OCSA építésügyi hatóságok átalakítása: átállás egyfokú hatósági rendszerre

Az építésügyi hatósági rendszerben az ún. általános elsőfokú hatósági feladatokat a kijelölt települési önkormányzat jegyzői és a fővárosi kerületi önkormányzatok jegyzői, illetve a Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi főjegyző látják el. A járási hivatalok a kiemelt építésügyi hatósági hatáskörrel rendelkeznek. Az építésügyi hatósági rendszerből 2020. március 1. napjától kivezetik az általános építésügyi hatóságokat, de a települési önkormányzatoknak ehhez már 2020. januárjában fontos intézkedéseket kell megtenniük.

Így például a 2019. évi CX. törvény határozza meg, hogy 2020.

Magyarországon 2019-ben a hatáskörök átstrukturálása a hatósági szervezetrendszer egyszerűsítését célozta: az általános elsőfokú építésügyi hatóságok megszüntetése a kormányzati szándék része volt, és az egyfokú eljárás bevezetése képezte a központi változások alapját. Az egyszerű bejelentés 2016. évi bevezetésével, majd fokozatos bővítésével a jegyzői hatóságok munkaterhe jelentősen csökkent, hiszen a legtöbb építési engedélyezés korábban a lakóépületekhez kapcsolódott. A jegyzői hatóságok engedélyezési feladatának redukálásának másik lényeges oka a 2017. évi építési engedélyhez kötött tevékenységek körének drasztikus csökkenése volt.

A törvény értelmében a jegyző építésügyi feladat- és hatáskörét, valamint a feladatellátás feltételeit a Kormány rendeletben állapítja meg, ez a szabályozás pedig a 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendeletben (Hatásköri rendelet) fogalmazódik meg. A Hatásköri rendelet módosításai még nem kerültek hivatalosan a Magyar Közlönybe, de a 2019. évi CX. törvény rögzítette az átállás fő keretét: az egyfokú eljárás bevezetésével 2020-tól a fellebbezés kizárt a kormányhivatal döntéseivel szemben, és a bírósághoz lehet fordulni közigazgatási perben.

Az átadás módja és a vagyontárgyak kezelése szintén szabályozás alatt állt: a 2019. évi CX. törvény kimondta, hogy az önkormányzati vagyon 2020. március 1-jén az állam ingyenes használatába kerül a fővárosi és megyei kormányhivatal gyakorolhatásával. A megállapodást 2020. január 31-ig kellett megkötni, de ennek hiánya esetén is a kormányhivatal határozatával rendezi a megállapodásban nem rendezett kérdéseket. A vagyontárgyak ingyenes használatának alapításáról az érintett felek közötti megállapodás dönt, amelyet 8 napon belül a bíróság mond ki közigazgatási peres eljárásban.

A 2020 túlélő jogi környezetben a hatósági eljárások egyfokúvá válnak, és 2020. március 24-től a kormányhivatal döntéseivel szemben csak közigazgatási peres eljárást lehet indítani. Folyamatban lévő ügyekben a feladat- és hatáskör-átadás a jogszabályok szerint történik, és a már megkezdett határidők, cselekmények nem változnak visszamenőlegesen a más szervre történő áthelyezéssel.

A változás gyakorlati keretei

2020. március 1. napjától hol fognak működni az építésügyi hatóságok? Hogyan történik az átállás?

Az általános építésügyi hatáskörrel rendelkező szervek az Építésügyi Osztály vezetésével dolgoznak tovább, és az építésügyi eljárások elektronikusan, az ÉTDR rendszerben folytatódnak. Az általános vagy sajátos építésügyi hatóság közötti megkülönböztetés attól függ, hogy az adott létesítmény milyen típusba tartozik (például lakóépület, út, híd, vasút, energiafogyasztó létesítmények). Az ÉTDR felületen a kérelmek benyújtása és nyomon követése elektronikusan történik, a papír alapú mellékletek digitalizálása és feltöltése pedig az ügyfélszolgálat feladata.

Az ÉTDR nélkülözhetetlen eszköze az elektronikus ügyintézésnek, amely egy központi, országos informatikai bázis, ahol a kérelmezők elektronikus dossziéba tölthetik fel kérelmeiket és mellékleteiket. A rendszer lehetővé teszi a hatóságok számára az eljárások transzparenciáját és az ügyintézés gyorsítását. Bővebb információt az alábbi oldalon találnak: www.e-epites.hu.

Építésügyi hatóságok feladatai 2020 után

Az általános építésügyi hatóságok feladatait a kormányhivatalok látják el a saját hatáskörükben. A hatáskörök egyfokúvá válásával az építésügyi és építésfelügyeleti eljárások kötelezően elektronikusan zajlanak, a jogorvoslati lehetőségek pedig a közigazgatási perben érhetők el.

Fontos szabály, hogy az építésügyi eljárások a jövőben a kormányhivatalokhoz kerülnek át, és a fellebbezés kizárt a kormányhivatal döntéseivel szemben. A 2020-as időszakban a jegyzőknek és a kormányhivataloknak alaposan fel kell készülniük az új rendszerekre és határidőkre, hogy a folyamatban lévő ügyek zökkenőmentesen folytatódhassanak.

Rendszerek és jogszabályok - rövid áttekintés

  • 343/2006. (XII. 23.) Kormány rendelet a hatáskörökről és működési feltételekről.
  • 312/2012. (XI. 8.) Kormány rendelet az építésügyi és építésfelügyeleti eljárásokról és ellenőrzésekről.
  • 191/2009. (IX.15.) Kormány rendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről.
  • 253/1997. (XII. 20.) Kormány rendelet OTÉK - országos településrendezési és építésiedötvényeinek alapjai.
  • Étv., LXXVIII. törvény a megépített környezet védelméről és alakításáról.
  • Az Ákr. - általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény.
  • Eüsztv. - az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások szabályai.
  • Ngtv. - gyorsítás és egyszerűsítés kiemelt beruházások esetén.
  • 155/2016. (VI. 13.) Kormány rendelet a lakóépület egyszerű bejelentéséről.
  • 266/2013. (VII. 11.) Kormány rendelet építésügyi és építésüggyel összefüggő szakmagyakorlásról.
  • 531/2017. (XII. 29.) Kormány rendelet közérdeken alapuló kényszerítő hatóságokról.
  • 238/2005. (X. 25.) Kormány rendelet az építésfelügyeleti bírságról.
  • 245/2006. (XII. 5.) Kormány rendelet az építésügyi bírságokról.

Az építésügyi hatóságok munkája a jövőben is a lakosság és vállalkozások érdekében zajlik, de a formális eljárások gyorsabb és egységesebb módon kerülnek végrehajtásra az ÉTDR rendszerben és az egyfokú eljárás bevezetésével.

Infografika a hatáskörök alakulásáról: egyfokú rendszerre történő átállás

Az Ártikuláris fejlődés és az innovatív digitális megoldások bevezetése lehetővé teszi, hogy az építésügyi eljárások gyorsabban és átláthatóbban legyenek elérhetők minden érintett számára. A 2020-as év kulcsfontosságú a hatóságátalakítás szempontjából, és a folyamatban lévő ügyeknél is hangsúlyos marad a jogszabályok szerint történő átadás és a viták gyorsabb rendezése.

Néhány gyakorlati tudnivaló az érintetteknek

  • A kormányhivatalok döntéseivel szemben az új jogszabályok szerint a közigazgatási per útján lehet érvényesíteni jogokat.
  • Az ÉTDR használata kötelező az építésügyi és építésfelügyeleti eljárások során.
  • A megállapodások végső határideje a 2020. január 31., de a határidő elmulasztása sem akadályozza meg a vagyon ingyenes használatát.
  • A folyamatban lévő ügyeknél a hatáskör-átadás nem érinti a már megkezdett eljárási cselekmények hatályát és a megkezdett határidőket.

tags: #ocsa #epiteso #hatosag

Népszerű bejegyzések: