Óbuda-Békásmegyer birtokvédelem: eljárási rend, jogi keretek és végrehajtás

A kettősség több évtizedes: a polgári jogi alapokon nyugvó possessorius birtokvédelmet egy közigazgatási hatóság (jegyző) szolgáltatja közigazgatási eljárási szabályok segítségével.

A Korm. rendelet joghézag-kitöltő szerepe köztudott, a - mindössze hét szakaszból álló - jogszabály egyetlen gyakorlati érdeme, hogy deklarálta: a Ket. bizonyos kivételekkel alkalmazható és alkalmazandó a birtokvédelmi eljárás lefolytatása során.

Emellett azonban az első lépést is jelentette az önálló birtokvédelmi eljárás megteremtése, valamint az eljárás magánjogi jellegűvé válása felé vezető úton.

A jogalkotó a jogszabályi környezet változása okán, valamint a Kormány hatósági eljárásokra vonatkozó egyszerűsítési szándékát kívánva megvalósítani, hatályon kívül helyezte a Korm. rendeletet a jegyző hatáskörébe tartozó birtokvédelmi eljárásról szóló 17/2015. (II. 16.) Korm. rendelet megalkotásával.

A jogszabály megalkotását átható koncepcionális alapelvek: az egyszerűsítési és gyorsítási szándék, az önálló eljárási szabályok megteremtése, mely legalább az alapeljárásban elkülönül, „leválik” a Ket. eljárási szabályairól.

A jogszabály tervezetében még felmerült a formakényszer alkalmazása az eljárás megindulásával kapcsolatban.

Meg kell említeni, hogy a Korm. rendelet 2009. október 24-én történő hatályba lépését követően mind több jegyző alkalmazott előre elkészített formanyomtatványt annak érdekében, hogy a kérelmező a jogszabály ismerete nélkül is világosan lássa, mely tartalmi elemeket kell feltüntetnie.

A kérelmen meg lehetett jelölni azt is, mire terjedjen ki a bizonyítási eljárás.

A birtokvédelmi rendelet taxatíve felsorolja azokat a tartalmi elemeket, melyeket a birtokvédelmet kérő félnek kötelező feltüntetni a kérelmén.

Ez azért lényeges, mert bármely tartalmi elem hiánya a kérelem elutasításához vezet.

Nem említi külön tartalmi elemként a birtokvédelmi rendelet az eljárási illetéket, de figyelembe véve azt, hogy enélkül az eljárás nem indul meg, a kérelemhez való csatolása kötelező.

Nem kötelező tartalmi elem a kérelemben foglaltakat alátámasztó bizonyíték, de a jogalkotó - a gyorsaság érdekében - elvárja, hogy azokat a birtokvédelmet kérő már a kérelem benyújtásával egyidejűleg rendelkezésre bocsássa.

Amennyiben ezt nem teszi meg, az eljárási határidő 10. napjáig van lehetőség bizonyítékok csatolására.

Itt meg kell jegyezni, hogy az eljárást megindító kérelmet és a csatolt bizonyítékokat a Korm. rendeletben foglaltakhoz hasonlóan a birtokvédelmi rendelet alapján is meg kell küldeni az ellenérdekű félnek.

Ennek célja, hogy azt megismerhesse, és arra nyilatkozatot tehessen.

Azonban az eljárás megindulását követően befogadott bizonyítékokra, nyilatkozatokra e megküldési kötelezettség már nem terjed ki, így felmerül a kérdés, hogy ezeket hogyan ismeri meg az ellenérdekű fél.

Iratbetekintési joga nem lévén csak az esélyegyenlőség alapelvének biztosításával, azonban erre gyakorlati iránymutatást a jogalkalmazók nem kaptak.

Amennyiben nem ismerheti meg az ellenérdekű fél a másik fél által beterjesztett bizonyítékokat, a jegyző nem tud olyan döntést hozni, amely megkülönböztetés-mentes, részrehajlás nélküli lenne.

A birtokvédelmi rendelet szerint hiánypótlásra - az illeték csatolására történő felhíváson kívül - nincs lehetőség, de az államtitkári tájékoztató javasolja, hogy a kérelem befogadása során a jegyző ellenőrizze a tartalmi elemek meglétét, és hívja fel a javításra a kérelmezőt, ami gyakorlatilag azonnali hiánypótlás előtti hiánypótoltatást jelent.

Meghatalmazás hiányában a legcélszerűbb, ha a jegyző a kérelmet csak azután fogadja be, miután az előterjesztő fél vagy képviselő az érvényes meghatalmazás kérelemhez történő csatolásáról gondoskodott.

A bizonyítási eljárási (bizonyítékbefogadási) szakasz: A kérelem beérkezését követő naptól a bizonyítási eljárás lezárásáig tart, amely az eljárási határidő lejártát megelőző ötödik napot követő nap.

A határozathozatali (döntési) szakasz: Az eljárási határidő 11-15. napja, mely során a jegyzőnek a bizonyítási eljárás során beszerzett, illetve a rendelkezésre álló adatok alapján mérlegelést követően meg kell hoznia a döntését.

Sokkal nagyobb gondot jelent tehát az, hogy nincs szabály arra, mit tegyen a jegyző a határozathozatali szakaszban benyújtott, bemutatott bizonyítékokkal, és nincs semmilyen indokkal alátámasztva, hogy miért ne fogadhatná be a bizonyítékot akár a döntés meghozataláig a jegyző.

Az eljárási határidő a kérelem beérkezését követő napon kezdődik, és mindössze 15 napig tarthat.

Amíg a kérelmező az illetéket le nem rója, az eljárási határidő nem kezdődik el, ezért eljárási cselekmény sem végezhető.

Az új eljárási rend nem teszi lehetővé a felfüggesztést, és a határidő meghosszabbítására nincs lehetőség.

A birtokvitát eldöntő határozatok azokon a tényeken, bizonyítékokon alapulhatnak, amelyeket az ellenérdekű felek a bizonyítási eljárási szakasz alatt a hatóság elé tárnak.

Egyetlen esetben tarthat 30 napig a birtokvédelmi eljárás, ha tolmács kirendelése szükségessé válik.

tolmács és helyszíni szemle infographic

A tolmács közreműködésének azonban az a feltétele, hogy az nyilatkozat vagy tanúvallomás megtételének szempontjából legyen szükséges.

A birtokvédelmi rendelet a tolmács alkalmazására egyéb szabályt nem tartalmaz, ezt a Ket. rendelkezéseiből lehet átvenni.

Az eljárás gyorsítása érdekében az új rendelet szinte mindent feláldozott (nem rendelhető ki szakértő, az eljárást nem lehet meghosszabbítani), a tolmács használata mégis megkétszerezi az időt.

A bizonyítási szakasz a kieső időket leszámítva 25 napig tarthat, melyet követően 5 nap áll a határozathozatalra.

Az eljárási határidőbe nem számít bele a kérelmező beadványának és a bizonyítékoknak ellenérdekű fél felé történő megküldése időtartama, ha postai úton történik a küldés.

Célszerű tehát rögtön a beérkezést követő napon postára adni a kérelmet és a bizonyítékokat az ellenérdekű félnek, hogy a rövid 15 napos eljárási határidőből egy nap se teljen el feleslegesen.

A birtokvédelmi rendelet szerint az eljárási határidőbe nem számít be az a nap sem, amikor a kézbesítés napja és az írásos nyilatkozat beérkezésének napja között töltenek el legfeljebb 8 napot.

Érdemes tehát az ellenérdekű fél figyelmét felhívni arra, hogy ha 8 napon belül, de legkésőbb a bizonyítási eljárási szakasz végéig nem közli álláspontját, a jegyző a bizonyítási eljárást befejezi, és további bizonyítékot már nem áll módjában befogadni.

Az államtitkári tájékoztató szerint, ha a kézbesítés nem történik meg, a jegyző a tényállás tisztázása érdekében más úton is felveheti a kapcsolatot az ellenérdekű féllel.

A bizonyítékok szabad mérlegelésének elvén kívül a birtokvédelmi rendelet továbbra is kimondja, hogy a feleket terheli a bizonyítás, és az érdekükben álló tényeket a polgári jogi jogviszony sajátosságának megfelelően maguknak kell bizonyítaniuk.

Az államtitkári tájékoztató kiemeli, hogy a jegyző nem köteles az elő nem terjesztett bizonyítékok beszerzésére, azonban lehetőségei vannak a megismerésük iránt irányítani az eljárást.

A birtokvédelmi eljárás során a döntés-előkészítéshez szükséges bizonyítás központi eleme az eredeti (birtoksértés előtti) állapot megismerése, és a megváltoztatott állapot feltárása.

A Ptk. alapján a kérelemnek történő helyt adás vagy a birtoksértés megállapítása esetén a jegyző a határozatban csak egy dologról rendelkezhet: az eredeti állapot helyreállításáról.

Ez lehet az eredeti birtokállapot helyreállítása vagy a birtoksértő magatartástól való eltiltás, a birtokvédelmi eljárásban.

Felek szolgáltatják a bizonyítékok összességét, a nyilatkozni kívó tanúkat, a szakértői véleményt, a bizonyítékul szolgáló okiratokat, de a jegyzőnek lehetősége van más, a felek által nem szolgáltatott bizonyíték beszerzésére is, ha a szűk határidő ezt lehetővé teszi.

Az iratbetekintési jog hiányában csak az esélyegyenlőség elvének biztosításával lehet eljárni, azonban gyakorlati iránymutatás a jogalkalmazók részéről hiányzik.

A helyszíni szemle egy fontos bizonyítási eszköz lehet, mely során a jegyző ingó vagy ingatlan megtekintését, személy magatartásának megfigyelését végezheti.

helyszíni szemle infographic

A helyszíni szemléről a jegyző csak értesítéssel és előzetes egyeztetéssel gondoskodhat, idézésre nincs lehetőség.

A felek együttes meghallgatása javasolt a határidő figyelembevételéhez, de ennél gyakorlati problémák merülnek fel az idézés hiánya miatt.

A birtokvédelmi eljárásban a felek többnyire rossz viszonyban vannak egymással, és gyakran évekig tartó szomszédság áll fenn, ami részrehajlás nélküli döntést nehezíti.

Az eljárás végső döntése azon a tényálláson és bizonyítékokon alapul, amit a hatóság a bizonyítási szakasz során megismer.

A jogorvoslat a jegyző határozata vonatkozásában közigazgatási úton nincs hely, és a határozat megváltoztatását a bíróságon lehet kérni a címzett fél által indított perben 15 napon belül.

A végrehajtás: a jegyző a birtokvédelmi határozat végrehajtását a megküldés után három napon belül köteles végrehajtani.

Az Ákr. és Ket. vonatkozó rendelkezései szerint a végrehajtás részletes szabályait a közigazgatási eljárásokban és adatok kezelésében kell alkalmazni, kivéve ha egyéb rendelkezés erről szól.

A cikk megválaszolja, hogy mikor és hogyan lehet kezdeményezni a birtokvédelmet Óbuda-Békásmegyer területén.

A birtokost a birtokvédelmet illeti meg, ha birtokától jogalap nélkül megfosztják vagy háborítják, és a birtokvédelmet bárkivel szemben lehet kérni, kivéve azt, akitől a birtokot tilos önhatalommal szerezték meg.

A jegyző által hozott határozat végrehajthatóságáról a jegyző dönt, és a végrehajtás a végleges határozat alapján történik.

A kérelem tartalmazza a kérelmező nevét és lakcímét, az ellenérdekű fél nevét és lakcímét, a tényállás ismertetését, a birtoksértés helyét és idejét, valamint a kérelemre irányuló kifejezett kérelmet, és a bizonyítékokat is csatolni kell.

A birtokvédelmi eljárás formailag kötelező elemes kell, hogy legyen, de a tartalom és bizonyítékok előterjesztése a felek részéről folyamatos, és a jegyző ezt a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján mérlegeli.

Az eljárási határidő kezdete a kérelem beérkezésének napja, és a határidő 15 nap, kivéve azokat az időtartamokat, amelyeket a Ket. részletesen meghatároz.

tags: #oobuda #bekasmegyer #birtokvedelem

Népszerű bejegyzések: