Okos város építésének alapelvei és gyakorlati megvalósítása

A világ nagyvárosaiban követik el a bűncselekmények közel háromnegyedét. Ez nem véletlen, hiszen itt koncentrálódik a lakosság a leginkább, miközben itt valósul meg a legkevésbé a közösségi kohézió, az egy lakókörnyezetben élők egymásra történő odafigyelése, egymást támogató magatartása. Az OECD jelentése1 szerint tagországaiban a lakosság kétharmada él városokban, sőt metropoliszokban. Ez az arány folyamatosan növekszik, hiszen a nagyobb városok kínálnak jobb munkalehetőségeket és megélhetést.

Vajon melyek a ma kriminológiai kutatásainak kulcskérdései, azok a témák, amelyek az NKE Rendészettudományi Karán folyó mesterképzések hallgatói számára a legkorszerűbb és leghasználhatóbb kriminológiai ismereteket nyújtják? A kriminológia milyen új kutatási eredményekkel, nemzetközi és hazai tapasztalatokkal támogatja a magas szintű rendőri munkát? A kötet három kérdéskört jár körül a hazai tudományos és gyakorlati élet legkiválóbb művelőinek segítségével. Az első rész fő témái a bűnmegelőzés elmélete és beépítése a stratégiai tervezésbe, majd a gyakorlatba; a közösség és a rendészeti munka összekapcsolása, valamint a napjainkban mindinkább teret nyerő szituációs és környezeti tervezés segítségével megvalósított megelőzés lehetőségei.

A második rész a leginkább kiszolgáltatottak, a gyermek- és időskorúak kriminális veszélyeztetettségével foglalkozik, és a hazai és nemzetközi szabályozás alapján segít eligazodni a sérülékeny csoportok azonosításában és megfelelő kezelésében. A tervezett célállapot meghatározását a szabályozáson alapuló és az operatív városfejlesztés körébe tartozó tervezési dokumentumok tartalmazzák a tervezés előrehaladásának megfelelő mélységben és pontossággal. A szabályozáson alapuló városfejlesztés tervezési eszközei az általánostól a részletezetthez haladva a településszerkezeti terv valamint a helyi építési szabályzat a szabályozási tervvel.

A megvalósítás orientált operatív városfejlesztés tervezési eszközei ugyanebben az irányban felsorolva a középtávra szóló integrált településfejlesztési stratégia, az akcióterületi terv, ami az ITS-nek megfelelően lehatárolt városfejlesztési akcióterületen középtávon megvalósításra kerülő komplex városfejlesztési terve - az akcióterv, valamint az említettek végrehajtására szolgáló, engedélyezési és kiviteli szintű tervek, ideértve azoknak a nem akcióterületi jellegű fejlesztéseknek a részletes műszaki terveit is, amelyek az ITS végrehajtását szolgálják, abban szerepelnek, vagy abból levezethetők. Az okos város megközelítés technológiai eszköztárának alkalmazásával modern elektronikai - info-kommunikációs eszközök használatával a városi szövet meglévő, vagy az ITS végrehajtása keretében kialakításra kerülő, sejtjei - komponensei - között tervezett - szervezett dinamikus interakció valósítható meg, ami elősegítheti például a városi szövet funkcionálásával kapcsolatos eddig megoldhatatlan problémák megoldását.

Ilyen például a lakosság folyamatosan növekvő motorizációs szintje és az elmaradt fejlesztések, illetve felújítások - vagy egyszerűen a múltból örökölt súlyos kapacitáshiányok (közút-hálózat gyengeségei, parkolók hiánya) - következtében jelentkező egyre nagyobb és gyakoribb dugók, torlódások enyhítését, a meglévő parkolóhelyek optimálisabb kihasználását. A digitális technológiai eszközöknek a városban élők életének jobbá tétele érdekében az okos város eszköztár az említett példák mellett még számtalan formában használható a városi szövet funkcionálásának javítása, vagy közvetlenül a városi élet jobbá tétele érdekében.

Azt azonban, hogy milyen területeken, a városi szövet milyen funkcióinak javítása érdekében segíthetnek a leghatékonyabban a digitális forradalom vívmányai, nem a technológiák önmagukban történő vizsgálatából lehet levezetni, hanem a városi szövet meglévő és a városfejlesztéssel valóra váltani szándékozott célállapotából levezetve, az említett megalapozó vizsgálat és az ITS alapján. Amikor ez így történik, a klasszikus operatív városfejlesztés és az okos város megközelítés eszköztára szinergikusan erősítheti egymást. Az ITS-ek végrehajtása keretében történő alkalmazás fontosságát hangsúlyozó újabb szakmai megközelítések arra hívják fel a figyelmet, hogy kizárólag a városok már meglevő fizikai valóságára fókuszáló okos város intézkedésekkel, az 1980-as évek óta robbanásszerűen felgyorsult térbeli szétterülést eredményező spontán urbanizációs folyamatok változatlanul hagyásával, nem lehet elérni a környezeti szempontból fenntartható fejlődés közép- ill. hosszabb távú célkitűzéseit. Vagyis az okos város megközelítés alkalmazása nem pótolja az említett - az elmúlt fél évezredben Európában kikristályosodott, és ennek hatására a civilizált világban elterjedt - operatív városfejlesztési tervezési eszköztár rendeltetésszerű használatával történő tudatos és tervszerű városfejlesztést.

