Netto alapterület vakolatlan: mit kell tudni a hasznos, nettó és bruttó alapterületekről a magyar gyakorlatban

A cikk a nettó alapterület és kapcsolódó fogalmak jelentését, számítását és gyakorlati vonatkozásait járja körül a magyar építészeti és pénzügyi gyakorlat alapján. Megtárgyalja, hogyan befolyásolják ezek az adásvételi árakat, hitelfelvételeket, valamint milyen óvintézkedéseket érdemes tenni eladóként és vevőként egyidejűleg.

A nettó alapterület a helyiségek vagy épületszerkezettel részben vagy egészben közrefogott tér vízszintes vetületben számított területe. A bruttó alapterület pedig az épületszerkezetek alapterületével növelt nettó alapterület, azaz a külső határoló falak és belső válaszfalak vastagságával együtt számított összterület. A hasznos alapterület a nettó alapterületnek azon része, ahol a belmagasság legalább 1,90 méter. A gyakorlatban ez a határvonal döntő a tetőtér és ferde falú helyiségek számítása során.

Mi a különbség a három fő alapterület között?

  • Nettó alapterület: a falak belső kontúrján belüli, burkolható padlófelület összege. A helyiségek belső falsíkjai által határolt területet mérjük, a falak vastagsága itt nincs beleszámítva.
  • Bruttó alapterület: a nettó alapterülethez hozzáadódik a falak és szerkezeti elemek vastagsága, tehát külső falak vastagságát és beltéri szerkezeti elemeket is tartalmazza. Ez a szám a teljes épületet mutatja, amit a külvilág felé elfoglal.
  • Hasznos alapterület: a nettó alapterület azon része, ahol a belmagasság legalább 1,90 m. Tetőtérben a ferde mennyezet és alacsony részek határozzák meg, hogy egy terület belső használatban számít-e igazán hasznos területnek.

Az erkélyek, teraszok és egyéb külső terek szerepe

A jogszabályok konkrétan nem nyilatkoznak az erkélyek és teraszok beszámításáról, ezért a gyakorlatban többféle értelmezés van párhuzamosan használatban. Az OTÉK és NAV előírásaira támaszkodva a fedett helyek számításba kerülhetnek, ha fedettek és a belmagasságuk eléri a minimum 1,9 métert. Többemeletes épületeknél az egymás feletti erkélyek nem jelentenek fedést az alattuk lévőnek, ezért az ilyen erkélyek gyakran nem számítanak a hasznos alapterületbe. A piacon mégis általános gyakorlat, hogy beltéri hasznos alapterülethez a 30 m²-nél kisebb erkély- vagy teraszterületek felét hozzáadják az eladók, így határozzák meg az értékesítendő teljes alapterületet.

Infografika: alapterület fogalmak összefüggése

Hogyan számítják ki az alapterületet a gyakorlatban?

Az alapterület meghatározásának alapelvei a magyar építészettől származó 2023. évi C. törvénnyel és a hozzá kapcsolódó rendeletekben rögzített fogalmakon alapulnak. A nettó alapterületet a falakon belüli helyiségek belső kontúrján belül mérjük. A bruttó alapterület a nettóhoz hozzáadja a falak és szerkezeti elemek vastagságát. A hasznos alapterület pedig a nettó terület azon része, ahol a belmagasság 1,90 m vagy annál magasabb. Ha olyan részeket számítunk, mint tetőtér, galéria vagy lépcső, a belmagasság és a hozzáférhetőség figyelembevételével dönti el a mérő, hogy bekerül-e a hasznos alapterületbe.

A CSOK Plusz és az Otthon Start hitelek feltételei is ezt a három alapterület-kategóriát használják bizonyos súlyozásokkal. A CSOK Plusz esetében a hasznos alapterület képezi az alapot, és a teraszok/erkélyek ezt a hasznos alapterületet csökkentő vagy meghatározó tényezőként érinthetik. Az Otthon Start programnál pedig a nettó alapterületet és a teraszok, erkéllyek 50%-os súllyal történő beszámításával határozzák meg a bruttó négyzetméterár-limit alapján a támogatott hitel alapját. A banki értékbecslés redukált alapterület alapján számol, ahol különböző helyiségek arányait különböző szorzókkal súlyozzák be.

Infografika: alapterület-kategóriák és súlyozások

Gyakorlati példák és tippek

  1. Ha egy téglalap alakú ház külső mérete 10 m × 8 m, akkor a bruttó alapterület 80 m², a belső tér pedig körülbelül 9,2 m × 7,2 m ≈ 66 m², a hasznos alapterület pedig a belmagasság alapján számítódik.
  2. Tetőtérnél a ferde tetősík alatti részek közül csak az 1,90 m feletti részek számítanak hasznos alapterületnek.
  3. Az erkélyek és teraszok számítása során a CSOK Plusz esetében 0% súlyozás is lehet, míg az Otthon Startnál 50% jár a nettó alapterülethez.
  4. A tulajdoni lapon szereplő alapterület gyakran eltérhet a valóságtól; csekély eltérés is milliós különbséget okozhat a vételárban. Érdemes saját mérés alapján ellenőrizni a számokat.
  5. Ha hitelt vesz fel, és CSOK Plusz vagy Otthon Start programot használ, a banki értékbecslő a tényleges falakat, belmagasságot mérni fogja; az eltérések befolyásolhatják a felvehető hitel összegét.

Mit érdemes ellenőrizni adásvétel előtt?

  • Mérjünk lézeres távolságmérővel a helyiségek nettó alapterületét, és ellenőrizzük az 1,90 m feletti részeket tetőtérnél és a galériánál.
  • Kérjünk az eladótól építészeti alaprajzot, amelyen a belső szélességek és hosszúságok látszanak, és amely alapján ellenőrizhetjük a méreteket.
  • Ne írjunk be könnyen megtévesztő alapterületet a hirdetésbe; legyenek pontosak a lakóterület és a teraszok/erkélyek feltüntetésében.
  • Fontoljuk meg előzetes értékbecslés kérését, és lehetőség szerint készítsünk energetikai tanúsítványt, amely tartalmazza a hasznos alapterületet.

Összefoglaló a gyakorlati különbségekről

A bruttó alapterület a külső falak és belső szerkezetek területét is beleszámolja. A nettó alapterület a falak belső kontúrján belüli területet adja meg. A hasznos alapterület pedig a nettó alapterület azon része, ahol a belmagasság legalább 1,90 m. Az erkélyek és teraszok beszámítása attól függ, hogy fedettek-e és a belmagasság megvan-e. A redukált alapterület a banki értékbecslésnél használt arányszám, amely különböző helyiségek alapján történik. A CSOK Plusz és az Otthon Start programok eltérő megközelítést alkalmaznak a hasznos alapterület és a nettó alapterület alapján és eltérő terasz-súlyozást használnak.

Gyakorlati útmutató az adásvételhez

Az adásvételi szerződésben érdemes a nettó alapterületet és a hasznos alapterületet egyaránt tisztázni, és a vidékes vagy egyedi számítások helyett a hivatalos definíciók szerint járni el. A teraszok és erkélyek feltüntetésére mindig külön sorban tájékoztatni kell a vevőt. A megtekintés során érdemes egy lézeres mérővel önállóan lemérni a helyiségek méreteit, különösen tetőtérnél és 1,90 m feletti területeknél. Ha az alapterület eltérése miatt a hitelkeret csökken, fontoljuk meg a szerződés módosítását.

tags: #netto #alapterulet #vakolatlan

Népszerű bejegyzések: