NAV és a visszterhes vagyonátruházási illeték érthető útmutatóban

Magyar jogszabályok szerint alapesetben minden jövedelem után adózni kell, a vagyonszerzés után pedig illetéket kell fizetni. Vagyis egy ingatlan vagy gépjármű eladása után a régi tulajdonos adózik, az új pedig illetéket fizet. Ezek alól persze egy sor kivétel van, de a kiindulás minden esetben ez. Visszterhes vagyonátruházási illetéket (amit a köznyelv gyakran vagyonszerzési illetéknek, gépjárműveknél átírási illetéknek is nevez) jellemzően lakás- és autóvásárlás után kell fizetni, de egyebek mellett az orvosi praxis megszerzése is illetékköteles, és fizetnie kell annak is, aki öröklési szerződéssel szerzett értékpapírt, illetve aki belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező cégben szerzett részt, részvényt, részjegyet.

Az illeték kiszámítása és gyakorlati menet rendkívül összetett. Ingatlanvásárlás esetén az illeték alapja a forgalmi érték, amelyet a NAV állapít meg, és szab ki. Autóvásárlásnál viszont az illeték mértéke két változótól függ: az autó évjárata és teljesítménye, továbbá az autó valamilyen korú égkora is befolyásolja. Az ingatlanokra vonatkozóan egységesen 4 százalék az illeték mértéke a forgalmi érték egészére, az egymilliárd forint feletti részen pedig 2 százalékos az illeték, maximum 200 millió forintig lakás vagy egyéb ingatlan esetén. A NAV állapítja meg a forgalmi értéket, és gyakran ez az adat szerepel a vételi szerződésben kiírt összeggel megegyezően.

Az illeték kiszabásának folyamata

Ingatlanvásárláskor nincs külön bejelentési kötelezettség a NAV-hoz a tulajdonjog bejegyzésével egyidőben; a földhivatal értesíti az adóhatóságot a szerzésről. A földhivatalhoz benyújtandó vagyonszerzési illeték kiszabásához szükséges B400 jelű nyomtatvány kitöltése és benyújtása az adásvételi szerződéssel együtt történik, amelyen nyilatkoztunk a vagyonszerzésről és a kedvezményekről is. A NAV csak a beérkezett adatok alapján hoz határozatot az illetékről, és a fizetési határidő a végleges határozat kézbesítésétől számított 30 nap.

Az illetéket a NAV Illetékek bevételi számlájára kell befizetni. A határozatban megjelölt módon történik a befizetés, bankkártyával, átutalással vagy postai úton. A befizetési határidő 30 nap a határozat kézbesítésétől számítva, és ha elmarad, késedelmi pótlék kerül felszámításra. A NAV a határozat megküldése után közli az illetéket, az illeték összegét és a fizetési módokat.

Kedvezmények és mentességek összefoglalása

  • Cserepótló vétel kedvezmény: ha a korábbi lakást legalább az eladás előtt öt éven belül eladjuk, és az új lakás ára nem haladja meg a korábbi értéket, akkor az értékkülönbözet után kell csak az illetéket megfizetni. Ha az új lakás ára nagyobb, mint a régi, a különbözet után fizetendő 4% a norma.
  • CSOK kedvezmények és CSOK Plusz: Falusi CSOK-kal és CSOK Plusz-szal vásárolt új vagy használt lakóingatlanok mentesülnek a 4%-os illeték alól, ha a szerződésben fel van tüntetve a CSOK igénybevétele.
  • Első lakás kedvezmény fiataloknak: 35 év alatt, első lakás vásárlásakor 50% illetékkedvezmény érhető el, ha az ingatlan forgalmi értéke nem haladja meg 15 millió forintot.
  • Ingatlanvásárláshoz kapcsolódó mentességek: rokonok közötti átruházás, ajándékozás vagy adásvétel egyenes ágú rokonokra, testvérekre és házastársakra esetén.
  • Házasság felbontásakor és telekkel kapcsolatos kedvezmények: a vagyonközösség megszűnésekor a telekvásárlás esetén is lehet mentességet kérni; a telek vásárlásánál 4 évig lakóház építésével járó kedvezmények is érvényesülhetnek.

Autóátírási illeték

Autóvásárlás esetén minden esetben visszterhes vagyonátruházási illetéket kell fizetni, és 15 napon belül be kell fizetni a vagyonszerzési illetéket. Az első kategóriába a három évesnél fiatalabb gyártású autók tartoznak. Illetékmentes átírás akkor van, ha egyenes ági rokonok, testvérek vagy házastársak között történik az átadás. Házastársak válásakor vagyoni közösség megszüntetésekor is illetékmentes az autó megszerzése. Ezen felül környezetkímélő (zöld rendszámú) gépkocsi tulajdonjogának megszerzése is illetékmentes. A díjak között azonban meg kell fizetni az eredetiségvizsgálat díját, a kötelező biztosítást és az első részletet, valamint az új törzskönyv és forgalmi beszerzésének költségét.

Gyakori kérdések és példák

  • Nézi a NAV, hogy a telekvásárlás után tényleg elkezdünk-e építkezni? Igen. A NAV a bejelentés alapján ellenőriz, és ha szükséges, helyszíni szemlét rendel el.
  • Csak a fiatalok kérhetnek részletfizetést? A NAV 12 havi részletfizetést engedélyez maximum 1 millió forintos illeték-tartozás esetén minden adózónál.
  • A gépjármű illeték és a regadó nem ugyanaz? Nem. A regisztrációs adót a forgalomba helyezéskor kell fizetni, az illetéket pedig a tulajdonosváltásnál.

Hogyan érdemes előre tervezni?

Érdemes előzetesen, akár adásvétel előtt, kiszámolni a várható illetéket. Használhatóak vagyonszerzési illeték kalkulátorok és a NAV B400E adatlapon feltüntetett kedvezmények bevallása. A 40 millió forintos lakás esetében például az illeték hozzávetőleg 1,6 millió forint lehet, ami jelentős összeg, amit érdemes időben tervezni.

Infografika: Illetékek és kedvezmények áttekintése

Részletfizetés és határidők

Az adóhatóság által kiadott határozatban szereplő határidőig lehet élni a részletfizetéssel vagy pótlékmentes kedvezményekkel, amely 12 hónapra korlátozódik maximum 1 millió forintos tartozás esetén. A fizetést a NAV által megjelölt bankszámlára kell teljesíteni, vagy online fizetési módon. A késedelmi kamat a határozatban feltüntetett napokra vonatkozik, és a jegybanki alapkamat növelésével kerül kiszámításra.

További magyarázatok a gyakorlati példákra

Ha például eladunk egy ingatlant 35 millió forintért és vásárolunk egyet 45 millióért, a különbözetért kell illetéket fizetni. Ebben az esetben a különbözet 10 millió forint, a 4% mérték pedig 400 ezret tesz ki. Ha viszont a vásárolt ingatlan értéke kevesebb, mint a régiért kapott érték, akkor nincs ill. kedvezőbb számítási alapon számítódik az illeték.

tags: #nav #kettos #illetek

Népszerű bejegyzések: