ngm szellemi tulajdon

Az ember által létrehozott értékek rendkívül sokfélék lehetnek. A fizikai értelemben létező, tapintható dolgok mellett szót kell ejtenünk az elme által kreált alkotásokról is.

A szellemi tulajdon egy elméletben, az alkotó fejében létező, újszerű ötlet, mely ritkán születik meg önmagától. Ezeket a felfedezéseket rendszerint még nyilvántartásba vételük előtt alapos vizsgálatnak, szabadalmaztathatósági kutatásnak vetik alá annak érdekében, hogy tájékozódjanak az új műszaki megoldás piaci, innovatív tulajdonságairól és a legpontosabb módon határozhassák meg a szükséges technológiai, iparjogvédelmi stratégiát, valamint feltárják az ezzel összefüggő, esetlegesen már meglévő eredményeket, publikációkat is.

Bár egy ötlet még önmagában nem részesíthető jogi oltalomban, annak kellő kidolgozása esetén az már alkalmas lehet arra, hogy megfelelő eljárás nyomán szerzői jogi védelmet, vagy iparjogvédelmet kapjon, vagy akár know-how-ként, üzleti titokként a polgári jogban deklarált jogosítványok illessék meg.

A szellemi tulajdon védelme azért is kiemelten fontos, mert ezzel nem csupán annak eszmei, hanem jogi oltalma is megteremthető, mely a feltalálók számára is lehetőségeket biztosít a továbbfejlesztés, hasznosítás és a felhasználás egyéb területein.

Mi számít szellemi tulajdonnak és hogyan hasznosítható?

A találmányok egy adott termékre vagy eljárásra vonatkozó innovatív műszaki megoldást jelentenek. A szabadalom tulajdonosa ezzel kizárólagos jogot szerez a találmány hasznosítására, vagy arra, hogy más személynek ilyen engedélyt adjon, így a fejlesztésre fordított költségeinek hosszútávú megtérülése is biztosítható.

De milyen előnyei lehetnek még egy szellemi terméknek - a felfedezés örömén túl? Az új műszaki megoldás az adott technológiában érdekelt szereplők, befektetők figyelmének felhívására kiválóan alkalmas, ezt követően pedig többféle módon is értékesíthető. A szellemi tulajdon stratégiai ereje javarészt abban rejlik, hogy utat nyithat az együttműködésben érdekelt partnerek irányába.

Infografika: A szellemi tulajdon útja az ötlettől a hasznosításig

Szellemi alkotások védelme Magyarországon

Magyarországon a szellemi alkotások, találmányok, szabadalmak, know-how, szerzői művek, a tudományos és a művészeti alkotások védelme mint a létező jogalapok oldaláról, mind a kapcsolódó, a területet felügyelő hatóságok oldaláról biztosított, a szellemi alkotások védelme 3 úton lehetséges.

1. Iparjogvédelmi oltalom

Mire vonatkozik: Magyarországon iparjogvédelmi oltalom a találmányokra, a használati mintákra, a védjegyekre és a formatervezési mintákra szerezhető.

Milyen feltételei vannak: Az oltalom megszerzése célirányos közigazgatási eljárás lefolytatásához és díjfizetéshez kötött. Az oltalom megszerzésére irányuló eljárások fő szabályai oltalmi formánként az alábbiak szerint alakulnak:

Oltalmi forma Mi védi Megnevezés, feltételek Oltalmi idő
Szabadalom Találmány Új, feltalálói tevékenységen alapuló, iparilag alkalmazható műszaki megoldás; bejelentésben leírással, igénypontokkal és rajzokkal kell azonosítani 20 év
Használatiminta-oltalom Használati minta (tárgy, eszköz kialakítása) Új, feltalálói lépésen alapuló, iparilag alkalmazható kialakítás; bejelentésben leírás, igénypontok, rajzok szükségesek 10 év
Védjegyoltalom Megjelölés (logó, név stb.) Bármilyen ábrázolható megjelölés, amely alkalmas áru vagy szolgáltatás megkülönböztetésére; bejelentésben ábrázolás és árujegyzék 10 év, korlátlanul megújítható
Formatervezésiminta-oltalom Termék megjelenése Termék egészének vagy részének új és egyedi jellegű megjelenése; bejelentésben a minta ábrázolása és termékosztály 5 év, 5 alkalommal megújítható

Jogszabályi feltételek: Magyarországon minden oltalmi formára önálló törvényi szintű jogszabály vonatkozik (szabadalmi törvény, használatiminta-oltalmi törvény, védjegytörvény, formatervezési minták oltalmára vonatkozó törvény). Magyarország tagja az összes lényeges nemzetközi iparjogvédelmi egyezménynek, és az Európai Unió tagjaként az Európai Unió területén érvényes európai uniós regionális iparjogvédelmi egyezményeknek is.

Intézményi háttér, eljáró hatóság: Magyarországon a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala látja el az iparjogvédelmi közigazgatási és hatósági feladatokat.

Hivatásos képviselők: Magyarországon az iparjogvédelmi közigazgatási eljárásokban magyarországi hivatásos képviselő megbízása kötelező. A magyar hivatásos képviselő a szabadalmi ügyvivő. A szabadalmi ügyvivők hivatalos nyilvántartása a www.szabadalmikamara.hu , illetve a www.sztnh.gov.hu/hu linken érhető el.

Lajstromok: Az iparjogvédelmi bejelentésekről és oltalmakról a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala vezet nyilvánosan is elérhető lajstromokat, amelyek a www.sztnh.gov.hu/hu linken érhetők el.

2. Szerzői jogi oltalom

Mire vonatkozik: Magyarországon az irodalmi, a tudományos és a művészeti alkotásokra valamint az ezek felhasználásával létrehozott teljesítményekre vonatkozik a szerzői jog. A vállalati innovációs tevékenység során létrehozásra kerülő szellemi alkotások közül a szerzői jog hatálya alá tartoznak a szoftverek, az adatbázisok, az építészeti és a műszaki létesítmények tervei, az ipari célra is alkalmazható tervező művészi alkotások, marketing és reklámanyagok, valamint a kutatás-fejlesztési tevékenység során létrehozott tudományos és szakirodalmi művek.

Milyen feltételei vannak: Magyarországon a szerzői jogi védelem létrejötte nem kötött külön közigazgatási eljáráshoz. A szerzői jogi oltalom a törvény erejénél fogva a mű létrehozásakor automatikusan létrejön. Célszerű ugyanakkor a szerzői művet nyilvántartásba vetetni az önkéntes műnyilvántartás rendszerében.

Jogszabályi feltételek: Magyarországon egy önálló törvényi szintű jogszabály vonatkozik a szerzői művekre (szerzői jogi törvény). Ez a törvény tartalmazza a minden szerzői műre együttesen alkalmazandó általános, és az egyes szerzői műtípusokra vonatkozó külön szabályokat. Magyarország tagja az összes lényeges nemzetközi szerzői jogi egyezménynek, és az Európai Unió tagjaként az Európai Unió területén érvényes európai uniós regionális egyezményeknek is.

Intézményi háttér, eljáró hatóság: Magyarországon a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala látja el a szerzői jogi közigazgatási és hatósági feladatokat.

Hivatásos képviselők: Magyarországon a szerző jogi közigazgatási eljárásokban kötelező magyarországi hivatásos képviselő megbízása. A magyar hivatásos képviselők lehetnek ügyvédek és szabadalmi ügyvivők. A vállalati innovációs tevékenység esetén célszerű szabadalmi ügyvivő megbízása.

Lajstromok: Az önkéntes műnyilvántartásba vett szerzői művekről a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala vezet nyilvánosan is elérhető lajstromot, amely a www.sztnh.gov.hu/hu linken érhető el. Ugyanitt található meg az ún. árva művek nyilvántartása is.

3. Üzleti titok és védett ismeret

Mire vonatkozik: Magyarországon az üzleti titok körébe tartozik minden olyan tény és adat, valamint ezek összeállítása, amely nem közismert, nem könnyen hozzáférhető, és amelynek a nyilvánosságra hozatal a jogosult (a tulajdonos) gazdasági, pénzügyi, piaci érdekét sértené. Magyarországon az üzleti titok, azonosítható módon rögzített formája védett ismeretnek minősül.

A vállalati innovációs során létrehozásra kerülő szellemi alkotások közül ide sorolható minden olyan ismeret, amely azonosítható módon ipari felhasználási célra alkalmas műalkotást, tudományos összefüggést, terméket, szolgáltatást vagy eljárást ír le, és amelyet a vállalat a titokvédelem keretei között kíván használni vagy hasznosítani.

Milyen feltételei vannak: Magyarországon az üzleti titokként vagy védett ismeretként kezelni kívánt szellemi alkotások minősítése nem kötött külön közigazgatási eljáráshoz. A védelem az üzleti titok és a védett ismeret tárgyát képező szellemi alkotás létrehozásakor a törvény erejénél fogva automatikusan létrejön, és a jogosultnak/tulajdonosnak kell gondoskodnia a titokvédelemről. Célszerű ugyanakkor eljárni a védett ismeret önkéntes műnyilvántartás rendszerében történő nyilvántartásba vételében.

Jogszabályi feltételek: Magyarországon egy önálló törvényi szintű jogszabály vonatkozik az üzleti titokra és a védett ismeretre (törvény az üzleti titok védelméről). Ez a törvény tartalmazza az üzleti titokkal és a védett ismerettel kapcsolatban alkalmazandó szabályokat. Magyarország tagja a szellemi tulajdonnal kapcsolatos összes lényeges nemzetközi jogi egyezménynek, és az Európai Unió tagjaként az Európai Unió területén érvényes európai uniós regionális egyezményeknek is.

Intézményi háttér, eljáró hatóság: Az üzleti titokkal és a védett ismerettel kapcsolatban nincs külön magyarországi közigazgatási szervezet. Kérdéseikkel érdemes a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához fordulni, amely az iparjogvédelmi és a szerzői közigazgatási és hatósági feladatok ellátása mellett segítséget tud nyújtani, ahhoz, hogy milyen módon induljanak el a magyarországi közigazgatás rendszerében az adott probléma megoldásával kapcsolatban.

Hivatásos képviselők: Magyarországon az üzleti titokkal kapcsolatos ügyekben nem kötelező helyi hivatásos képviselő bevonása/megbízása. A vállalati innovációs tevékenység körében létrejött üzleti titok vagy védett ismeret rögzítési, azonosítási és hasznosítási feltételeinek megteremtése esetén azonban célszerű szabadalmi ügyvivő megbízása. A szabadalmi ügyvivők hivatalos nyilvántartása a www.szabadalmikamara.hu , illetve sztnh.gov.hu/hu linken érhető el.

Lajstromok: Az önkéntes műnyilvántartásba vett védett ismeretekről a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala vezet nyilvánosan is elérhető lajstromot, amely a www.sztnh.gov.hu/hu linken érhető el. Fontos! Itt csak a nyilvántartásba vétel ténye kerül meghirdetésre, ami nem tartalmazza a védett ismeret lényegi elemeit.

Ábra: A védelmi formák összehasonlítása

Szellemi tulajdon menedzsment és támogatási lehetőségek

A Pécsi Tudományegyetem (PTE) Kutatáshasznosítási és Technológia Transzfer Főosztálya kiemelten foglalkozik a szellemi termékek menedzsmentjével. Azok életútját létrejöttüktől és azonosításuktól kezdve a hasznosításukon át még hosszú időn keresztül követjük. Emellett a feltalálókat és a kutatási tevékenységet is folyamatosan támogatjuk, hiszen ezzel biztosítható az új technológiák minél nagyobb számban történő felfedezése, továbbá a már meglévők maximális hasznosulása is.

A szellemi termékek nyilvántartását az e célból létrehozott Szellemi Termék Nyilvántartó Rendszer (SZTÁR) tartalmazza, ebben kerülnek rögzítésre azok részletes adatai. Az egyetem Innovációs Bizottsága folyamatosan dolgozik a termékek értékelésén, javaslatokat fogalmaz meg az új találmányok befogadhatóságával kapcsolatban.

Mi a szellemi tulajdon és miért érdekel?

Gyakorlati tanácsok és stratégiai megfontolások

A szellemi tulajdon megfelelő azonosítása azért is fontos, mert ennek nyomán születhet döntés a bejelentéshez szükséges eljárástípus kiválasztásáról, melynek az innováció céljával, formájával is összhangban kell lennie. A megfelelő iparjogvédelmi stratégia kialakítását szolgálja többek között annak szabadalmaztathatósági kutatása is.

Az iparjogvédelmi stratégia kialakítása leegyszerűsítve azt jelenti, hogy a cég végig gondolja az új termékével elérni kívánt céljait, felméri a potenciális hazai és/vagy nemzetközi piacot, a célközönséget és egyéb gazdasági paramétereket. Az iparjogvédelem egy szerteágazó oltalmi rendszer és a különböző oltalmi formák eltérő célokat szolgálnak, eltérő ideig érvényes monopol jogokat biztosítanak, ugyanakkor megfontolt és tudatos használatukkal egy vállalkozás mind a műszaki megoldásait, mind a piaci jelenlétét, de még az ismertségét is meg tudja alapozni.

„A szellemitulajdon-védelemnek speciális, szigorú szabályrendszere van, ami a polgári jog egy külön területe. Érdemes elfogadni, hogy egy bonyolult és hazánkban kevesek által ismert terület. De ez nem jelenti azt, hogy nem fontos. Sőt! A fejlett országokban egy magára valamit is adó cégnek ugyanúgy van szabadalmi ügyvivője, mint könyvelője.” - hangsúlyozza előadásaiban Pomázi Gyula, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke.

„A legsikeresebb, tudatos cégek felismerték, hogy a szellemi tulajdon védelme nélkül akár feleslegesen dolgoznak, hiszen a fejlesztéseiket a konkurens cégek lemásolják és más szerzi meg a bevételt, más aratja le a sikert. Ezért nem szabad megijedni a szellemitulajdon-védelemtől, hanem megfelelő szakemberrel kell nekivágni a megvalósításának.”