A fenntartható városfejlesztés szempontjából az urbanizáció, és azon belül a városok spontán térbeli szétterülése, a tengeri és közúti szállítás mellett, a klíma változáshoz vezető okok egyik elsődleges kockázati faktora és egyúttal előidézője. A városok spontán térbeli burjánzásának megfékezése, lelassítása - ennek a folyamatnak a kompenzálása - kizárólag a központi városmagok és az intenzívebb beépítésű városrészek - amelyek körébe a lakótelepek is beletartoznak - vonzóvá alakításával, formálásával lehetséges. Az említett városrészek attraktivitásának növelése azonban nem cél, hanem eszköz; egy koherens - integratív várospolitika és metodológia egyetlen apró mozaikdarabja. Hasonlóan lényeges a közszféra kulcsszereplőinek aktív, tervezett-szervezett jelenléte és rugalmas - elhivatott szerepvállalása a fejlesztési folyamatok egésze során, mind a konceptuális, mind az operatív tervezés során.

Megoldások és példák

Az ilyen átfogó és komplex várospolitikai megközelítés legismertebb magyarországi sikertörténete a Középső-Ferencváros rehabilitációja, amely a Városfejlesztés Zrt és vezetői meghatározó jelentőségű közreműködésével történt az 1992 és 2010 közötti 18 év alatt. A Városfejlesztés Zrt kisebbségi résztulajdonával működtetett SEM IX Városfejlesztő Zrt budapesti IX. kerületben végrehajtott operatív városfejlesztési tevékenységének mérhető eredményei: A 73 hektáros, 20.000 ember számára lakhatást biztosító helyszínen a városfejlesztési akció keretében létesült több mint 7.000 új, és 2093 felújított lakás, 5 hotel, 8 irodaház, 10,8 hektárnyi új, vagy felújított zöldterület. Ezáltal, a Ferencváros Budapest egyik legzöldebb központi városnegyedévé válhatott.

Ennek az eredménynek az a jelentősége a fenntartható urbanizáció szempontjából, hogy egy passzív családi ház (4 főre) az agglomeráció zöldövezetében, ahol nincsen elegendő munkahely, szolgáltatás, összességében nagyobb mértékű teljes energiafelhasználást és káros anyag kibocsájtást eredményez az általa előidézett, városba ingázó személygépkocsi-közlekedés következtében, mint egy jól szigetelt soklakásos városi lakóépületben lévő ugyanakkora lakás. A jövő egyik fő gazdasági tényezője a város. A Digitális Jólét Program 2.0.-ban külön hangsúllyal szerepel az Okos Város - Smart City fejlesztések témakör. A DJP2.0 egyrészt szeretné megteremteni az Okos Város településfejlesztési megközelítés és a hagyományos településirányítás összhangját, másrészt hozzá kívánunk járulni ahhoz, hogy az Okos Város-i fogalom és intézményrendszer szervesen illeszkedjen a magyar közigazgatási, elsősorban önkormányzati és területi közigazgatási jogrendszerbe és jogalkalmazási gyakorlatba.

Okos város architektúra és kapcsolódó rendszerfelépítés infografika

A városok fejlesztésének kérdése régóta fontos téma az Európai Unióban, az elmúlt években azonban egyre hangsúlyosabbá kezdett válni az az elképzelés, hogy az EU által biztosított városfejlesztési forrásokról ne a nemzeti kormányok döntsenek, hanem az illetékes városvezetés. Az Európai Unió az elmúlt években egyre több ilyen kezdeményezést indított, és ezen az úton idén egy fontos lépés volt az évek után ismét megtartott Városok Fóruma, ahol ezúttal egy teljesen új kezdeményezést jelentettek be. 2023. március 01.

2021. december 02. December 1-jén, a hatodik kerületi HubHuB közösségi irodában tartotta meg első gyűlését a Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány (BVK) által életre hívott Smart Budapest Közösség. 2021. július 08. Közép-Európában egyedülálló kutatás-fejlesztési környezetet hoz létre a Zalazone, amely Magyarországot vonzó fejlesztési célponttá teszi - mondta a tesztpályát ellenőrző Autóipari Próbapálya Zala Kft. 2021. május 21.

Smart city projektek timeline térkép

A harmadik generációs okos városok ígérete szerint a városvezetés egy nyílt, részvételiségen-alapuló folyamat, mely hatalmas adatmennyiségekre támaszkodva segíti a lakosokat a döntéshozatalban. Ugyanakkor a jelenkori trendek gyakran egy teljesen ellentétes képet festenek, ahol a technológiát kihasználva emberek válnak „hekkelhetővé”, ezáltal manipulálhatóvá, irányíthatóvá. 2021. március 02. 14,25 milliárd forint tőkekihelyezést valósított meg a GB & Partners 2020-ban, az i5invest 2021-es európai tőkepiaci térképén pedig a legnagyobb hazai magántőkealap-kezelőként jelent meg.

What is a smart city? | CNBC Explains

A városok jövője szempontjából kulcsfontosságú, hogy a jelentős népességbővülés ellenére képesek legyen az ott élő nagy embertömegek mozgatására. Mivel a saját autós közlekedés ilyen nagyságban történő bővülése ellehetetlenítené a városokat, inkább a tömegközlekedésre érdemes helyezni a hangsúlyt az élhetőség fenntartása vagy javítása érdekében. Célunk, hogy katalizáljuk, segítsük a hazai okos települések létrejöttét. Ennek érdekében a hazai városok igényei és az Európai Unió útmutatásai mentén olyan javaslatok, módszertan kialakításán dolgozunk, amelyekkel biztosítható az egyes okos város fejlesztési modellek rendszer szintű megvalósulása. A 2017. március 20-i Magyar Közlönyben megjelent az 56/2017. (III. 20.) Korm. rendelet az egyes kormányrendeleteknek az „okos város”, „okos város módszertan” fogalom meghatározásával összefüggő módosításáról. A módszertan szerint véghezvitt, fenntartható városfejlesztés horizontális szempontokat - magas minőség és hatékonyság, környezeti és gazdasági fenntarthatóság, lakosság fokozott bevonása - érvényesít a szolgáltatások és az infrastruktúra fejlesztésében egyaránt.

Az online példatár célja, hogy bemutassa, mennyire sokoldalú és összetett az Okos Város fogalma a gyakorlatban, és nem kizárólag technológia alapú megoldásokat takar. Fontos továbbá hangsúlyozni, egy-egy projekt önmagában nem képes okossá és fenntarthatóvá tenni egy települést. Egy okos város folyamatosan méri és nyomon is követi a fejlesztések hatásait. A Lechner Tudásközpont által fejlesztett településértékelési és monitoring rendszer a nemzetközi gyakorlatot követve hat alrendszer - kormányzás, gazdaság, környezet, mobilitás, életkörülmények, emberek - mentén vizsgálja a városokat. Megközelítésünk az EU Smart City Ranking és a Smart Cities Council index rendszerén alapszik, melyek 6 alrendszert jelölnek meg, ahol a városok állapota és a fejlesztések hatásai mérhetők. A Városi Labor egy valós, kísérleti és tesztelő közeg, ahol a felhasználók és a fejlesztők közösen dolgoznak egy-egy szolgáltatás, termék vagy alkalmazás fejlesztésén.

Képzeljünk el egy olyan várost, amely nemcsak az energiafogyasztást csökkenti, hanem a lakosok életminőséget is javítja. Mindez működőképes, ha az intelligens technológiákat és a multimodális közlekedési rendszereket megfelelően összekapcsoljuk. Napjainkban a városlakók megannyi közlekedési eszköz közül válogathatnak mint például a vonatok, buszok, villamosok, rollerek, kerékpárok. Büszkék vagyunk, hogy technológiánk képes a különböző közlekedési eszközök sokaságát a közlekedés szereplőivel optimálisan összekapcsolni és egy egységes rendszerbe szervezni.

Multimodális közlekedés és városi funkciók kapcsolata

Miért alakul át a városi közlekedés? A gépkocsi-tulajdonlás elérte csúcspontját, a „városiasodó” millenniumi korosztály új közlekedési formákat választ, és a megosztott mobilitás beindult, az ingázás és az utazás új módja kialakulóban van. Az intelligens városok elsődleges célja a hatékonyabb, fenntarthatóbb és élhetőbb közösségek létrehozása, olyan fejlett technológiák, mint a mobilitás, a beépített érzékelők, az adatvezérelt lokáció alapú rendszerek alkalmazásával. Ezek a megoldások összehangolt megvalósításával egy város segíthet a polgároknak energiát és időt megtakarítani a mindennapokban.

Az okos városok egyik előnye, hogy képesek az energiafogyasztás csökkentése, mely többféle módon valósítható meg. A felkészített hálózatok lehetővé teszik az áram hatékony felhasználását az energiaáramlás valós idejű nyomon követésével és szabályozásával. Az intelligens fogyasztásmérők például lehetővé teszik az ügyfelek számára, hogy jobban kezeljék saját energiafelhasználásukat, és alacsonyabb számlát fizessenek. A városi mobilitást a modern városok éltető elemeként, kritikus gazdasági tényezőként és az intelligens, fenntartható fejlődés egyik kulcsának tekintik. A hatékony és méltányos mobilitási megoldásokat biztosító intelligens város tervezése az egyik legsürgetőbb probléma a világ városai számára.

Az intelligens mobilitás jelenlegi és jövőbeli kihívásai Az intelligens városoknak hatékony közlekedési megoldásokat kell nyújtaniuk, miközben ösztönözniük kell az innovációt, elő kell segíteniük az együttműködő ökoszisztémát, és meg kell felelniük a fenntarthatósági céloknak. Ezek a kihívások az okos várostervező szemszögéből nézve a városi mobilitás gyorsan változó tájképének részét képezik. A környezetterhelés csökkentése, a közlekedésből származó üvegházhatású gázok kibocsátásának minimalizálása alapvető fontosságú bolygónk és egészségünk védelme érdekében. Napjainkban a közlekedés felelős a teljes uniós szén-dioxid-kibocsátás majdnem 30 százalékáért, amelynek 72 százaléka a közúti közlekedésből származik. Számunkra kiemelten fontos, hogy fejlesztéseinken keresztül biztosítsuk a hatékony erőforrás felhasználást és minimalizáljuk a környezetterhelést.

Az egyik kulcsa ennek, a multimodális közlekedés, avagy a buszok, vasút, kerékpár, közösségi közlekedési eszközök, gyaloglás és mindezekkel összefüggő közlekedési módok összehangolása. Büszkék vagyunk, hogy részt veszünk partnerként a Duna Régió útvonaltervező alkalmazásának fejlesztésében, melynek fő célja a multimodális, határokon átnyúló utazási információs hálózat kiépítése a Duna-menti országok számára. Büszkék vagyunk, hogy bekerültünk a Forbes Cloud 50 listájába és meghívást kaptunk a T-Systems Magyarország által szervezett, interaktív Forbes Cloud 50 üzleti reggelijére.

„Cloud 50 listán szereplő cégek közös jellemzője, hogy felhőalapon nyújtott szolgáltatásaikkal nem csupán saját működésüket teszik hatékonnyá, hanem az ügyfélkiszolgálást is messzemenően rugalmassá.” Nagy örömünkre szolgált a terület szakértő vállalataival együtt beszélgetni és a tapasztalatokat megosztani. Remek szervezés, kiváló társaság gyűlt össze, köszönjük a meghívást!

Az emberi élet gyakorta egy pillanaton múlik. Navcenter és GLI Solutions egy olyan közös fejlesztésű, helymeghatározó technológián alapuló megoldással rendelkezik, amely hatékonyan képes növelni a szolgáltatások minőségét és ezáltal életeket menteni. A beltéri pozícionálást felhasználó és valós idejű adatokra épülő rendszer egyik területe az erőforrás- és eszköznyilvántartás, illetve ehhez kapcsolódó nyomonkövetés, amely életmentő lehet. Dinamikusan fejlődő világunkban az élet minden területén egyre hatékonyabb és gyorsabb megoldásokra, szolgáltatásokra van szükség, az idő, mint tényező rendkívül felértékelődött. Az egyik legérzékenyebb és legösszetettebb terület az egészségügy, amely hatalmas változásokon megy keresztül, de még csupán a folyamat legelején járunk.

Egészen a közelmúltig a kórházak a gyárak mintájára működtek: a páciensek a megfelelő orvosi lépések egymásutániságát követően végül eljutottak a gyógyulásig, ahogyan a szalagsoron végig haladó alkatrészek sokaságából az üzemi műveletek végén összeáll a végtermék. Milyen lesz a város 30-50 év múlva? Tudományos-fantasztikus „techno-város”, amiben intelligens rendszerek gondoskodnak életünk minden szeletéről, vagy disztópikus nyomornegyed, ahol élet-halál harcot kell vívni a fennmaradásért? Ha az okos várost élő szervezetként képzeljük el, akkor az információ a tápanyag, ami élteti, az okos infrastruktúra pedig a keringési rendszerének alapja. Ebben keletkezik és áramlik az adat, eljut az intelligens támogató rendszerekhez, azok hasznos információvá alakítják, és ez alapján vezérlik a város „életfunkcióit”. A települések útvonalhálózatának és forgalomirányításának tervezésében a matematika is segít.

tags: #okos #varos #epites

Népszerű bejegyzések: