Külföldi stadionépítés és annak hatásai: Lengyelországtól Horvátországig, Vietnámtól Magyarországig

Magyarország 2014 szeptemberében elnyerte a 2020-as foci-Eb rendezési jogát, ezzel most először lesz házigazda egy nagy futball világversenyen, s ez még azzal együtt is jelentős mérföldkő, hogy ezúttal összesen 13 városban rendezik az Eb-t. Az építendő nemzeti stadion és a Magyarországon zajló, összesen körülbelül harmincöt stadiont érintő építési és rekonstrukciós sorozat jövőjét kutatva Michał Karaś, a stadiumdb.com lengyel híroldal és stadionadatbázis szerkesztője segítségével megvizsgáltuk a lengyel stadionépítést: Lengyelországban az elmúlt tíz évben szintén nagyon jelentős futball beruházásokat hajtottak végre (beleértve egy nemzeti stadion építését), Európa-bajnokságot is rendeztek, valamint jelenleg a sportág világranglistájának 15. helyén állnak.

Lengyel példák a stadionépítésben

A rendszerváltás után először 2006-ban építettek stadiont Lengyelországban, ez volt Kielce 15 ezer férőhelyes arénája. A beruházás országszerte nagy népszerűségnek örvendett, hiszen ekkor épült meg az ország első modern futball létesítménye, amely már nem csupán a Lengyel labdarúgó-szövetség, hanem az UEFA standardjának is megfelelt. Kielce után sok nagyváros szintén szeretett volna saját stadionnal büszkélkedni, s a folyamatot katalizálta, hogy Lengyelország Ukrajnával közösen indult a 2012-es foci Európa-bajnokság rendezési jogáért, amit 2007-ben el is nyertek. Számtalan terv készült el, a városok egymással versengve álltak elő a grandiózusnál grandiózusabb koncepciókkal.

A UEFA 2009-ben négy lengyel helyszínt kellett kiválasztania: Varsó, Wrocław, Poznań és Gdansk városában épült 40 ezer főnél nagyobb kapacitású stadion. Az eredeti követelményrendszerben foglaltak alapján elég lett volna minimum 30 ezer férőhelyes stadionokat építeni, azonban a Lengyel labdarúgó-szövetség állítása szerint az UEFA csak akkor egyezett bele a lengyel-ukrán rendezésbe, ha a kapacitást legalább negyvenezerre emelik mind a négy építendő stadion esetében. A négy nagy stadion megépülése azonban csak a kezdete volt az építkezési hullámnak, s azóta országszerte számos további, bár kisebb stadion jött létre: kapacitásuk többnyire tízezer és harmincezer fő között mozog.

Az építkezést szinte minden esetben a helyi önkormányzatok kezdeményezték és finanszírozták, mivel senki sem akart lemaradni az ország, illetve a labdarúgó liga többi részéhez képest. Természetesen sok helyen elindult a már meglévő létesítmények felújítása, illetve bővítése is. Az első időszakot jellemző jelentős lelkesedés akkor kezdett alábbhagyni, amikor kiderült, hogy sajnos a legnagyobb stadionokat rendszeresen nem sikerül megtölteni. Wrocław 42 ezres arénája a megépülése után (természetesen magától az Európa-bajnokságtól eltekintve) 12-13 ezres látogatottságot produkált meccsenként, mostanra ez a szám azonban átlagosan nyolcezerre csökkent, az eddigi legalacsonyabb nézőszám pedig mindössze háromezer volt. A csökkenés annak ellenére megfigyelhető, hogy a város csapata, a WKS Śląsk sok év gyengélkedés után 2012-ben megnyerte a lengyel labdarúgó-szuperkupát. A stadion üzemeltetési költségeit nem fedezik a bevételek, minden évben 34 millió zlotyi veszteséget termel, s mostanra maga a klub is a csőd szélén áll. A részletes, szezonokra bontott adatok cikkünk végén letölthetők.

A Cracovia aréna például 15 ezer férőhelyes, laposra tervezett, hogy ne zavarja a kilátást a krakkói Wawel felé. Lengyelországban egy további tényező is megnehezítette, hogy az új stadionok megtelhessenek: a 2012-es EB rendezését beárnyékolta, hogy a nemzetközi közvélemény szemében Lengyelország a futball-huliganizmus egyik tűzfészkeként jelent meg. Ennek ellensúlyozására egyre szigorúbb szabályozásokat vezettek be: a meccsekre bejutáshoz klubonként külön rajongói azonosítókártyát kellett készíttetniük, ami rengeteg macerával járt az olyan drukker számára, aki több stadionban szeretett volna meccset nézni.

A varsói nemzeti stadion (Stadion Narodowy) a Dziesięciolecia stadion lebontása után, annak helyén épült fel, a többi stadiontól eltérően nem önkormányzati, hanem állami forrásból, s azóta is a sportminisztérium üzemelteti. Építése 2009-ben indult, 2012 februárjában adták át, ám a kivitelezési munkák késése miatt több mint fél év csúszás volt. A költségek végül 2 milliárd zlotyira emelkedtek (144 milliárd forint). 2013 óta viszont ez a nemzeti stadion az egyetlen a négy nagy aréna közül, amely profitot termel. A Stadion Narodowy évente 18-28 nagyrendezvényt fogad, ezek között több futballmérkőzés is kilátszik, de természetesen nem kizárólag fociállomásként működik: koncertek és egyéb események is zajlanak itt.

A jó és a rossz gyakorlati tapasztalatok

Lengyelországban a szórakoztatóipari piac kibővülése lehetővé tette, hogy világsztárok is koncertezzenek az új arénákban, miközben a lakosság életszínvonala emelkedett és megfizethetőbbé vált a belépőjegyek ára. A Cracovia stadion belseje például jól mutatja, hogyan lehet a színpadot a nézőtéren belülre süllyeszteni koncertek idején. A stadionok tömegsportra gyakorolt hatása szerint Karaś szerint elenyésző, mert az élsport kevés embert motivál a hétköznapi sportolásra; a közösségi kezdeményezések és a utánpótlásprogramok inksább ezekre hatnak.

A magyar példát említve Karaś megállapította, hogy Magyarországon gyorsabban és hatékonyabban zajlanak az építkezések: nálunk kerültek elő a korszerű, előre gyártott elemek, míg Lengyelországban sok mindent helyszínen gyártottak le, ami drágította a folyamatot. A Henryk Reymanról elnevezett krakkói stadion példája ennek, hiszen alatta lévő 14 ezer négyzetméteres belső tér a drága üzemeltetés miatt üresen áll. A lengyel példák alapján a közösségi és központi támogatások kombinációja segítheti a fenntartható sportinfrastruktúra kiépítését, de a valóságban gyakran szükséges a bővítések és a rendkívüli költségek mérséklése is.

Luxuskörülmények között focizhatnak a horvátországi Várdarócon. Az 500 fős faluban 3 milliárd forint magyar és ugyanennyit horvát forrásból építenek stadiont. A beruházás részben a magyar és horvát állam közös finanszírozásában valósul meg, és a kis falu stadionja megfelel az UEFA B licenckövetelményeinek. A létesítményben VAR-szoba, fitnesz- és masszázsterem is helyet kap, a hazai csapat öltözőjében pedig szauna és minimedence szolgálja a játékosokat. A projekt fontos szereplője a helyi önkormányzat, illetve a klubelnök nyilatkozatai szerint a megnyitókat úgy szervezik meg, hogy az események jól illeszkedjenek a közösség igényeihez.

Vecserényi hangulatban látszik, hogy bár a stadionépítések gyakran a közpénzből valósulnak meg, a fenntarthatóság és a közösségi hasznosítás a hosszú távú siker kulcsa. A magyar kormány és a horvát kormány közös projektjei mellett sok kritika érkezik a költekezés és a határon túli beruházások céljaival kapcsolatban, amelyeket politikai viták öveznek. A lengyel példákból pedig kiderül, hogy a stadionok megépítése és fenntartása egyaránt komplex hatásokat hoz a helyi közösségekben, a sport fejlődésétől a közönségszokások megváltozásáig.

Az alábbi példákban tehát látható, hogy külföldi stadionépítés többféle finanszírozási modell és üzemeltetési gyakorlat között zajlik: Lengyelországban az állami források és önkormányzati kezdeményezés kombinációja dominál, míg a magyar-konzorciumi projektek gyakran több ország közötti finanszírozást és közönségkapacitás-szempontokat is figyelembe vesznek. A jövőben mindezek a tapasztalatok segíthetnek abban, hogy a stadionok ne csak reprezentatív épületek legyenek, hanem gazdaságilag fenntartható, sokoldalúan hasznosítható létesítmények is.

RÉSZLETEK A KÜLFÖLDI PROJEKTEKRŐL

• Várdaróc, Horvátország: 500 férőhelyes stadion és akadémia, közös magyar-horvát finanszírozás, 7,5 millió euró projekt, UEFA B licencet kiszolgáló létesítmény.
• Maksimir stadion (Zágráb), Horvátország: a régi stadion bontása és egy új 35 ezer férőhelyes multifunkcionális létesítmény tervezése, a város és Dinamo Zágráb közös finanszírozásában.
• Globális példák: Narendra Modi Stadion (Inde, 132 000 férőhely), Rungnado Május Elseje Stadion (Észak-Korea, 114 000 férőhely), Michigan Stadion (USA, 107 601 férőhely), Trong Dong Stadion (Vietnam, tervek szerint 135 000 férőhely).

Rövid meta leírás és kulcsszavak

tags: #nehany #kulfoldi #stadion #epitese

Népszerű bejegyzések:

• Pénzügyi elemzés: Cargill Takarmány Zrt.
• Részletes áttekintés: Cs. Á. Ingatlan Kft. céginformációi és kapcsolódó vállalkozások
• Részletes áttekintés: Cs. Á. Ingatlan Kft. céginformációi és kapcsolódó vállalkozások
• Vidéki enteriőrök Parasztház lámpa
• Foldhaszonbérlet megszüntetése – jogi keretek és gyakorlati megfontolások