Azt, hogy mi minden védhető, jól bizonyítja, hogy ha bárki körülnéz maga körül, biztos lehet benne, hogy több tucat, vagy akár több száz különféle oltalmat lát. Csupán egy mobiltelefonban több tucat szabadalmaztatott megoldás van, ezen kívül oltalom alatt állhat a logó, vagy a dizájn is. A lábunkon viselt cipőn a logó egy védjegy, szabadalmi oltalom alatt állhat a cipő varrásának technikája, ahogyan egy sportcipőnél a „lélegző technika” is.

Az iparjogvédelem területén fontos szerepet tölt be a védjegyoltalom is, mely a nemzetközi kereskedelem és a modern gazdasági verseny elengedhetetlen eszköze, hiszen a védjegy fő funkciója az egyes piaci szereplők, illetve az általuk kínált áruk és szolgáltatások azonosítása és egymástól való megkülönböztetése.

A megszerzett oltalom nem elég. Az oltalmi jog tulajdonosnak kizárólagos joga van megoldása hasznosítására, ami nem csak azt jelenti, hogy engedélye nélkül más nem léphet piacra a védett termékkel vagy szolgáltatással, hanem bárkivel szemben fel is léphet, aki az engedélye nélkül előállítja, használja, forgalmazza, az országba behozza vagy akár csak raktáron tartja az oltalom alatt álló megoldást.

Támogatások és hazai kezdeményezések

Ahhoz, hogy az oltalmak területén tovább léphessen valaki, fontos megismerni az iparjogvédelmi formákat és azt, hogy melyiket milyen esetben célszerű választani. A kormány tavaly nyitotta meg a 2020-1.1.3-IPARJOG pályázatot, amit a nagy sikerre való tekintettel idén tovább bővítenek. A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatalnál (NKFIH) benyújtható pályázat támogatást biztosít a hazai és nemzetközi iparjogvédelmi oltalmak megszerzéséhez, ezáltal még több magyar szellemi alkotásra szerezhetnek oltalmat alkotóik, úgy, hogy a hatósági és ügyvivői díjakat nagyobb mértékben fedezhetik a támogatás összegéből.

Az iparjog pályázat jelenlegi formája egy korábbi támogatási konstrukció egyszerűbb, a mai igényekhez igazított változata, ennek köszönhetően pedig könnyen, minimális adminisztrációval juthatnak forráshoz az igénylők. A 100 százalék támogatás intenzitású pályázaton a megszerzendő oltalom fajtájától és annak területi hatályától függően 100 000 Ft-tól akár a 7 500 000 Ft-ig is terjedhet az igényelhető összeg, amelyet vissza nem térítendő támogatás formájában bocsát az NKFIH a pályázati feltételeknek megfelelő igénylők részére.

További jó hír, hogy nem csak hazai forrásból származó támogatást igényelhetnek azok, akik iparjogvédelmi oltalom megszerzésén gondolkodnak, az NKFIH pályázata mellett ugyanis most már az Európai Unió Szellemi Tulajdon Hivatala (az EUIPO) is támogatást nyújt a vállalkozásoknak szellemi tulajdonuk oltalmazásához.

Mapa: Szellemi tulajdon támogatási források és intézmények Magyarországon

Alternatív vitarendezés és nemzetbiztonsági szempontok

Érdekesség, hogy a szellemi tulajdonnal kapcsolatos jogviták esetén rendkívül népszerű és eredményes azok alternatív, azaz peren kívül történő rendezése. A szellemi tulajdon jelentősége megkérdőjelezhetetlen. Az innovatív szellemi termékek, technológiák nem csupán az adott szektort képesek forradalmian új irányba előmozdítani, hanem a tudományos felfedezések világát is, ezáltal utat mutathatnak egyes megoldásra váró társadalmi és egyéb kihívások kapcsán is.

A nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személyek meghatározása és az ezzel kapcsolatos szabályozás bizonyos állami és intézményi munkakörökben különös jelentőséggel bír. A 12/2015. (IV. 10.) NGM rendelet 1. melléklete részletezi a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső munkaköröket, ideértve több minisztériumi és állami szervezet meghatározott beosztásait, valamint a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál a szabadalmi ügyekért és lajstromvezetésért felelős vezetői és üzemeltetési munkaköröket is.

Már csupán maga a csomagolás, a csomagolóanyag, vagy a termék becsomagolásának technikája mögött is nagyon sok féle szellemi munka van, és akkor még ki sem bontottuk az eszközt. Nem kell bemutatni, milyen versenyhelyzetet teremt az, hogy a vásárlók mind műszaki tartalom, mind esztétika szempontjából egyre jobb, és tetszetősebb terméket akarnak. Ezt pedig nem lehetne a kutatás, fejlesztés és innováció (K+F+I) nélkül biztosítani.

tags: #ngm #szellemi #tulajdon

Népszerű bejegyzések: