naperőmű földterület illetékmentesség jogi szabályok

A Nemzetgazdasági Minisztérium által a napokban benyújtott törvényjavaslat jelentős változást, egyben könnyítést hozhat a naperőművek és szélerőművek adásvételében. Amennyiben a törvényjavaslatot a parlament elfogadja, úgy a nap-, illetve szélerőművek forgalmi értéke a jövőben nem fogja a visszterhes vagyonátruházási illetékkötelezettség alapját képezni. Budapest, 2025.

Jelentős megállapítások a tervezett változásról

„A javaslat elfogadása esetén a beruházó a saját költségén felépített naperőmű, szélerőmű forgalmi értéke után nem köteles visszterhes vagyonátruházási illetéket fizetni a telek megvásárlásakor, amely egyértelműen előnyösebb számára” - mondta dr. A. A javasolt módosítás fontos tényezője, hogy az olyan ingatlanos társaságban történik illetékköteles tulajdonszerzés, amely rendelkezik naperőművel, szélerőművel ellátott telekkel, az illetékfizetési kötelezettség meghatározásakor a telek forgalmi értékéből a naperőmű, szélerőmű forgalmi értékét le kell vonni.

„A módosítástervezet kapcsán arra is fontos figyelni, hogy jelen formájában kizárólag a szélerőművek és a jogszabályban nem meghatározott naperőművek tekintetében eredményezne könnyítést, míg a földdel hasonló kapcsolatban álló villamosenergia-tárolók forgalmi értéke továbbra is az illetékalap részét képezné, ami jelentős fizetési kötelezettséget eredményezhet, különösen az aktuális tároló-létesítési trendeket figyelembe véve” - tette hozzá dr. A.

A jogi alapok összefoglalása szerint a felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás a napelemes kiserőmű és a hozzátartozó föld területének viszonyát vizsgálja. A felperes álláspontja szerint a kiserőmű nem alkotórésze a földterületnek, az ingóságnak minősül, ezért nem terheli visszterhes vagyonátruházási illetékfizetési kötelezettség. E körben a jogi érvelés kiemeli a funkcionális egység megítélését és az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett „kivett, napelemes kiserőmű” megnevezés fontosságát.

A kiserőmű és földterület viszonyának jogi elemzése

A felperes érvelése szerint a földterület és a kiserőmű közötti funkcionális kapcsolat nem kizárólag az épített környezethez kapcsolódik, és a kiserőmű használhatósága nem szűnik meg azzal, hogy a földterületet elvállják vagy átalakítják. A Kúria sok esetben a földterület és a kiserőmű közötti alkotórészi kapcsolatot vizsgálta, és a beépített kiserőműtől függetlenül is releváns lehet az illeték megállapítása. Az ítéletek alapján az alkotórész fogalmának alkalmazása nem automatikus; függ a funkcionális egység és az ingatlan-nyilvántartás adataitól is.

A pertárgy a perbeli ingatlan „kivett, napelemes kiserőmű” megnevezésű része volt, amelyet a bérleti szerződés alapján a felperes használt. A bérbeadó hozzájárulását adta a használathoz. A kiserőmű moduláris elemekből áll, a panelek fizikailag elválaszthatók, de a funkcionális egység megítélése továbbra is releváns a visszterhes illeték kérdésében.

Jogi következtetések a folyamatban lévő viták alapján

A jogerős ítélet szerint az Itv. 26. § (1a) bekezdés d) pontja alapján a felépítménynek épületnek kell minősülnie; azonban a kiserőmű önálló ingatlanként bejegyzése hiányzik, így a 2022. június 20-án kötött adásvételi szerződés nem csupán a földterületet, hanem a rajta lévő napelemparkot is érinti. A Kúria egyértelműen kiemeli, hogy az adóhatóságnak meg kell határoznia az illeték tárgyát az ingatlan-nyilvántartás adatai és az okiratok alapján. A jogi gyakorlat alapján tehát a kiserőmű legyen akár ingó vagy ingatlan, a földterülethez kötődő funkciója döntő tényező lehet az illeték megállapításánál.

Az illetékmentesség jogintézménye csak akkor érintheti a területet, ha a jogszabályi feltételek teljesülnek, és a kiserőmű vagyoni mozgása kizárt vagy kizárólag a földterület értékét érinti. A törvényjavaslat célja, hogy a telekingatlan forgalmi értékéből a naperőmű, szélerőmű felépítményének értékét levonva az illeték alapját csak a földterület értéke képezze, ezáltal csökkenjen az adóterhelés a beruházókra nézve.

Gyakorlati következmények és további gondolatok

Az új szabályozás várható hatása, hogy a naperőművek és szélerőművek projektjei adminisztratív terheket mérsékelve könnyebben adhatóak el-vagy vásárolhatóak legyenek. Ugyanakkor felmerülhetnek olyan kérdések, hogy a „telekingatlan” fogalom pontosan mit takar, mivel az ingatlan-nyilvántartás és az új nyilvántartási törvények nem adnak egyértelmű választ. Emellett fontos lehet, hogy a jogszabály nem feltétlenül érinti az energiatárolók forgalmi értékét, amelyek továbbra is illeték alá eshetnek. Az ország energetikai rendszere szempontjából a tárolók fejlesztése kiemelten fontos, és ezzel párhuzamosan a jogalkotó mérlegeli, hogy milyen szélesebb körre terjessze ki a mentességi szabályt.

Az átmeneti időszakban a NAV és bírósági gyakorlat által kialakított irányelvek alapján a naperőműfejlesztések adóztatása folyamatosan alakul, és a javaslat célja e joggyakorlat koherens rendezése. A külföldi tőkebefektetések felügyelete is megváltozott az állami elővásárlási jog bevezetése óta, ami a szektor befektetői hajlandóságára is hatással van. A nap- és szélerőművek beruházásai így várhatóan kedvezőbb feltételek mellett folytatódhatnak, ha a jogszabály végleges formája ezt lehetővé teszi.

infografika_a_naperomuvek_illetékeirol

Mit kezd a Tisza a Dunával? | Élő elemzés Lakner Zoltánnal

ElemTartalom
Forgalmi értékA telek forgalmi értéke mínusz a kiserőmű forgalmi értéke
IlletékkötelesCsak a földterület forgalmi értéke alapján
Mentesség tárgyaNaperőmű és szélerőmű felépítményének értéke

Nyitóképünk illusztráció. A jogi megközelítés alapján az alkotórész-fődolog fogalma központi az ítélkezésben, és a további gyakorlatban is ezt fogják figyelembe venni a bíróságok és az adóhatóság.

tags: #naperomu #foldterulet #illetekmentesseg

Népszerű bejegyzések: