Önkényszeres elfoglalt lakás kiürítése: gyorsított nemperes eljárás és alkalmazása a bérleti jogviszonyok megszűnése után
Ez az eljárás egészen speciális a többihez képest, hiszen a bíróság az önkényesen elfoglalt lakás kiürítését - végrehajtható okirat kiállítása nélkül - nemperes eljárás során hozott végzésben rendeli el. E végzés elleni fellebbezésnek nincs halasztó hatálya. Az eljárás lényegesen egyszerűbb és rövidebb az előző pontban tárgyalt végrehajtáshoz képest, ahol le kell folytatni a lakás kiürítésére irányuló bírósági peres eljárást, és a jogerős marasztaló ítélet alapján kiállított végrehajtási lap alapján lehet a végrehajtást igénybe venni.
A jogi keret és a legfontosabb különbségek
A modellszerű különbség a két esetkör között, aminek - ahogy láttuk - jelentős időbeli relevanciái vannak, hogy az önkényes lakásfoglaló sosem rendelkezett jogcímmel arra, hogy az ingatlanban lakjon, míg az előző pontban tárgyalt esetben az ingatlan használójának volt jogcíme arra, hogy lakja a lakást, azonban az valamely okból megszűnt. A Vht. azonban több esetkörre annak ellenére az önkényesen elfoglalt lakás szabályait rendeli alkalmazni, hogy valaha volt jogcíme a bérlőnek. A jogi háttér részletei összefoglalva igazolják, hogy az önkényes lakás kiürítésére vonatkozó szabályok szélesebb körben érvényesek lehetnek, mint a peres eljárások korábbi gyakorlata.
A bérbeadóknak mostantól nem szükséges hosszú peres utat választaniuk: határozatlan idejű bérleti szerződés megszűnése esetén is kérhetik nemperes eljárásban a lakás kiürítését, feltéve, hogy a bérlő korábban jogszerűen tartózkodott a lakásban, de a szerződés felmondása után nem távozott. A kérelmezőnek igazolnia kell a korábbi jogviszonyt és annak megszűnését, például a bérleti szerződés és a felmondás dokumentumainak bemutatásával. Fentiek értelmében tehát, ha a bérbeadó a határozatlan idejű lakásbérleti szerződést felmondja, de a bérlő nem költözik ki, a bérbeadó a hosszadalmas és költséges peres eljárás helyett gyorsított, ún. nemperes eljárásban kérheti a bíróságtól a lakáskiürítést.
Kik számítanak önkényes lakásfoglalónak?
Önkényszeres lakásfoglalás abban az esetben fordul elő, ha valaki úgy vesz birtokba (foglal el) egy lakást, hogy arra nincs jogalapja. Bizonyos feltételekkel a volt bérlő is minősülhet önkényes lakásfoglalónak. Ugyanakkor a szabályok alkalmazhatók akkor is, ha a lakás vagy más helyiség határozott időre kötött bérleti szerződés keretében állt rendelkezésre, és a határidő lejárt. Ugyanakkor nem lehet e szabályokat alkalmazni akkor, ha a bérleti szerződés határozatlan idejű volt és felmondással szűnt meg. A törvény a fenti eseteken túl is lehetővé teszi az önkényesen elfoglalt lakás kiürítésére vonatkozó szabályok alkalmazását.
Hol és hogyan nyújtják be a kérelmet?
Az önkényesen elfoglalt lakás kiürítésére irányuló kérelem a kiürítendő ingatlan fekvése szerinti járásbírósághoz, illetve Budapesten a kerületi bírósághoz kell benyújtani. Az eljárás nemperes eljárás. Ha a kérelem tartalmilag megfelelő, akkor a bíróság a kérelem beérkezésétől számított 5 munkanapon belül végzést hoz a lakás kiürítéséről. A végzés a kérelmezőnek és az illetékes bírósági végrehajtónak kerül megküldésre. A kiürítéséről szóló végzést nem a bíróság, hanem rendőr vagy tanú jelenlétében közvetlenül a végrehajtó kézbesíti a helyszínen a lakásban tartózkodó nagykorú személynek.
Ha az önkényes lakásfoglaló az ingatlant 2 napon belül nem hagyja el, akkor a végrehajtó szükség esetén a rendőrség közreműködésével foganatosítja a lakás kiürítését. Kiskorú személy érintettsége esetén a gyámhatóság is közreműködik. Ha a lakásban a második helyszíni eljárás idején sem tartózkodik senki, a végrehajtó a lakásban lévő ingóságokat elszállíttatja a kérelmező által megjelölt raktárba, és a jegyzőkönyvet a helyszíni eljárásról elhelyezi a lakáson.
Hogyan hat a kilakoltatási moratórium?
Az önkényesen elfoglalt lakásra főszabály szerint a november 15-től április 30-ig terjedő kilakoltatási moratórium nem vonatkozik. A moratórium téli időszakban bizonyos védelmet nyújt a lakásban maradó személyeknek, de nem vonatkozik minden önkényes lakásfoglalóra. A moratórium nem érinti a jogszerű, korábban használt ingatlanokat, amelyeket a tulajdonos azonnali kiürítésre jogosultnak tekinthet. A moratórium tehát csak természetes személyekre vonatkozik, gazdasági társaságokra nem.
Miért gyorsabb ez az eljárás a hagyományosnál?
Az eljárás illetéke fix 6.000,- Ft, ami kedvezőbb, mint a peres eljárás költsége. A bíróság 5 munkanapon belül dönt, a végrehajtónak pedig 3 napon belül ki kell ürítenie a lakást. A gyakorlatban azonban ezek az ügyek általában másfél-két hónap alatt lezajlanak, ami még mindig gyorsabb, mint egy kiürítési per, amely évekig is elhúzódhat.
A kérelmek és a jogorvoslat részletei
A fellebbezés halasztó hatályú marad a kiürítést elrendelő végzés ellen, melyet a másodfokú bíróság gyorsan és soron kívül bírál el. Az elsőfokú bíróság a kiürítés elrendelése iránti kérelmet a döntése meghozatala előtt nem küldi meg a lakásban tartózkodó személynek, de a fellebbezés lehetősége fennáll. A végrehajtó közvetlenül adja át a végzést a lakásban tartó személynek, és tájékoztatja a fellebbezés lehetőségeiről. A fellebbezésre adott válaszokat a másodfokú bíróságnál lehet megtenni.
A végrehajtó szerepe és a kiürítés gyakorlata
A kiürítést elrendelő végzést a végrehajtó közli a lakásban tartózókkal, és 2 napos határidőt biztosít számukra, hogy elhagyják az ingatlant. Ha a helyszíni eljárás időpontjában senki vagy csak kiskorú tartózkodik a lakásban, a végrehajtó a jegyzőkönyvet kifüggeszti az ajtóra. A helyszíni eljárás során a jegyzőkönyv ismerteti az ingóságok átvételének helyét és az érintett gyámhatóságot. A kiürítés jogerőre emelkedése után a rendőrség közreműködésével vagy tanú jelenlétében történhet a végrehajtás.
Mire érdemes figyelni a kérelem kitöltésekor?
A kérelemben pontosan fel kell tüntetni: a kérelmező adatait, az ingatlan címét, az ingatlan tulajdonosát, a korábbi jogcímet és annak megszűnését, a lakásban tartózkodó személyek adatait és számát, a kért intézkedést, valamint a kötelezett ingóságainak elhelyezéséről gondoskodó raktár megjelölését. A jogérvényesítéshez szükséges dokumentumok között ott van a szerződés, a felmondás és a lakás elfoglalásának részletei. A kérelmező köteles igazolni a korábbi jogviszonyt és annak megszűnését, ha a jogelőzményt fel lehet vele hozni.
Aggódik amiatt, mi történik az önkényes lakásfoglalók holmijával a kiürítés során? A törvény ezt is rendezve biztosítja: az ingóságok 30 napig őrizendők a korábban megjelölt raktárban. A kötelezett követelheti, hogy a kiürítés után az ingóságokat átadják számára.
Alaptörténetek, tények és jövőbeli változások
Az Alkotmánybíróság 2023. nyarán hozott határozatával megsemmisítette a bírósági végrehajtásról szóló törvény azon rendelkezését, amely kimondta, hogy az önkényesen elfoglalt lakás kiürítését elrendelő végzés elleni fellebbezésnek nincs halasztó hatálya. Amennyiben a lakásban tartózkodó személyeknek korábban volt jogcímük a lakásban tartózkodásra, azt a kérelmező köteles a kérelem benyújtásával egyidejűleg igazolni, és a jogcím megszűnését is csatolni kell. A szabályozás nem változott abban a tekintetben, hogy bérleti szerződés esetén akkor van lehetőség igénybe venni az önkényesen elfoglalt lakás kiürítésére szolgáló speciális nemperes eljárást, ha a bérlet határozott időre szólt, és a határozott idő letelt.
A bíróság az önkényesen elfoglalt lakás kiürítéséről szóló döntését továbbra is a kérelmező által benyújtott dokumentumok alapján hozza meg. A fellebbezés halasztó hatályú marad a kiürítést elrendelő végzés ellen, amely megnyitja azt a lehetőséget, hogy a másodfokú bíróság döntéséig a végrehajtást felfüggesszék. A kérelmek és észrevételek a másodfokú bírósághoz érkeznek, amely soron kívül bírálja el a fellebbezést. A végrehajtó továbbra is közvetíti a kiürítésről szóló végzést a lakásban tartózók felé, és tájékoztatja őket a fellebbezés lehetőségéről.
Az elsőfokú bíróság a kiürítés elrendelése iránti kérelmet a döntés meghozatala előtt nem küldi meg a lakásban tartózkodó személynek, de az új szabályok értelmében a fellebbezés halasztó hatályú marad, így a végrehajtás a fellebbezés elbírálásáig szünetel. A végrehajtó helyszíni eljárása során továbbra is közvetíti a végzést és a fellebbezés lehetőségéről szóló információt. A másodfokú bíróság soron kívül bírálja el a fellebbezést, amely meghosszabbíthatja a folyamatot, de továbbra is gyorsabb lehet, mint a hagyományos peres eljárás.

Összefoglaló adatokat érdemes szem előtt tartani: az eljárás illetéke 6.000,- Ft, a bíróság 5 munkanapon belül dönt, a végrehajtónak 3 napon belül ki kell ürítenie a lakást. A gyakorlatban az időtartam gyakran 1,5-2 hónap körül mozog, ami sokkal gyorsabb, mint egy hagyományos kiürítési per. Az eljárás sikere nagymértékben függ a kérelem precíz megfogalmazásától és a szükséges igazolások csatolásától.
Hasznos következtetések és tanácsok
- Ha Ön tulajdonosként érintett, a törvény speciális védelmet nyújt: gyorsított nemperes eljárásban lehet visszaszerezni a lakást, ha a bérleti jogviszony megszűnése után a bérlő nem költözik ki.
- A jogi segítség növeli a siker esélyét: egy végrehajtási jogban jártas ügyvéd tanácsai különösen értékesek lehetnek.
- A kilakoltatási moratórium téli időszakban rejt magában védelmet a jogszerűen használókorábbi bérlő számára, de nem minden önkényes lakásfoglalóra vonatkozik.
- A gyorsított eljárás keretében a kérelmezőnek be kell nyújtania a korábbi jogcímet igazoló dokumentumokat, hogy a bíróság megállapíthassa a jogalapot és annak megszűnését.
tags: #onkenyesen #elfoglalt #lakas #kiuritese #iranti #kerelem
