Nagyszőlősi templom alaprajza és története

Bevezető a templom alaprajzáról és a felújítások hátteréről

Augusztus 22-én Nagyszőlősön ünnepélyes keretek között felszentelik a helyi görög katolikus közösség új templomát, amivel immár véget ér sokéves hányattatásuk.

Az 1989-ben legalitását ismét visszanyerte görög katolikus egyházközségnek el kellett volna kapnia a háború utáni években elvett templomát, ám ezt mind a mai napig sem sikerült elérniük. Eleinte a temetőben miséztek, majd hat éven át a szabad ég alatt, az elődeiktől elvett templom tőszomszédságában.

Nyolc évvel ezelőtt végre visszakapták a parókiájukat, ám az már csak méreteinél fogva sem helyettesíthette a templomot. 2000 őszén Tarasz Lovszka atyának köszönhetően megszületett az elhatározás, hogy nem várnak tovább a régi templomra, újat építenek.

Az építés kezdete és a templom jellemzői

2001 februárjában megkezdődhetett az építkezés. Három és fél évi hányattatás és munka után mára gyakorlatilag elkészült a kéttornyú, kereszt alakú templom, mely 35 méter hosszú és 18 méter széles. A tornyok magassága 36 méter.

Az építkezésen a munkálatok nagy részét a hívek végezték, csak a bonyolultabb feladatokat bízták szakemberekre. A belső festést a megszentelést követően fogják elvégezni, hiszen mint a szakemberek mondják, várni kell még, hogy ülepedjen a templom.

A templomban már áll az ideiglenes ikonosztáz, amit később újra cserélnek. A leendő közösségi élet színhelye a templom körüli terület rendezése, a padok elkészítése és beállítása.

Az alaprajz, a homlokzat és a történeti párhuzamok

A vallástörténeti kutatások szerint a templom alaprajza jellegzetes jezsuita-típusra hasonlít: hosszanti tér három-kápolnákkal mindkét oldalon, a szentély keskenyebb és magasabb, a mellékhajókat körülölelő pillérek gazdagon tagolják a falat. Az alaprajz és a homlokzat arányaiban a korábbi barokk templomképzetekkel rokonítható.

A két toronnyal megformált, egységes Falazatú homlokzat középrészét dinamikus, íves motívumok töltik ki, amely a korábbi, nagyvárosi példák homlokzataiban is visszaköszön. A kapuzat körüli rész kiemelt dekoratív elemeket mutat: falpilléres keret, szabadon álló oszlopokkal, erkélyszerű mellvéddel és a kőfonat gazdag díszítésével.

A belső térben a golyvázott párkányok finom mozgása és a szentély megemelt kialakítása teremti meg a téri hangulatot. A belső architektúra a jellegzetes egyhajós, három-kápolnás elrendezést erősíti meg, amely a korábbi, hasonló rendek templomaira is emlékeztet.

A közösség támogatói és a részvétel szerepe

Szabó Konstantin nagyszőlősi esperes szerint: "Új nagytemplomunk felépítése főleg külföldön élő testvéreinknek köszönhető. Sok püspök, pap, illetve magánszemély származott el Kárpátaljáról, akik mindannyian kötelességüknek érezték, hogy támogassanak minket a templomépítésben."

Kiemelte továbbá Pataki András püspököt, aki augusztus 22-ére érkezik Nagyszőlősre és együtt megszenteli az új templomot Milan Sasikkal, püspökünkkel. Az építkezésen a járási hatóságok is támogatták a feladatokat.

Historikus összefüggések és a település múltja

Nagyszőlős története gazdag a korábbi korszakok templomépítéseiben és kolostorokban rejlő építészeti sajátosságokban. A város központjában álló régi templomokat több korszak alakította, a középkortól a barokkig. A város földrajzi és történeti kapcsolatai erősen összefonódtak a környező települések vallási építészetével és rendtörténetével.

A templom és a korábbi kolostorok kapcsolata

A ferences kolostor és templom története hosszú évszázadokra nyúlik vissza. A kolostor és a kapcsolódó templom barokk stílusban épült, majd a kommunista évtizedek alatt államosították, és múzeumi funkciót kaptak. A 1990-es évektől kezdődően a templom visszaszerzése és a kolostor felújítása több lépésben valósult meg, amely végül 2010-ben a Kapisztrán Szent János tiszteletére felszentelt templom megnyitásához vezetett.

Nagyszőlősi templom alaprajza és környezete

Korábbi összefüggések és párhuzamok más épületekkel

A pálos templomok alaprajza és homlokzata között közös jegyek fedezhetők fel: kereszthajó nélküli hosszanti tér, három-három kápolnával, a földszinti pilaszterek és a kapuzat motívumai sok helyen ismétlődnek. A redőzött felületek és a dinamikus koronázó motívumok megjelenése több helyen, például a kassai és a zirci épületeken is visszaköszön.

A pálos templomok és a kelet-európai jezsuita templomok közötti kapcsolatokat a homlokzatokon és az alaprajzokon mutatják, különösen a középen elhelyezkedő, íves kapuzatok és a három-kápolnás hajóstruktúra tekintetében. Ezek a jellegzetességek a barokk templomépítészet áramában lakoznak, amelyet a megkülönböztető részletek, mint a golyvázott párkányok és a timpanon koronázás is gazdagítják.

Metai infók és jelenkori állapot

A felszentelés dátuma: augusztus 22., 2004. A templom méretei: 35 méter hosszú, 18 méter széles, tornyai 36 méter magasak. A belső festés a szentelés után kerül elvégzésre. A templom ideiglenes ikonosztáza a későbbiekben cserélésre kerül. A környező területek rendezése, a padok és a belső berendezés beállítása várható a szentelést követően.

tags: #nagyszolosi #templom #alaprajz

Népszerű bejegyzések: