Önkormányzati lakás igénylése Budafok-Tétény, Budapest XXII. kerület
Budafok-Tétény Budapest XXII. kerület Önkormányzata a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény és a kapcsolódó rendeletek alapján határozza meg a lakásbérlet elveit, a társasházi vagy szövetkezeti formában működő házak díjainak számítási módját, és a szociális helyzet alapján történő bérbeadás feltételeit.
A rendelet hatálya és értelmezése
A rendelet alkalmazásában bérlő: az a személy, aki a lakásra érvényes bérleti vagy használati szerződéssel rendelkezik vagy az a személy, akinek a lakásbérleti vagy használati szerződése megszűnt, és a lakást jogcím nélkül használja.
Komfortfokozatok és lakásbérleti díjak
A lakások komfortfokozat szerinti bérleti díját a rendelet 1. és 2. §-a szerint kell megállapítani, és a szociális helyzet alapján bérbe adott lakás díját a 7. § csökkentő és növelő tényezői szerint korrigálják. A csökkentő tényezők közé tartozik például a lakás alapterülete <20 m2, a csökkentett komfortfokozat, vagy alagsori elhelyezkedés, amely 5-10%-os kedvezményt eredményez.
Azokban az épületekben, ahol önkormányzati finanszírozással történik épületenergetikai felújítás, a bérleti díj megállapításakor a 3. és 9. §-okban foglaltakat figyelembe veszik. A bérleti díj nem csak a lakás alapterületétől, hanem a közüzemi díjak viselésétől és a közös költségek nagyságától is függ.
Külön szolgáltatások költségei
A bérlő a bérleti díjon felül viseli a vízellátás- és csatornahasználat díját, a technikai vízfogyasztást, a hő- és melegvíz-szolgáltatást, a közös használatú helyiségek használatának díjait, és egyéb szolgáltatások költségeit, amelyeket a társasház vagy a lakóépület jogi formája szerint határoznak meg. Nem társasházi épületek esetén a mellékvízmérőkre és egyéb mérőórákra vonatkozó díjakat a lakók arányában kell megfizetni, ha a közüzemi díjakat közvetlenül a szolgáltatóknak fizetik.
Ezen túl a kéményseprőipari közszolgáltató kiszállási díját, a rovar- és rágcsálóirtás költségét, a közös használatú helyiségek elektromos áramfogyasztását, a felvonó üzemeltetési költségeit és egyéb közüzemi vagy karbantartási díjakat a bérlő viseli, amennyiben azok a szerződéses feltételektől és a közösség határozataitól függenek.
Szociális helyzet alapján történő bérlet
Szociális helyzet alapján létrejövő lakásbérlet olyan kedvezményezett bérleti forma, ahol a lakás bérleti díját a Lakástörvény 34. §-a, a 34. 3-4. §-ai és a 34. 5. §-a szerint állapítják meg, figyelembe véve a családi és jövedelmi körülményeket. A 6. § (1) bekezdés szerinti csökkentő tényezők közé tartozik a lakás alapterülete, a csökkentett komfortfokozat, és a fekvés (például alagsori elhelyezkedés), melyek kedvezményeket biztosítanak. A piac alapú bérleti díjat pedig az Ltv. 34. 5. §-a szerint határozzák meg.
A 7. § (6) bekezdése alapján a szociális helyzet alapján bérbe adott lakás díját a csökkentő és növelő tényezők figyelembevételével kell meghatározni. A kerület 6. §-a szerint a közös szolgáltatások díja társasház vagy nem társasházi formában működő épületek esetén más és más módon kerül megállapításra, például a társasház közösségének határozata alapján vagy a közösség által alkalmazott számítási módszer szerint.
A költségelvű lakásbérlet olyan kedvezményezett bérleti forma, ahol a lakás bérleti díját költségelvűen állapítják meg, és a bérlő vállalja, hogy a időtartam alatt a tényleges költségek alapján fizeti a díjat.
Értelmező példák és gyakorlati megközelítés
Az első szociális bérlakások építésének keretében több négylakásos ház épült a Bucó utcában, melyek terv szerint kertes beépítésűek, és a lakók átadásuk után egyéb, a kertkapcsolatot biztosító szolgáltatásokat is igénybe vehetnek. A kerület ezért a jövőben további beruházásokkal tervezi a társasházi vagy szövetkezeti formában működő lakások bővítését, miközben rögzített költségvetési feltételek között működik a beruházás finanszírozása.
A kerület szociális bérletének kezelője a Budafok-Tétény Vagyonkezelő és Szolgáltató Rt. Mindezek fényében a kerület a szociális lakásépítésre és a fenntartásra hosszú távú stratégiát alakított ki, amely figyelembe veszi a telkek beépíthetőségét és a helyi szabályozást is, hogy az új lakások a lehető leggyorsabban átadhatók legyenek a rászorulóknak.
GYIK és gyakorlati tudnivalók
- Ki lehet bérlő a szociális lakások esetén? A bérlő az, aki a lakásra érvényes bérleti vagy használati szerződéssel rendelkezik, vagy akinél a szerződés megszűnt, és a lakást jogcím nélkül használja.
- Hogyan kerül kiszámításra a szociális bérleti díj? A díjat a Lakástörvény és a helyi rendelet alapján, figyelembe véve a lakás alapterületét, komfortfokozatát, elhelyezkedését és a közüzemi díjak arányos megfizetését állapítják meg.
- Kik fizetik a közműveket és a közös költségeket? A közüzemi díjakat és a közös költségeket a bérlő viseli, a közös költségek pontos összegét pedig a társasház döntése határozza meg.
Az önkormányzati rendelet több korábbi módosítást és átmeneti rendelkezést tartalmaz, amelyek a szerződések megkötésének és a díjak alkalmazásának időbeli hatályát szabályozzák. A beérkező adatigénylések kapcsán pedig a költségtérítés kérdésére is részletesen kitér a hatályos jogi háttér és a rendezett információszabadság.
Elérhető az első négy lakás átadása és a kapcsolódó infrastruktúra kiépítése, amelyet a rendezett telekhasználat és az építészeti adottságok alapján terveztek meg. A projekt több további épület megvalósítását tervezi az elkövetkező időszakban, a telekhasználat és a kialakított közlekedés figyelembevételével.
Fontos megállapítások és jövőbeni kilátások
A kerület szociális bérlakás-építési programja folyamatos, és a jövőben is az alapterület, a komfortfokozat és az épületek elhelyezkedése alapján dolgozik a díjak meghatározásán, a közüzemi díjak és a közműdíjak korrekt megosztásán. A beruházások a Széchenyi-terv és más állami támogatások keretében részesülhetnek, amennyiben a kerület igényli és a költségvetés ezt lehetővé teszi.
tags: #onkormanyzati #lakas #igenyles #22 #kerulet