betűjelzést („munkaszámot": pl. E1, E2, B1), ami meggyorsítja az iratkeresést.
Új budapesti konferencia-központ tervei
Már készülnek az új budapesti konferencia-központ engedélyes tervei a Finta Stúdióban. A tervek szerint az épület központi eleme egy 4-5 ezer fős nagyterem lesz, mellette két 1200-1500 fős szekcióterem és több kisebb, 50-200 fős tárgyaló is kialakításra kerül. A kormány 1,8 milliárd forintot szán a tervezést is magában foglaló előkészítő munkára. A kivitelezői tendert a jogerős engedélyek birtokában, illetve a szükséges források biztosítása után hirdetik meg.
A KPMG által készített elemzés szerint egy új, nagyméretű konferencia-központ építése nemzetgazdasági szinten is megtérülne, hozzájárulva a foglalkoztatás bővüléséhez, a vállalkozások bevételnövekedéséhez, a turizmus és vendéglátás fellendüléséhez, valamint az országimázs erősödéséhez.
A lehetséges helyszínek közül a Művészetek Palotája tőszomszédságában lévő, jelenleg parkolóként működő területet választották ki. A magyar állam 2014 elején vásárolta meg a területet a Trigránit cégcsoporttól. A projekt megvalósítását a turisztikai szektor aktív részvételével tervezik, már a tervezés fázisa előtt megkezdődtek az egyeztetések a szervezetekkel.
A beruházást várhatóan kiemelt projektté nyilvánítják, hogy ezzel gyorsítsák az engedélyezési eljárást.
tags: #mupa #engedelyezesi #terv