Nádasdy vár Sárvár alaprajza és díszterme: történet, művészet és építészeti kialakulás

A Nádasdy-vár Sárvár szívében emelkedik, és a benne található múzeum nem csupán Sárvár, hanem Magyarország kulturális életében is meghatározó szerepet tölt be. A vár története a 13. századra nyúlik vissza, amikor is először említik dokumentumok. A vár első írásos említése 1327-ből maradt fenn, amikor is Károly Róbert királyi birtoka volt.

Alaprajzi kialakulás - ötszögű palota és vizesárkok

A vár mai formáját a 17. század közepén nyerte el, amikor a különálló épületszárnyakat összekötötték és így kialakult a mai ötszögű belső palotaépület. A palotaépület köré kőből és téglából épült, ötszög alaprajzú várfal emelkedett, sarkain egy-egy óolasz típusú bástyával, bennük a falak fedezésére alkalmas ágyúlőréseket is kialakítottak. A török rablóportyák elleni védelemül 1549-62 között fokozatosan építették ki a sárvári véghelyet, melynek öt, olasz bástyás erődítményét széles vizesárok oltalmazta; ma is ezek határozzák meg az építmény formáját.

A palotaépületen pedig reneszánsz átalakításokat végeztek, legfeltűnőbb a toronykapu itáliai reneszánsz stílusú kialakítása, amely Andrea Palladio hatását tükrözi. Belépve a toronykapun át a várba, láthatjuk a gótikus ülőfülkéket, amelyek ugyancsak ekkor készülhettek el. A főtér irányából azonban hamar szembe találja magát a látogató az impozáns kaputoronnyal, és a hozzá vezető, fél évezredes téglaboltozatos híddal.

A díszterem építészete és mennyezeti freskói

A barokk stílusú dísztermet Nádasdy III. Ferenc építtette 1649-53 között. A díszterem mennyezeti képeit, melyek közt freskók és seccók egyaránt vannak, Hans Rudolf Miller festette 1653-ban. A mennyezeti nagyfreskó bal alsó szélén található monogram és évszám szerint a mennyezeti képekkel 1653-ban készült el a mester, aki magát a HRM monogram mögé rejtette. A terem kialakítása és mennyezeti festményei a Nádasdy III. Ferenc megrendelésére készült.

A mennyezetképeket 1653-ban Hans Rudolf Miller festette, s nagyrészt II. Nádasdy Ferenc hadi tetteit ábrázolják. A monumentális csataképsorozat a hazai barokk művészet legnagyobb szabású történeti falképsorozata; többségük Nádasdy II. Ferenc monumentális, törökverő csatajelenetei látszanak. A képsorozat a törökellenes összefogást hirdető korabeli főúri elképzelés vizuális megformázása.

A képek közötti, hadizsákmány fegyvereket ábrázoló gipszstukkókat Andrea Bertinalli készítette. A két medálkép pedig háborúra lelkesítő szalagokat lobogtató puttókat jelenít meg. A mennyezeten látható Szent Korona, melyet angyalok tartanak, utal arra a gondolatra, hogy csak harccal állítható vissza Szent István állama.

A csataképsorozat témája és üzenete

Témája egyrészt a 16. és 17. század fordulójának fontos magyarországi háborúja. Az 1593-ban kezdődött küzdelem a mohácsi csatavesztést (1526) követően először adott reményt arra, hogy kiűzzék az országból az Oszmán Birodalom hadait. Az 1606-ig tartó háború (régi tankönyvekben a tizenötéves háború) hatalmas pusztítással járt a Magyar Királyság területén, de eredményt nem hozott. A küzdelemben a várak fontos szerepet játszottak, ezek közül itt láthatók Győr, Pápa, Tata, Székesfehérvár, Kanizsa és Buda ostromának ábrázolása.

A legnagyobb csataképen pedig a háborút kiváltó első nagy csata, a horvátországi Sziszek várának ostroma látható. A kép közepén pedig Nádasdy II. Ferenc, a kor híres főura és egyben hadvezére lándzsájával egy törököt szúr le, jelezve győzelmét. A képsorozat, a megrendelő unoka, Nádasdy III. Ferenc nagyapja volt. A képek a korabeli szemlélőnek komoly üzenetet fogalmaztak meg, a török elleni küzdelemre hívott fel.

Oldalfalak: ótestamentumi jelenetek és későbbi kiegészítések

A 18. század közepén egy Somogy megyei nemes, Szily Ádám birtokolta. Ő döntött úgy, hogy az oldalfalakra ótestamentumi jeleneteket festett egy alig ismert soproni díszletfestővel, a bécsi festészeti akadémián tanult Dorffmaister Istvánnal. A Sámson és Delila festmény bal sarkában saját írásával örökítette meg a nevét a művész, hangsúlyozva képzettségét.

A Dávid és Góliát történet egyetlen képen megjelenítve az egész történetet. A szalonsorba vezető ajtó mellett Judit bátor tettét láthatjuk, amikor lefejezte Holofernészt. Vele szemben Józsué és az öt amorita király feszültségekkel teli története elevenedik meg. A díszterem bejárata mellett újra egy Dávid történet következik, amikor Abigél élelmiszert vesz a sivatagban vándorló fiatalembernek. A jelenetek a zsidó történelem ismert alakjait, férfijait és női szereplőit ábrázolják.

A korban nagy divatja volt annak, hogy a falfestményeket úgy készítsék el, mintha azok leemelhetőek lennének a falról. A képeknek ezért keretet festett, sőt még árnyékot is adott nekik. A belső képeket ezenfelül olajjal készítette, ezért amikor besüt a nap, valóban lehet olyan érzésünk, mintha igazi olajképek néznének vissza ránk.

Bútorok, tárgyak és egyéb kiállítási elemek

A terem falai mentén régi korok díszes ládái idézik vissza az évszázadokat. A legszebb és legtitokzatosabb bútor azonban a 17. század második felében készült lábakon álló fiókos szekrény. A márvány és műmárvány díszek, a belső oldalszárnyakon látható tájképek, a Poszeidon és sellő plasztikák mind a mester ügyességét dicsérik. Nem beszélve a titkos fiókokról is, melyet egy-egy vezetés során külön kérésre meg is mutatnak a múzeum munkatársai.

A vár egykori tulajdonosai, a Nádasdyak idején váltotta az építészetben a reneszánsz stílust a barokk. A vár egy különálló épületében Nádasdy Ferenc a család egykori nagyságát jelképező kincseket tárolta, a palota belső falait pedig az uralkodókon kívül az ősök embernagyságú portréi díszíthették. A terem fényesen ragyogó két csillára már a modern korba repít minket.

Történelmi fordulópontok, tulajdonosok és átalakítások

A következő évtizedekben Sárvár lett a központja a szépen gyarapodó Nádasdy család uradalmainak. A Nádasdy család 16. században került birtokába, és ők alakították át a várat a mai, reneszánsz stílusban. Nádasdy Tamás udvarát Kanizsáról Sárvárra helyeztette át, amelyet a korabeli Magyarország egyik kulturális központjává emelt. Iskolát, nyomdát létesített, ahova Sylvester Jánost hívta meg.

A Nádasdyak idején váltotta az építészetben a reneszánsz stílust a barokk. Miután a freskók elkészültek, Nádasdy III. Ferencet 1655-ben országbíróvá választották az országgyűlésen. Majd másfél évtized múlva, 1671-ben kivégezték Bécsben a Wesselényi-féle rendi szervezkedésben való részvétele miatt. A Wesselényi-féle főúri összeesküvésben való részvétele miatt kivégzett országbíró birtokait elkobozták.

Sárvár az uralkodó kezelésébe került, majd számos tulajdonos kezén átment. 1677-ben veje, Draskovich Miklós vásárolta meg Sárvárt, és költözött vissza a várkastélyba. A Rákóczi-szabadságharcban rövid ideig a felkelők kezén volt a vár, majd a 18. század második felében Szily Ádámé; ő festtette a díszterem falainak képeit. Szily Ádám a genovai kereskedőktől felvett kölcsön miatt eladósodott, ezért kénytelen volt nekik eladni a várkastélyt. Tőlük a Genovai Köztársaság vette át, majd 1803-tól a Habsburgok Este-modenai mellékágához került.

IV. Ferenc modenai herceg ismét komoly átalakítást végeztetett a váron: lecsapoltatta és a várfalak földtöltésével feltöltette a várárkot, amelyet hercegi parkká alakíttatott. A fahíd helyett kőhidat építtetett a kapuhoz, a palotaépületet egységes klasszicista stílusúvá változtatták, befalaztatták a reneszánsz árkádsort, és a fölötte lévő szintet beépítették.

Múzeumi funkciók, kiállítások és turisztikai jelentőség

Az 1980-as években megnyílt állandó huszárkiállítás a vár épületének tucatnyi szobáját kitölti, és az eredeti fegyverek, térképek és egyéb kiegészítők mellett számos történetet is mesél a harcmezőkről. Az állandó kiállítás nemcsak végigvezet a huszárság történetén, fordulópontjain, hanem felidézi a legmagyarabb fegyvernem mindennapjait, hagyományait. Egyenruhák, szablyák, lőfegyverek mellett kitüntetések, festmények, sportdíjak mondják el a huszárok történetét.

A vár ma a Nemzeti Várprogram harmadik ütemének helyszíne. A vár a körülötte elterülő, védett parkkal együtt izgalmas célpont; az épület hazánk egyik legépebben maradt kastélya. A várudvaron és a palotaépületen végzett régészeti feltárások és műemléki helyreállítások célja a műemléki érték megőrzése és bemutatása a látogatóknak.

Látogatói információk és élmények

A vár Sárvár szívében helyezkedik el, könnyen megközelíthető gyalog a városközpontból. Parkolásra a vár környékén van lehetőség, a látogatók számára ingyenes parkolókat biztosítanak. A Nádasdy-vár, Sárvár egyik fő turisztikai és kulturális nevezetessége, méltán népszerű mind a hazai, mind a külföldi látogatók körében. Az intézmény rendszeresen szervez különböző kulturális rendezvényeket, kiállításokat, amelyek hozzájárulnak a régió kulturális gazdagságának bemutatásához.

A vár és különösen díszterme művészeti, történeti és építészeti szempontból egyaránt jelentős. A díszterem mennyezeti csataképsorozata és az oldalfalakon látható ótestamentumi jelenetek összhangban mutatják be a főúri kommunikációt, az emlékezést és a politikai üzeneteket a művészet nyelvén.

tags: #nadasdy #var #sarvar #alaprajza

Népszerű bejegyzések:

• Egri olcsó ingatlanok gyors felkutatása – gyakorlati útmutató
• Részletes útmutató a kandalló tűztér beépítéséhez és telepítéséhez
• Hogyan segít egy építési árajánlat sablon Colostok.hu-n
• Hazai ablakmegoldások: típusok, üvegezés és működtetés
• Részletek az Országbíró utca új építésű PREMIUM Alfa-Házáról