Az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályai és a nagyobb beépítés jogkövetkezményei
Az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályairól szóló 245/2006. (XII. 5.) Korm. rendeletet az építésügy minden szereplőjének érdemes ismernie, hiszen a fennmaradási engedély főszabály szerint csak ezen bírság megfizetése mellett szerezhető meg.
Az építésügyi bírság kiszabásának alapelvei
A 2022. január 11-i módosítások alapján egyértelművé vált, hogy az építésfelügyeleti hatóság nem szabhat ki építésügyi bírságot. A gyakorlatban egyébként az építésfelügyeleti hatóság szinte soha nem élt az építésügyi bírság kiszabásával, de a 2022. szeptember 1-jétől a rendelet szövegében már csak az szerepel, hogy jogszerűtlen építési tevékenység miatt járhat bírság. Korábban a szakszerűtlen építési tevékenység miatt is felmerülhetett az építésfelügyelet szankciója, azonban a tételes bírságtételek között nincs ilyen nevesítve.
Az építésügyi hatóság köteles a fennmaradási engedélyt megadó, illetőleg a lebontást tudomásul vevő határozatában az építésügyi bírságot is kiszabni. Azonban lényeges, hogy a fennmaradási engedélyezésre egyes esetekben akkor is sor kerülhet, ha nem volt szabálytalanság, így a fennmaradási engedély mellé nem kap az építtető bírságot.
Fontos tudni, hogy az építésügyi bírság nem mentesít a büntetőjogi, továbbá a kártérítési felelősség, valamint a tevékenység korlátozására, felfüggesztésére, tiltására, illetőleg a megfelelő védekezés kialakítására, a természetes vagy korábbi környezet helyreállítására vonatkozó kötelezettség teljesítése alól.
Ha az építtető a szabálytalanul megépített építményt, építményrészt a kiszabott építésügyi bírság megfizetésére előírt határidő lejárta előtt lebontja, vagy a szabálytalanságot megszünteti, az építésügyi hatóság a bírságot elengedi. Egyéb esetekben a kiszabott építésügyi bírság nem engedhető el.
Lényeges, hogy ha az építtető a visszavonásra (megváltoztatásra, megsemmisítésre, hatályon kívül helyezésre) alapot adó ok tekintetében rosszhiszeműen járt el, akkor a bírság ezekben az esetekben is kiszabható.
Veszélyes állapotú építmények, épületszerkezetek jogszerűtlen építési tevékenységgel történő veszélyelhárítása vagy részleges elbontása esetén kiadott fennmaradási engedéllyel vagy bontás tudomásulvételével egyidejűleg az építésügyi hatóság a veszély elhárításához szükséges mértékű építési tevékenységre közigazgatási szankciót nem alkalmaz.
Az építésügyi hatóság akkor sem szabhat ki bírságot, ha az Étv. (épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény) más rendelkezései ezt lehetővé teszik.
Az építésügyi bírság kiszámítása
A bírság összegének meghatározásához szükséges az ún. számított építményérték kikalkulálása.
Számított építményérték:
- építményhez, építményrészhez, megmozgatott földmennyiséghez hozzárendelt, a 245/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet 1. melléklete szerinti egységár;
- az építmény, építményrész, építésügyi hatósági engedély, építészeti-műszaki tervdokumentáció vagy felmérés alapján számított nettó alapterületének, térfogatának, felületének, hosszának vagy darabszámának, a megmozgatott földmennyiség tervdokumentáció vagy felmérés alapján számított térfogatának szorzata;
- több különböző mértékegységű vagy egységárú építményrész esetében e szorzatok összege.
Az építmény egységárai 2023. szeptember 1-jétől hatályosak. A bírság alapját képező építmény egységárat a 245/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.
A bírsági számításhoz alkalmazandó szorzószámok az épület (épületrész) készültségi állapotától függően kerülnek meghatározásra.
Az építésügyi bírság mértéke
Az alapbírság mértéke a számított építményérték és a készültségi foknak megfelelő szorzószám, valamint bizonyos tevékenységekhez kapcsolódó százalékos érték szorzata.
Alapbírság mértéke:
- Engedély nélküli építkezés esetén az alapbírság 50%-a.
- Engedélytől eltérő építkezés esetén az alapbírság 40%-a.
- Bejelentés elmulasztása esetén, vagy engedély nélkül építhető, de szabálytalan építés esetén az alapbírság 20%-a.
Családi ház esetén például 10 m² bővítés esetén, ha falak állnak és engedély nélkül történt az építés, a bírság 140 000 Ft lehet.
Bejelentés nélkül épített melléképület esetén, például egy 20 m² alapterületű garázs építésének alapdíja 2 000 000 Ft, amelyből a bírság kiszámításra kerül.
A nagyobb beépítés jogkövetkezményei
A kivitelezés folyamán az építési engedélytől csak olyan munkákkal térhetünk el, amelyek önmagukban nem építési engedélyhez kötöttek. Ilyenkor a használatbavételi engedély kérelméhez állapottervet kell mellékelni.
Nagyobb a baj abban az esetben, ha építési engedélyhez kötött tevékenységgel (pl. más épületszerkezet alkalmazása, nagyobb alapterület beépítése, magasabb belmagasság kialakítása stb.) térünk el az építési engedélytől.
Fennmaradási engedélyezés eltérés esetén
Ilyenkor az építésügyi hatóság azt vizsgálja, hogy az eltéréssel az építmény megfelel-e a vonatkozó építésügyi előírásoknak. Ha igen, és az építtető a szükséges mellékleteket is csatolni tudja, építésügyi bírság kiszabása mellett fennmaradási engedély adható.
Amennyiben az építmény a biztonságos és rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban van, úgy a végleges fennmaradási engedély egyben használatbavételi engedélynek is minősül (külön eljárás nélkül).
Ha a kivitelezés során további építési engedélyhez kötött munkák vannak hátra, fennmaradási és továbbépítési engedélyezésről beszélhetünk, itt is építésügyi bírság mellett.
Szabályossá tehető építmények
Amennyiben az építmény nem felel meg az előírásoknak, a hatóság megvizsgálja, hogy szabályossá tehető-e valamilyen módon (pl. telekhatár-rendezéssel, a telken más építmény elbontásával a beépítettség szabályossá tétele érdekében, visszabontással, átépítéssel). Amennyiben szabályossá tehető, kötelezés formájában elrendelik a szükségessé váló építési munkák elvégzését, egyidejűleg építésügyi bírság mellett fennmaradási engedélyezésről is szó lehet.
Bontási kötelezettség
Amennyiben az építmény átalakítással sem tehető szabályossá, az építésügyi hatóság elrendeli annak részbeni vagy teljes bontását. Ha az építtető az előírt határidőben nem tesz eleget e bontási kötelezettségének, ezt az építésügyi hatóság különböző eszközökkel próbálja kikényszeríteni, elsősorban végrehajtási bírság kiszabásával, ennek eredménytelensége után kényszervégrehajtás elrendelésével.
Az elévülési idő
Szabálytalan építés esetében a kivitelezési tevékenység befejezésétől számított tíz éven belül, ha ez nem állapítható meg, az építmény használatbavételétől; a tízéves határidőn belül pedig a szabálytalanság tudomásra jutásától számított egy éven belül intézkedhet ellenünk a hatóság.
Új eljárás lefolytatása esetén az egyéves időtartam kezdetét a meghatározott idő elteltétől, valamint az engedély visszavonásától, az átalakítási kötelezettségre előírt teljesítési határidő lejártától, illetőleg az új eljárás lefolytatását elrendelő jogerős határozat keltétől kell számítani.
A tízéves jogvesztő határidő eltelte után az építésügyi hatóság eljárást ugyan nem indíthat a szabálytalankodó ellen, az ingatlan mindenkori tulajdonosának azonban lehetősége van önként fennmaradási engedélyt kérnie az építményre. Az engedély csak akkor adható meg, ha az építmény megfelel a kérelemkor hatályos szabályoknak, átalakítási kötelezettség ugyanis már nem írható elő, és bírság sem szabható ki.
A bírság megfizetése és igazolása
A bírság megfizetésének határideje legfeljebb 60 nap. A határidő kezdő napja a bírságot kiszabó határozat véglegessé válásának napja.
A bírságot az azt megállapító végleges határozatban előírt határidőn belül - a sajátos építményfajtákra kiszabott bírság kivételével - a Magyar Államkincstár által vezetett 10032000-00003582-09060034 számú Építési és Közlekedési Minisztérium fejezeti építésügyi és építésfelügyeleti bírság bevételek beszedési számlára kell teljesíteni.
Az építésügyi hatóság a bírság kiszabásával kapcsolatos minden döntését és intézkedését az elektronikus építésügyi bírságnyilvántartó (e-bírság) alkalmazásban rögzíti.
A hatóságnak - ellentétben az örökségvédelmi bírság szabályaival - nincs lehetősége méltányosság gyakorlására. Az építésügyi hatóság a teljesítési határidő előtt benyújtott kérelemre egy alkalommal engedélyezhet halasztást, mely legfeljebb 60 napos lehet.
Az építésügyi bírság összegét az adóhatóság hajtja be, ezért a fizetési kedvezmény (vagyis a részletfizetés) iránti kérelmet is az adóhatósághoz kell benyújtani.
Az építési bírság kalkulátor
Az Építésijog.hu egyedülálló szolgáltatása az Építésügyi Bírság Kalkulátor, amellyel pontosan ki lehet számítani egy-egy adott esetre az építésügyi bírságot. A számítás az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályairól szóló 245/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet alapján történik.
tags: #nagyobb #beepites #jogkovetkezmenyei