Mennyi földterület kell az önellátáshoz: hektárban és négyzetméterben

Az utóbbi időszakban szembesültünk már kijárási korlátozással, fertőzésveszéllyel, készlethiánnyal, rendkívüli áremelkedéssel - nem csoda, ha sokan szeretnének a külső körülményektől egyre inkább függetlenedni és amit lehet, otthon megtermelni. Emellett fontos érv lehet még a környezettudatosság és a vegyszermentességre való törekvés is. - írja a Lifehacker cikke alapján a Magyar Mezőgazdaság.

Mi is az önellátás, és mi nem az?

Az önellátás semmiképpen sem azt jelenti, hogy egyedül kell élnünk egy lakatlan szigeten, sokkal inkább azt, hogy a tudomány eredményeit kihasználva okosan, előrelátóan gondolkodunk, tervezünk és megvalósítunk. A teljes önellátás persze illúzió, hiszen ha csak az ivóvízre, az áramra gondol az ember, azonnal disztópiává válik a terv. De a civilizáció vívmányai sokat segíthetnek: például egy házi szélerőművel, geotermikus energiával viszonylag egyszerűen biztosítható egy tanya víz- és áramellátása, gyakorlatilag bárhol. A többi pedig szándék, munka és hozzáértés kérdése.

Mennyi élelmiszerre és milyen tápanyagokra van szükség?

Kell, hogy elegendő élelem legyen fehérjéből, szénhidrátból, gyümölcsökből, vitaminokból, gyógynövényekből, fűszernövényekből. Fehérjét hüvelyesekből nyerhetünk, szénhidrátot burgonyából, kukoricából, zöldborsóból, sütőtökből, vitaminokat brokkoliból, spenótból, káposztából, gyümölcsöknél érdemes epret, dinnyét termeszteni, a gyógyhatásért és fűszerezésért felelhet a koriander, fokhagyma, hagymafélék, mustár.

Fehérje: ha csak a kertre szeretnénk hagyatkozni, akkor a hús ki fog esni az étrendünkből. Ugyan az olajosmagvak kitűnő fehérjeforrások, azonban egy diófa igen nagy helyet foglal el (ráadásul lassan fordul termőre), addig a hüvelyesek könnyen elhelyezhetők a konyhakertben. A vajbabot oszlopokra felfuttatva már kb. fél négyzetméternyi képes ellátni egy főt.

Szénhidrátok: az élelmi rostok nagyon fontosak az étrendben. Erre is több opció létezik. A korábban említett hüvelyesek duplán hasznosak, hiszen szénhidrátforrásnak is kitűnőek.

Gyümölcsök: a zöldségek segítségével minden tápanyaghoz hozzá lehet jutni, azonban érdemes néhány gyümölccsel színesíteni az étrendünket.

Gyógy- és fűszernövények: egyes növények tápértéke ugyan nem kiemelkedő, de vagy jótékony egészségügyi hatásukkal, vagy kellemes ízükkel hozzájárulnak életminőségünk javításához.

Mekkora területre van szükség: néhány gyakori javaslat

Az önellátás irányába vezető kacskaringós út első bátortalan lépéseként érdemes csak kicsiben gondolkodni: elkezdeni lekvárt főzni, savanyúságot elrakni, tésztát gyúrni, kenyeret sütni, varrni, kötni, szappant főzni. Újabb lépcsőfokot jelent egy kis konyhakert kialakítása a balkonon vagy a kertben, ahol kísérletezhet az ember fia fűszernövényekkel, paradicsommal, paprikával.

Ökölszabály szerint a legkisebb önfenntartó kert, ami egy fő számára eleget terem kb. 19 négyzetméteres. Tehát egy négy fős családnak nagyjából 75 négyzetméterre van szüksége, ami kb. Ez persze még sok tér, különösen egy városi környezetben. Tehát egy négy fős családnál ez 76 négyzetmétert jelent.

Fontos azonban számolni azzal, hogy a termény mennyisége esetleg elmarad a várttól, egyes növények nem fejlődnek megfelelően, így a minimálisan meghatározott 19 négyzetméter sok esetben nem bizonyul elegendőnek. Ha önellátásra törekszünk, kell idő, míg belejövünk, míg kitapasztaljuk kertünk és saját erősségeinket, gyengeségeinket. A tapasztalatok után módosíthatunk a korábbi terveken, így néhány év alatt kialakulhat az optimális elrendezés, mennyiség, fajtaválaszték.

Kézilabdapálya méretű konyhakert: 400 m2

Falvakban hajdanán a fél kézilabdapályányi (400 nm-es) konyhakertekben egy család bőségesen megtermelte magának egész évre a zöldségféléket. Ha akadt 4-5 gyümölcsfa is a ház körül, az ellátta egész évben a családot, igaz, nyártól késő őszig megvolt a munka a savanyúság- és lekvárkészítéssel, befőzéssel, aszalással.

EGY KÉZILABDAPÁLYA MÉRETŰ FÖLDTERÜLET (800 NM) Konyhakert - leveszöldségek, paprika, paradicsom, hüvelyesek, saláta- és káposztafélék. Gyümölcsös - alma, körte, barack, szilva, szőlő. Állatok - kisállatok: csirke, tyúk, kacsa. A kis terület nagyobb szakértelmet és tervezést kíván (vetésforgó és művelési sorrend kialakítása, magfogás, növénytársítások). Kellő szakértelemmel a fenti kiskerthez akár 100-200 nm-es veteményes is elegendő.

Focipálya, fél hektár (5000 m2)

FOCIPÁLYA MÉRETŰ FÖLDTERÜLET (5000 NM, FÉL HEKTÁR) Konyhakert - leveszöldségek, paprika, paradicsom, hüvelyesek, káposztafélék mellett fűszerkert, hagyma- és salátafélék, plusz nagy helyigényű zöldségfélék termesztése: burgonya, csemegekukorica, káposzta-, tök- és dinnyefélék. Gyümölcsös - Fák: 2-3 alma, 2 körte, meggy, cseresznye, dió, 2-3 barack, 3-4 szilva, ill. csemege- és borszőlő termesztése. Állatok - csirke, tyúk, kacsa, kecske, juh és 2-3 sertés.

A Guggenheim Múzeumot tervező híres építész, Frank Lloyd Wright Broadacre City néven ismert külváros-fejlesztési koncepciójában 4000 nm-es telket javasolt egy háztáji önellátásra berendezkedő család számára.

5-8 hektár: teljes komplex önellátás

5-8 HEKTÁR (50-80 000 NM) Képes biztosítani egy négytagú család komplex megélhetését, önellátását - az energiaigény biztosításától (naperőművel) az állattartáson keresztül a teljes körű élelmezésig. A kertészeti adatok szerint a terület mindössze kis részén, 10-15%-án termesztenek emberi fogyasztásra élelmiszert (búza, zöldségek, gyümölcs, fűszer- és gyógynövények), az állattartás területigénye jóval jelentősebb, 60% körül van (kaszáló, legelő, állatok takarmányozására termesztett növények).

Állattartás területi igénye és szerepe

A családi gazdaságok nem véletlenül nagyok: az állattartás és takarmánytermesztés jelentős területet igényel. A tyúktartásról: néhány tyúk biztosíthatja a család ellátását tojással (egy tyúk 150-200 tojást tojik évente). Családunknak a húst szárnyasok biztosítják. A tyúktartásról már sokat írtam. Szeretjük és élvezzük, nagyon kevés munkával jár, mégis sok hasznot ad. Jól szaporodnak, sosem kell venni baromfit, csak ha vérfrissítést szeretnénk, de olyankor is inkább cserélünk ismerőssel.

Ha a kedves olvasó fél a nagyobb állatoktól, elég ha tehén helyett kecskét tart, hiszen ő is ad biotejet és ebből is lehet sajtot, túró, joghurt, kefirt készíteni. Természetesen egy-két kecskének már nagyobb terület szükséges, 1-2 hektár (10-20 ezer m2). Egyenlőre most a tehéntartással barátkozunk. Azt kell mondanom, a “saját” tej az önellátás csúcsa.

Tervezés, kockázatok, és mit érdemes szem előtt tartani

A sokismeretlenes egyenlet egyik oldalán a család igényei, szokásai, szükségletei állnak, a másikon a földterület adottságai és az emberi szakértelem. Ezeket kell valahogy egyensúlyba hozni. Ráadásul nagyon nem mindegy, hogy milyen természeti adottságokkal bír az otthonunk: milyen termékeny a talaj, mennyi az éves csapadék, milyen az időjárás, a mikroklíma, lehet-e esetleg öntözni... A termés mennyiségét, minőségét, illetve azt, hogy egyáltalán mit termeszthetünk, ezek az adottságok határozzák meg - bár legalább ennyire fontos, hogy értünk-e a növénytermesztéshez, állattenyésztéshez.

A zöldségtermesztés során a talaj minőségével fordítottan arányos a területnagyság, azaz minél jobb minőségű a talaj, annál kisebb területen elérhető ugyanaz a termésátlag. Kertészeti szaktudással, tapasztalattal többszörözhető a megtermelt mennyiség: nem mindegy, a gazda milyen fajtát ültet, milyen módszerrel termeszt (palántanevelés, talajtakarás, növénytársítások), hogyan metszi a fákat, ért-e a növényeket károsító kórokozókhoz, felismeri-e időben a kártevőket és tud-e védekezni ellenük.

Kártevők: bármilyen élelmiszert is termeljünk, az mindig a természet elleni küzdelem árán valósulhat csak meg. Ahogy fejlődnek a növények, biztos hogy valami éhes lény megpróbálja majd az éjszaka közepén megdézsmálni, bogarak költöznek bele, vagy éppen valamilyen betegség támadja majd meg. Ezeket a veszteségeket is bele kell kalkulálni a kert tervezésébe, hogy elég termés jusson az asztalra is.

Változatosság: ha pont annyit termesztünk, amivel éppen nem halunk éhen, az hosszú távon stresszt okoz. Például termeszthetünk csak burgonyát, azonban két év krumplievés már biztosan kihatással lesz a mentális egészségünkre.

Gyakorlati tanácsok, tárolás és feldolgozás

A sok fizikai munka a mezőgazdaságban kikerülhetetlen, ahogyan az előrelátás, a gondos tervezés is. Késő ősztől tavaszig ugyanis szinte semmi sem terem, így hangyaszorgalommal kell összegyűjteni és megfelelően tárolni az ínséges téli időkre a zöldségféléket, gyümölcsöt, húst, gabonát. Egy jó pince nélkülözhetetlen, hiszen itt valóban majdnem egy évig (!) eláll a répa, hagyma, krumpli. De csak a saját termés.

Az önellátás irányába vezető első lépések: lekvár főzése, savanyúság elrakása, tészta nyújtása, kenyér sütése, házi tejtermékek készítése. A bátrabbak a házi tejből aludttejet, túrót, vajat, netán sajtot is készíthetnek. Az egyik tapasztalat: a saját zöldségek (ha műtrágyát nem használtunk) kisebbek, tömörebbek, de ízletesebbek, tápanyagban gazdagabbak, laktatóbbak és sokáig eltarthatók.

A lényeg a több lábon állás. Mi egyenlőre a kényelmesebb fagyasztóba rakást választottuk, de javítunk majd ezen a jövőben. Most egyenlőre három kisgyerek mellett kellett mindezt végigcsinálni. Egyenlőre vásárolni azért vásárolunk élelmiszert, de csak havonta egyszer-kétszer megyünk boltba egy-két apróságért (rizs, hal, só, búzadara, adalékanyag mentes kolbász, szalonna, fehér liszt süteménybe stb).

Hasznos módszerek a terület hatékony használatához

• Vetésforgó és művelési sorrend kialakítása
• Magfogás és fajtaválasztás
• Növénytársítások alkalmazása
• Magaságyások és kulcslyuk-kert használata a mikroparcellák hatékony tápanyag- és vízkezeléséhez
• Komposztálás a talaj termékenységének fenntartására

Személyes tapasztalatok és motivációk

Évről-évre sokat változunk, hiszen városról jött emberek vagyunk. Itt végre egyfajta értékrendváltás történik bennünk. Pl.: drága mobil vagy LCD-tévé helyett inkább veszünk drága, de jó búzát. Mindez persze sokba kerül, amit az élelmiszeren spórolunk meg. Hallottam már anyukát arról panaszkodni, hogy nem vesz a gyerekének biot, mert az drága, igaz pont előtte mondta, hogy fél millió volt a nappaliba az új bútor.

Vidékies példák: Tavaly ősszel leellett két tehenünk, és van már saját biotejünk. Muszáj volt tehenet vennünk, mert bizony sehol sem kaptunk nyers, friss biotejet. Sajnos a gazdáknak nem éri meg mesterséges táp helyett tehenüket legeltetni és gabonával etetni, hiszen így kevesebb tejet fog adni, mint tejelőtáppal. Pedig megérné, most már én is látom. Ezen okoknál fogva muszáj volt tehenet vennünk. Szerencsére minden jól alakult, az ellés is, a fejés is. Idén már csak saját tejterméket eszünk.

Összefoglaló adatok és tippek területigény szerint

Az önellátás iránti vágy sok okból fakadhat: gazdasági bizonytalanság, egészségtudatosság, környezettudatosság, vagy egyszerűen a munka és természet közelsége. A kettő vagy több ember együttműködése jelentősen csökkentheti a szükséges területigényt és munkaterhet: meggyőződésem, hogy ha két vagy több ember együtt él, teljesen járható út, hogy egyikük otthon marad és nagyban kertezik, ellátja a többieket egészséges bioélelmiszerrel.

tags: #onellatashoz #szukseges #foldterulet

Népszerű bejegyzések:

• Építményadó, Telekadó és Kommunális Adó
• Eladó családi házak Csurgó kiváló infrastruktúrával
• Az államnak történő osztatlan erdőjuttatás jogi lehetőségei
• Az energetikai tanúsítvány fontossága
• A kapunyitás kötelezettsége társasházban – jogi áttekintés