Zártkert átminősítés: Új lehetőségek és tudnivalók

A zártkert átminősítése, azaz a művelési ág változtatásának lehetősége jelentős változáson ment keresztül a közelmúltban. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló kormányrendelet módosítása, valamint az Országgyűlés által elfogadott törvény új fejezetet nyitott a zártkerti ingatlanok jogi státuszának rendezésében. Mostantól az önkormányzati rendeletek is szerepet kapnak a zártkertek művelés alóli kivonásának folyamatában, ami számos új lehetőséget teremt a tulajdonosok számára.

Grafikus ábrázolás a zártkert átminősítési folyamatáról

Zártkert átminősítés 2025-től: A jogszabályi háttér

A zártkert művelés alól történő kivonása a jövőben már nem minősül a termőföld más célú hasznosításának. Ez azt jelenti, hogy a tulajdonosoknak nem kell földvédelmi járulékot fizetniük. A termőföld védelméről szóló törvény új rendelkezéssel egészül ki, amely kimondja, hogy a zártkerti ingatlan művelésből való kivonása az ingatlan-nyilvántartási eljárásban nem minősül más célú hasznosításnak. Ez a kiegészítés jelentős jogbiztonságot ad a tulajdonosoknak, mivel kizárja azt az értelmezést, hogy az ilyen kivonás automatikusan termőföldvédelmi bírsághoz vagy engedélyhez kötött más célú hasznosításhoz kapcsolódna.

Az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény egy új alcímmel egészült ki, amely részletesen szabályozza a zártkerti ingatlanok művelés alóli kivonását. A tulajdonos kérheti zártkerti ingatlana „művelés alól kivett” jogi jellel történő bejegyzését az ingatlan-nyilvántartásba, amennyiben azt az önkormányzat rendeletben lehetővé teszi. A kivonás a zártkert meghatározott részére is kérhető, ebben az esetben azonban kötelező a telek megosztása a pontos nyilvántartás érdekében.

A Magyar Közlönyben megjelent kormányrendelet módosítása kiegészült a "Zártkerti ingatlan művelés alóli kivonása" alcímmel. Az új szabályok szerint az ingatlan-nyilvántartásban zártkertként nyilvántartott ingatlan művelés alól kivett területként történő bejegyzését lehetővé tevő önkormányzati rendeletet meg kell jelölni az adatváltozás bejegyzése iránti kérelemben. Fontos, hogy az adatváltozás nem mentesíti a tulajdonost az építmény ingatlan-nyilvántartási feltüntetéséhez szükséges más hatósági engedélyek beszerzésének kötelezettsége alól.

Önkormányzati rendelet: A helyi szabályozás szerepe

A jogszabály-módosítás felhatalmazást ad a települési önkormányzatoknak arra, hogy rendeletben határozzanak a művelés alóli kivonás lehetőségéről. Ez a szabály biztosítja a helyi adottságokhoz és fejlesztési elképzelésekhez való igazodást. Az önkormányzati rendeletnek tartalmaznia kell a művelés alóli kivonás lehetőségének kimondását, területi korlátozásokat (például bizonyos városrészekre vagy körzetekre korlátozva), valamint utalhat a helyi településszerkezeti tervre, szabályozási tervre vagy fejlesztési koncepcióra, biztosítva ezzel az illeszkedést a hosszú távú elképzelésekhez.

Budapesten a döntési jogkör a képviselő-testületé, illetve a fővárosi önkormányzat közgyűlésé. Az önkormányzatoknak lehetőségük van arra, hogy rendeletben szabályozzák, mely területeken engedélyezik a zártkertek művelés alóli kivonását.

Térkép a zártkerti övezetek elhelyezkedéséről egy településen

A kivont zártkert megnevezése és beépíthetősége

Ha nincs épület a telken, a földhivatali nyilvántartásban a megnevezés "zárkerti művelés alól kivett terület" lesz. Ha van épület a telken, akkor a megnevezés kiegészül az épület rendeltetésének jelzésével, például: "zárkerti művelés alól kivett terület, gazdasági épület".

Fontos megjegyezni, hogy önmagában az, hogy egy zártkerti ingatlan "művelés alól kivett" státuszt kap, még nem jelenti azt, hogy automatikusan beépíthetővé válik. A beépíthetőséghez szükséges az építési szabályok vizsgálata, az OTÉK szerinti beépíthető övezeti besorolás (pl. üdülőövezet, kertvárosias lakóövezet), a megfelelő közműellátottság, a kisajátítási korlátozások, védettség vagy útterv hiányának vizsgálata, valamint a telekméret megfelelősége.

kisker áru árrés

Gyakran ismételt kérdések

Lehet kérni, hogy a zártkerti ingatlannak csak egy része kerüljön kivonásra?

Igen, a telekmegosztásnak nincs akadálya, amennyiben a telekméret és az építési szabályok azt lehetővé teszik. A megosztást a telekalakítási eljárásra vonatkozó szabályoknak megfelelően kell elvégezni. Azonban ha csak a művelés alól kivett területként történő bejegyzést kérik, a megosztás nem fog menni egy eljárásban.

Épület is feltüntethető a kivont zártkert esetén?

Igen, ha a kérelem olyan zártkerti földrészletet érint, amelyen a kérelem benyújtásának időpontjában épület áll. Ebben az esetben a zártkerti ingatlant "zárkerti művelés alól kivett területként" kell nyilvántartani az épület fő rendeltetésének megjelölésével együtt. Azonban a kivett státusz igénylése nem mentesíti a tulajdonost az építmény ingatlan-nyilvántartási feltüntetéséhez szükséges más hatósági engedélyek beszerzésének kötelezettsége alól.

Elővásárlási jog felmerül-e kivett zártkertek esetén?

Nem, a termőföldekre vonatkozó elővásárlási jog a kivett zártkerteket nem érinti. Ha egy zártkerti ingatlan művelésből kivont, azaz "kivett" jogi jellegűvé válik, már nem számít termőföldnek, így a Földforgalmi törvény hatálya alól kikerül.

tags: #ocsa #foldterulet #atminositese

Népszerű bejegyzések: