Kemenceépítés régi kádakból: Tippek és módszerek
A búbos kemence a köztudatban úgy él, mint egy szénaboglya alakú, téglából épített sütő alkalmatosság. Ez csak részben igaz, mert fénykorukban ennél sokkal nagyobb formai gazdagsággal, és többféle anyagból készültek. Elterjedésük elsősorban az Alföldre volt jellemző, de a Duna vonala mentén, a Dunántúlon is ismerték és használták. Gyökerei közösek a szemeskályháéval, a közös fejlődés a török hódoltság idején vett eltérő irányt. Három fő típust különböztethetünk meg a formai jellegzetességek alapján, de ezeken belül is készült több különböző változat. A nagy formai változatosságnak több oka is volt. A különböző helyi szokások és hagyományok, a felhasznált építő anyagok nagyban hozzájárultak egy-egy forma kialakulásához és elterjedéséhez. A változatosságot fokozta, hogy a kemencéket soha nem képzett szakember készítette, akinek a szakma elsajátítása és gyakorlása során bizonyos szabályokat be kellett tartania, hanem ügyes kezű falusi emberek, akik a saját egyéniségüket szabadabban vihették munkájukba.
A kemenceépítés sokáig egyeduralkodó alapanyaga a „sár”, vagyis az agyagos föld volt. A kemence falazatát erősítette az agyagba kevert törek, szalma. Ebből az anyagból korszakonként és területenként eltérő módon építették a kemencéket. Váz nélkül olyan módon építettek, hogy az agyagból jellegzetes, csukára emlékeztető, 40-60 cm hosszú darabokat készítettek, és ezeket építették egymásra. A XIX. sz. második felétől terjedt el igen gyorsan a cserépből való építés. Ez azt jelentette, hogy hódfarkú cserepet tenyérnyi darabokra törtek, és soronként agyagba ágyazva építették a kemencét. Ezt a módszert az tette nagyon kedveltté, hogy stabil (fecskefészekhez hasonló) szerkezetet lehetett belőle készíteni, és könnyű volt ilyen módon kialakítani különböző formákat. Sajnos ezek az eljárások feledésbe merültek, és a mai kemenceépítők csak ritkán törekszenek a felelevenítésükre. A XX. sz. elején kezdték a téglát használni, de ekkor már főleg kőművesek építették az egyenes oldalú, szekrényt utánzó kemencéket. Ezek a darabok kevésbé jól sütöttek, könnyebben megrepedtek, és nehezebb volt javítani őket, mint a sárból vagy cserépből készült társaikat.
A mai kemencék építésénél érdemes volna figyelembe venni, hogy a sár- és cserépkemencék nem azért mentek ki a divatból, mert nem jól működtek, hanem mert az elkészítésük munkaigényes volt, és a gyári kenyér elterjedése valamint a konyhakultúra változása feleslegessé tette használatukat. A hagyományos paraszti életmódtól eltérő mai élet változtatásokat tesz szükségessé a kemencék építésében, de az anyagok, és a technológia megtartása életben tarthatná a kemenceépítő hagyományokat. Mivel már nem a mindennapi kenyér elkészítése a cél, ezért kisebb méretű kemence építése is elégséges. A fűtés módja is más, mint egykor. A parasztság valamikor könnyen, nagy mennyiségben beszerezhető anyagokkal fűtötte a kemencéket, többnyire szalmával, venyigével, kukoricaszárral.
A búbos kemence szerepe a hagyományos életmódban
A búbos kemencének központi helye volt a házban és a lakók életében is. Egyformán fontos szerepe volt a fűtésben és a kenyér és más ételek elkészítésében. A gúla alakú daraboknak az éleiből gyakran mécses tartására szolgáló helyet vágtak ki. A XIX. sz. második felétől építéskor a padkát elhagyták, a régi kemencék mellől pedig gyakran elbontották. A búbos kemencék helye a szobában volt, fűtésük a szemeskályhákhoz hasonlóan a konyha felől történt. Így elkerülték a tüzeléssel járó koszolást a szobában, és egyúttal jól ki tudták használni a kemence melegét a konyhában zajló sütéshez.
Legfontosabb feladatuk a kenyérsütés volt, a kemencék méretét is a bennük készítendő kenyér mennyisége szerint alakították ki. Használták még hús, krumpli és tészta félék sütésére is. A nyári időszakban gyümölcsöt is aszaltak benne, télen, disznóöléskor pedig, ha elég széles volt a kéménye, húst füstöltek benne.
Új szerepek és lehetőségek a modern kemencékben
A mai korban a kemencék új szerepet találtak maguknak. A családok életében már nem kapnak alapvető feladatokat, hiszen az otthoni kenyérsütés már nem tartozik a háziasszonyok kötelességei közé, és a fűtésben sem játszanak komoly szerepet. Viszont a kemencében való sütés sajátos hangulata és különleges ízei miatt egyre többen építtetnek, vagy készítenek saját maguk kemencét, amit gyakran baráti társaságok használnak.
Kemenceépítés régi kádakból: Praktikus megoldások
Ha a garázsban vagy a nyaralóban valahol hever egy régi öntöttvas kád, ne siessen leadni fémhulladékként. Leggyakrabban régi öntöttvas kádakat használnak kerti grillsütők készítéséhez. A konstrukció lényege, hogy a fürdőt félbevágva, a kapott feleket egymásra helyezzük, az ívelt oldalukkal kifelé, és a kettő közé egy fémlemezt helyezünk. Ez választja el a tűzteret és azt a kamrát, amelyben az ételt főzni fogjuk. Lyukakat készítenek a vaslemezben és a kád felső felében, ahová a kéményt hegesztik be. További lépés a szerkezet megerősítése, érdekes megjelenés adása, rostélyrácsok és ajtók beépítése.
Szükséges anyagok és felszerelések
Kerti sütő építéséhez a következőkre lesz szükséged:
- Fürdőkád (lehet acél, de az öntöttvas jobb)
- Sarokcsiszoló (daráló)
- Vágó- és csiszolókorongok
- Fémlemez (vastagság 5 mm)
- Fúró
- Csavarok
- Hőálló tömítőanyag
- Mérőszalag
- Ceruza vagy jelző
- Hegesztőgép
- Cső a kéményhez
- Rostélyrácsok
- Téglák
- Agyag
- Homok
Előkészítő munka
Mielőtt elkezdenéd az építmény építését, a következőket kell tenned:
- A fürdőkád közepének megjelölése és félbevágása. Ez egy munkaigényes és poros feladat, ezért jobb kint végezni, a kádat fejjel lefelé fordítva.
- Vágjon ki egy fémlemezből egy nyersdarabot a kapott fél méretére.
- A vágott vaslapon és a fürdőkád felén, ami felül lesz, jelölje meg a lyukakat a kéményhez, és vágja ki őket.
- Heggesse a csövet a válaszfalba, és húzza ki a tetején.
- Csinálja meg a rögzítőelemek jelölését.
Fontos! A lemezek fűrészelésével, élcsiszolásával és vágásával kapcsolatos összes munkát védőszemüvegben, a hegesztési munkálatokat pedig speciális maszkban végezze.
Tűzhely építése saját kezűleg
Alapítvány
Kemence kialakítása elég nehéz, tehát alapozás nélkül nem lehet meglenni. Ez megakadályozza az eszköz zsugorodását és deformálódását. Egy nem nehéz szerkezet esetében az alapozás lehet tégla, súlyosabb célból pedig tömeges - mélység akár 50 cm-ig. Annak érdekében, hogy a kályha kényelmes szinten legyen, a kívánt magasságú tartókat betonozzák az alapba. További munka folyik a teljes száradás után az alapítvány.
A szerkezet összeszerelése
A fürdő fele, amely a kemence alsó tűzterének van fenntartva, tömítőanyaggal bevonva, előre vágott felsőrésszel, vaslemezzel és hegesztett kéménnyel borítva. Ebbe a lemezbe öntöttvas főzőlapot is be lehet helyezni. A fémlemezzel érintkező széleket tömítőanyaggal is bevonják. A kád mindkét fele és egy lemez közöttük csavarokkal vannak egymáshoz rögzítve.
A fürdő összekapcsolt felei alkotják a tűzhely testét: a tűzteret és a főzőrekeszt. A kész építmény tartókra van rögzítve az alapozásban és téglákkal van borítva. A falazat csak hátul és oldalt, vagy minden oldalon lehet. Az alsó rész, az égéstér, be van szerelve a rostély.
A főzőkamra szigetelése
A felső fele drótkerítéssel van megerősítve, és agyag és homok (1:2 arányban) oldatával van bevonva, vastagsága akár 7 cm-ig, és ki van egyenlítve. A tetejét díszítheted vadkővel, darabokban hőálló csempével vagy egyszerűen meszelheted.
Az utolsó szakasz
Ez az - a sütő kész, már használható. De sokan próbálnak modernebb megjelenést adni neki, amihez a nyers munka rejtve marad egy gyönyörű téglafallal, vagy díszítik vadkővel vagy díszlapokkal.
Lehetséges nehézségek a munka során
Problémák kerti sütő építésekor felmerülhetnek az előkészítő szakaszban egy régi öntöttvas fürdőkád vágásakor. A munkát védőruhában és szemüvegben végezzék. Óvatosan, lassan kell vágni, először a zománcréteget a jelölővonal mentén vágva, hogy elkerüljük a lepattogzást. Ezután az öntöttvasat ferdén vágják le, apró vágásokat készítve, és ne engedjék, hogy a daráló túlmelegedjen. Annak érdekében, hogy a tál felei ne csípjék be a korongot, a bemetszés helye kitágult egy fapálcával vagy egy téglával.
A kerti tűzhely előnyei
Az ötlet kültéri tűzhely készítésére fürdőkádból nagyon praktikus, mert egyszerre több problémát is megold:
- Megszabadul a felesleges dolgoktól (régi fürdőkád).
- Lehetővé teszi megtakarítani egy tisztességes összeget az építési költségekről.
- Lehetőséget ad egész évben fantasztikus ételeket főzni.
- Jelentősen gázt vagy áramot takarít meg.
Egy gyönyörűen elkészített kályha egy régi fürdőkádból exkluzív dísztárgyává válik kerti teleknek, és lehetővé teszi kedvenc ételeinek választékának diverzifikálását.
Hogyan alakítsunk át egy régi fürdőkádat kültéri sütővé és további klassz projektek | Háztáji projektek
tags: #kemence #epites #regi #kad