Napfény a Cserhátban: a veszprémi lakótelep története és a városközpont megújulása
A hatvanas évek közepén a Cserhát még nem lakótelep volt, hanem egy öreg, zsúfolt belvárosi városrész, amelyet a háborús pusztítás nyomai és a régi üzletek, műhelyek, garázsok tarkítottak. Papíron 130 lakást tartottak nyilván, a valóságban azonban jóval többen éltek itt albérlők, többgenerációs családok és ideiglenes lakók formájában. A város vezetése általánosan egészségtelennek és korszerűtlennek minősítette a területet, így innen vezetett az út a teljes szanálásig. Így nézett ki a lebombázott Cserhát városrész egy részlete 1945-ben.
Az 1960-as évek közepétől megkezdődött a bontás és kisajátítás, amely során 19 műhely, 13 üzlet és több száz négyzetméternyi használati tér szűnt meg. A kártalanításra körülbelül 10 millió forintot különítettek el, miközben a program teljes költségét közel 90 millió forintra becsülték. A kisajátítás ötszáz embert érintett, tulajdonosokat, bérlőket és albérlőket egyaránt, és a szabályozások sokszor nem rájuk voltak szabva. A városházán külön apparátus nélkül, sorozatos egyeztetésekkel próbálták rendezni az ügyeket, miközben az építkezés határideje szorított.
A tervezésben több név és intézet is szerepelt: Lakóterv, Uvaterv, Mélyépterv, központi vállalati tervezőként pedig Márton István Ybl-díjas építészmérnök jegyzi a folyamatot. A központi fűtés, a bővülő gázellátás, a korszerű közművek és a reprezentatív lakóépületek részletes tervei alapján a komplexumot három szakaszra bontották: lakóházak, közművek és utak, majd újabb lakóházak. 1966-ban kezdődött a munka a toronyházzal, miközben a tervek szerint folyt a többfrontos munka: csatornázás, közművesítés és útépítés is.
Az építkezés a hatvanas évek végére már teljes üzemmódban zajlott a Cserháton. 1967-ben egyszerre emelkedtek a blokkházak, miközben a csatornázás és az útépítés is folyt. A beruházás ütemezését azonban nehézségek tarkították: a toronyház kivitelezése csúszott, és ez az átadások időzítését is veszélyeztette. Ezzel összefüggésben a belvárosi rekonstrukció és az akkor átalakuló 8-as főút nyomvonala fokozott figyelmet igényelt, hiszen akkor a Kossuth utcán keresztül haladt.
Az építkezés befejezése után sem lett vége a változásoknak: a terület formálását tovább folytatták a robbantásokkal, hogy a sziklaszurdokból kiemeljék a közművek és utak számára szükséges terepet. 1977. március 19-én robbantást végeztek a lakóépületekkel határolt területen tereprendezési célokból, majd 1979 májusában a Lovassy környékének keleti részén is további robbantásokra került sor. Augusztusban pedig egy használaton kívüli, romos épület eltávolítása volt szükséges a Csarnok bisztró és az óvoda között. 1977-ben a robbanások után a dróthálókat és a nádpallókat is eltávolították a helyszínről.
Az 1970-es évek elején a városközpont megújított látványa kapcsán felmerült egy központi távfűtőmű ötlete is Veszprémben, ám a sziklás felszín, a szétszórt beépítés és az engedélyezési nehézségek végül a terv ellen szólnak. A lakótelep és a belvárosi rekonstrukció együttes hatása alakította Veszprém mai városközpontját, amely a megújulás eredményeként az 1970-es évek végére finalizálódott. A történet külön fejezete a város energetikai jövője kapcsán is érdekessé válik: a korabeli tervek és az akkori megoldások tükrözik a korszak társadalmi és technikai korlátait, miközben a város lakó- és közösségi területeinek újraszervezését célozták meg.
- 1965 őszén a Kossuth Lajos utca, Völgyikút utca, piac, Kapitány köz és a Csaplár János utca által határolt területen új városközpont épül.
- A meglévő 130 lakás helyére 518 lakást terveztek, az építés befejezésének ígért időpontja: 1969 utolsó negyedéve.
- A bontás során 10 millió forintot különítettek el kártalanításra, a teljes program költsége közel 90 millió volt.
- A tervezésben részt vett többek között Lakóterv, Uvaterv és Mélyépterv, a kivitelezés kezdetét 1966-ra datálják a toronyházzal együtt.
- A kivitelezés a hatvanas évek végére teljes üzemmódban zajlott, és 1967-ben már a blokkházak nőttek, közművek és utak épültek.
- A belvárosi rekonstrukció összhangban volt az 8-as főút átalakításával és a Kossuth utcán átvezető forgalommal.
- 1977 és 1979 között további robbanások voltak a tereprendezés és az új közművek érdekében.
Ez a korszak tehát nemcsak lakótelep-építés volt, hanem a város központi területeinek nagy felújítása is, amelynek során a lakásépítés, a közművek, az utak és a tereprendezés összjáték eredményeként született meg a mai múlthoz és jövőhöz vezérlő városközpont. A megújult terület összekapcsolja a régi belváros történetét a modern infrastruktúrával, amely hosszú távon meghatározta Veszprém városképét és közösségi életét.
Az időszak fontos üzenete, hogy a lakótelep és a belvárosi rekonstrukció összekapcsolta Veszprém városképét: a korabeli tervdokumentumok és a kivitelezési szakaszok tükrözik a korszak technikai és társadalmi lehetőségeit, ugyanakkor a lakótelep létrejötte és a központi közműfejlesztések a város jövőbeli életminőségének alapjait teremtették meg.
tags: #napfeny #csillar #veszprem #cserhat #lakotelep