Oldalhatáron álló beépítés melléképület jogszabályokkal összefüggésben
A COOKIE-k (sütik) segítenek szolgáltatásaink helyes működésében. az Országos Építésügyi Szabályzat első részének megállapítása tárgyábanAz épitésügyi, városrendezési és közmunkaügyi igazgatás szabályozásáról szóló 1946. évi XXIV. tc. 1. §-ának (7) bekezdésében, illetőleg a városrendezésről és építésügyről szóló 1937. évi VI. tc. 22. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem:ORSZÁGOS ÉPÍTÉSÜGYI SZABÁLYZATI. FEJEZETÁltalános Szabályok1. §A rendelet hatályaA jelen rendelet hatálya kiterjed Budapest Székesfővárosnak és környékének (1937: VI. tc. 2. § (7) bek.) kivételével az ország egész területére.
Beépítés fogalmai és területfelhasználás
2. §Meghatározások(1) Ahol a jelen rendelet közelebbi meghatározás nélkül csupán a "Törvény"-re hivatkozik, ez alatt a városrendezésről és építésügyről szóló 1937: VI. törvénycikket kell érteni.(2) A jelen rendelet rendelkezései szempontjából:1) az ut elnevezés egyaránt vonatkozik útra, utcára, térre;2) építési telek: az a telek, amely város (község) beépítésre kijelölt területén, illetőleg a község belterületén fekszik, alakjánál, terjedelménél és fekvésénél fogva az építési szabályoknak megfelelő épület elhelyezésére alkalmas és utról közvetlen bejárata van;3) telekcsoport: a telkeknek olyan csoportja, amely nincs minden oldalon uttal határolva;4) telektömb: a telkeknek olyan csoportja, amely minden oldalon uttal van határolva;5) a telek homlokvonala: a telkeknek az uttal közös határvonala;6) telekrendezés: a telek határvonalának a városrendezési terv szerinti kialakítása (a szabályozási vonal szerint utra leeső területek lejegyzése, közterületek hozzájegyzése, határrendezés, telekfelosztás és telekegyesítés);7) közművek:a) a közhasználatú villamosmű,b) a vízellátás,e) a csapadékvizelvezetés, d) a szennyvízelvezetés; 8) beépítési terv: valamely terület, telektömb vagy telekcsoport telkeinek, továbbá egyes telkeknek nagyobb részletességgel vagy az általános szabályoktól eltérően az építésügyi hatóság által megállapított beépítési módja;9) körzet: általánosságban egységes szabályok szerint beépítésre kijelölt terület;10) építési vonal: a telek beépíthető részének a telek homlokvonala vagy más határvonal felé a városrendezési tervben vagy építésügyi szabályrendeletben meghatározott olyan vonala, amelyre az épületet a homlokzattal külső síkjával helyezni kell;11) előkert: a teleknek az a része, amely a homlokvonal és az építésivonal között beépítetlenül marad;12) kertszerű kiképzés: a terület nagyobb részének fákkal vagy bokrokkal, zöld vagy virágzó növényzettel való beültetése vagy legalább is gyepesítése és kellő gondozása, valamint a be nem épített területeken a porképződés ellen megfelelő burkolat készítése;13) beépítési mélység: a telek homlokvonala felé eső építési vonal és az udvar felé eső építési vonal (hátsó vagy belső építési vonal) közötti merőleges távolság;14) oldalszárny: az utfelöli épülethez csatlakozóan a telek oldalhatárára helyezett és ezen a vonalon határfallal, a többi oldalon pedig homlokzattal épülő szárny;15) középszárny: a telek oldalhatárától bizonyos távolságban az utfelöli épülethez csatlakozó, egyébként minden oldalán homlokzattal épülő szárny;16) udvari épület: az utra néző épülettől független, szabad oldalain homlokzattal kiképezett épület;17) ikerház: két olyan épület, amely két telek közös határvonalán, vagy pedig egy telek tervezett osztási vonalán egymáshoz csatlakozik, egyebekben pedig a szabadonálló beépítési mód szabályai szerint épül;18) csoportház: három vagy négy épületből álló épületcsoport, amelynek egyes épületei egy telek tervezett osztási vonalain egymáshoz csatlakoznak, egyebekben pedig a szabadonálló beépítési mód szabályai szerint épülnek;19) határfal: az épületnek a telek oldal- vagy hátsó határvonalán álló határoló fala;20) emeletsor: az épület helyiségeinek minden olyan vízszintes sora, amelynek padlószintje legalábbis a jelen rendeletben meghatározott legkisebb mérettel a gyalogjáró, illetőleg a környező terep szintje fölött van;21) földszint: a gyalogjáró, illetőleg a környező terep szintje fölött fekvő első emeletsor;22) emelet: a földszint fölött fekvő mindegyik emeletsor;23) pince: a földszint alatt fekvő olyan helyiség vagy helyiségsor, amelynek padlószintje a gyalogjáró, illetőleg a környező terep szintje alatt van;21) lakóhelyiség: a szoba, a hall és a konyha;25) a lakáshoz tartozó mellékhelyiségek: az előszoba, a fürdőszoba, a mosdóhelyiség, a főzőfülke, az éléskamra, az árnyékszék, az öltöző, a ruhakamra és hasonlók;26) állandó tartózkodásra szolgáló helyiségek: a lakóházakban és egyéb hasonló rendeltetésű épületek (szálloda, kórház, laktanya, stb.) a lakóhelyiségek, valamint az olyan helyiségek, amelyekben emberek foglalkozásuk üzése céljából tartózkodnak, (hivatal, műterem, iroda, műhely, üzlet, stb.);27) alkalmi tartózkodásra szolgáló helyiségek: melyekben a helyiség rendeltetésének megfelelő célból emberek csak alkalmilag tartózkodnak (étkezés, szórakozás, előadás, gyülekezés és hasonló célra szolgáló helyiségek);28) ürmagasság: a helyiség padlószintje és a födém első sikja közötti távolság;29) ablakterület: a káva-méret szerinti terület.
Az út- és közműterületek szabályozása
III. FEJEZETÚthálózat7. §Forgalmi úthálózat kijelölése(1) Minden város és község városias kialításra szánt területén, illetőleg belterületén ki kell jelölni a tényleges és várható forgalom igényeinek megfelelő forgalmi úthálózatot. A kijelölésnél különbséget kell tenni a főként átmenő forgalom lebonyolítására szolgáló forgalmi utak és a helyi forgalom lebonyolítására szolgáló forgalmi utak között.(2) A forgalmi úthálózat tervébe fel kell venni az összes számozott állami és törvényhatósági utakat, a szomszédos községekhez vagy különálló lakó- és ipartelepekhez, a vasútállomásokhoz, kikötőkhöz, repülőterekhez, vásár- és piacterekhez, sport- és üdülőtelepekhez és kiállítási területekhez stb. vezető, esetleg számozatlan utakat, akár burkolva vannak, akár nem. Ebbe a tervbe a meglévő és a tervezett utakat egyaránt fel kell venni.(3) A forgalmi úthálózatot a meglévő utszélességek és utburkolatok tekintetbevételével ugy kell kijelölni, hogy azok mind vonalvezetés, mind pedig a legkisebb szélesség szempontjából lehetőleg megfeleljenek a 8. §-ban meghatározott követelményeknek. Ahol a kialakult helyzet következtében a szükséges méret nem tartható be, ott a forgalom megosztására alkalmas párhuzamos utakat kell kijelölni.(4) Iparvágányok részére lehetőleg külön területsávot kell kijelölni. Ha olyan utat jelölnek ki átmenő forgalmi ut részére, ahol iparvágány is van, akkor ezen az uton gondoskodni kell az iparvágány által okozott forgalmi nehézségek kiküszöböléséről, illetőleg az iparvágány áthelyezéséről.
8. § Forgalmi utak vonalvezetést és szélessége. A forgalmi utak vonalvezetését és szélességét a városok és községek beépitetlen területén, továbbá egyéb olyan területen, ahol erre még mód van, az alábbi elvek szerint kell megállapítani:a) átmenő forgalmi utakon akadály- és sorompómentes forgalom lebonyolítását kell biztosítani. Az utpálya hossza egyenes szakaszokból és legalább 200 m sugarú ívekből álljon, azon a forgalom biztonságát veszélyeztető kilátási akadályok ne legyenek. Az átmenő forgalmi útba lakóutca (9. §) járműforgalma közvetlenül ne torkoljon. A helyi forgalmi utaknak sem csatlakozása, sem keresztezése nem lehet egymáshoz közelebb 500 m-nél. Átmenő forgalmi ut esetében az ut részére legalább 30 m szélességű sávot kell kijelölni.b) helyi forgalmi útnál kerülni kell a túl hosszú egyenesekből álló vonalvezetést. Kanyarulatokban az utpálya sugara ne legyen 100 m-nél kisebb. A lakóutvak forgalmát az ilyen utakba kell csatlakoztatni; a csatlakozások vagy keresztezések nem lehetnek egymáshoz közelebb 300 m-nél, helyi forgalmi ut esetében az uttest részére legalább 20 m szélességű sávot kell kijelölni.
9. § Lakóutak és gyüjtőutak(1) A lakóutak csak az ott fekvő telkek megközelítésére szolgálnak.(2) A lakóutaknál gondoskodni kell arról, hogy azok az átmenő járműforgalom céljára ne legyenek alkalmasak. A lakóutak járműforgalmát gyüjtőutak beiktatásával kell a forgalmi utakba csatlakoztatni. Ha lakóutak már beépített területen a forgalom lebonyolítására a 8. §-ban megállapított méreteknél sűrűbben torkolnak be, a betorkolásokat a lehetőséghez képest a járműforgalom elől el kell zárni.(2) A lakóutak szélessége 10 m-nél kisebb nem lehet, előkertes vagy szabadonálló építkezés esetén, amennyiben az utcában zárt csapadékvizcsatorna létesül, továbbá községek olyan utcáiban, ahol a forgalom lebonyolítására egy kocsinyom is elegendő, ezt a méretet 7.5 m-re lehet csökkenteni.(4) A telek megközelítésére szolgáló gyalogút [16. § (1) bek.] szélessége 3 m-nél kisebb nem lehet.
10. §Égtáji fekvés. Növényzet védelme(1) Egész tömb osztásánál és nagyobb területnek utak nyitásával tömbökké és építési telkekké osztásúnál figyelemmel kell lenni arra, hogy az épületek a kedvező égtájú irányoknak megfelelően legyenek elhelyezhetők.(2) Az utak megállapításánál a meglévő értékes növényzet (fák, fasorok, facsoportok, stb.) megmaradására a lehetőséghez képest figyelemmel kell lenni.
11. § Építkezés az utak mentén(1) Városok és községek beépítésére kijelölt területén az épületeket a megállapított építési vonalon kell elhelyezni. Mindaddig, mig az építési vonal megállapítva nincs, a tervezett építésre irányadó építési vonalat akként kell megállapítani, hogy az ut a 8. és 9. §-ban meghatározott megfelelő szélességű méretben kiépíthető legyen. (2) Városok és községek beépítésre kijelölt területén kívül a meglévő és tervezett átmenő forgalmi utak mentén az ut határvonalától mért 50 m-en belül csakis a közúti és vasúti forgalom folytán szükséges építmények létesíthetők. (3) Ha forgalmi út keresztezésénél fekvő telek homlokvonalai C0 foknál kisebb szöget zárnak be, az áttekintés biztosítása végett a telek olyan sarokrészét, amely a homlokvonalakkal és legalább 4 m hosszú alappal egyenlő szárú háromszöget alkot, beépíttetlenül kell hagyni.
Közművek és védett területek
IV. FEJEZETKözművek12. §Általános szabályok(1) A város (község) köteles a közművek általános tervét elkészíteni, a megvalósítás sorrendjét és előrelátható időpontját, valamint a költségek hozzávetőleges nagyságát meghatározni, továbbá a munkálatoknak az előirányzott időben történő végrehajtása végett a költségek fedezetét biztosítani. (2) *** Hatályon kívül helyezte: 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 52. § (6).
tags: #oldalhataron #allo #beepites #mellekepulet