A Lakatos lakótelep közösségi célú városrehabilitációs programja
A Lakatos lakótelep, melynek története 1963-ban kezdődött, nemrég ünnepelte 50. születésnapját. Ebből az alkalomból a Tér-Köz pályázatának köszönhetően lehetőség nyílt a lakótelep revitalizációjára, egy átfogó közösségi célú rehabilitációs program keretében.
A Brenner János tervei alapján épült lakótelep eredetileg a modern, kényelmes lakhatás ígéretét hordozta magában. A tervező nagy figyelmet fordított a házak tájolására és a zöldfelületek méretére, amiért 1964-ben Ybl-díjat is kapott. Azonban az idők során a nagy zöldfelület, mely egykor erénynek számított, problémává vált.
A gondozatlanság és a gyöngykavicsos részek elfüvesedése miatt a lakótelep elvesztette korábbi vonzerejét. A sportolásra és szabadidő eltöltésére alkalmas területek elhanyagolttá váltak, különösen annak fényében, hogy a lakók legalább 50%-a idős, nyugdíjas. A kerületrészt tekintve itt a legmagasabb az átlagéletkor és a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya is. Emellett a nagy albérlő fluktuáció is nehezítette a közösségépítést, hiszen az ideiglenesen itt élők nem alakítottak ki erős érzelmi kötődést a lakóteleppel.
A Tér_Köz pályázat benyújtására 2013-ban, a lakótelep 50. évében került sor. A revitalizációra egy három elemből álló elképzelés született, amely alapjaiban változtatta meg a lakók közterekről és emlékhelyekről alkotott véleményét.
Az Emlékpark, az Agóra és a Közösségi kert
Az egyik kiemelt projekt a ’63-as emlékpark létrehozása volt. Ez a park az 1960-1970-es évek eredeti utcabútoraival, beton padjaival, virágágyásaival, sakkasztalaival és a korszakra jellemző kertészeti megoldásaival idézte fel a lakótelep korabeli hangulatát. Az átadás alkalmából emléktáblát avattak, valamint sakkbajnokságot és retro utcabált is szerveztek.
A Központi Agóra az 5-5 ház közötti, fél hektáros, addig alulhasznált területen kapott helyet. Itt a korábbi, rossz minőségű padokat korszerű utcabútorokra cserélték. A zöldfelület alkalmas lett arra, hogy a többfunkciós utcabútorok felállításával és dombos gyepfelülettel kellemes tartózkodási hellyé alakítsák. Az agorát közösségi rendezvények és sportesemények rendszeres megtartására alkalmas helyként képzelték el a tervezők. Emellett az óvodák és iskolák közelsége lehetőséget ad a gazdag növényzet megismertetésére, a sorszámmal ellátott faegyedeket pedig dendrológiai ismertető tábla egészíti ki.
A harmadik elem a „Lőrinci Kertelő” néven ismertté vált közösségi kert, amely egy 1400 m²-es, használaton kívüli, aszfaltozott, de már fűvel benőtt kézilabdapálya helyén jött létre. Az Agora Lokálpatrióta Egyesület, a Pagony Táj- és Kertépítész Irodával közösen valósította meg ezt a projektet. A kert kialakítása során földcserét végeztek, körbekerítették a területet, és létrehozták az ágyásokat, a komposztálót, a pihenőhelyet, a tűzrakóhelyet és a kerékpártárolót. A kisgyermekek számára kialakított homokozó is helyet kapott, ezzel a közösségi kert új fejezetet nyitott a lakótelepi közösség építésében.
A közösségi kert mint a városfejlesztés új dimenziója
A közösségi kertek a 21. századra a környezeti nevelés, a szemléletformálás és a városi önfenntartás fontos társadalmi és kulturális helyszíneivé váltak. Ezek a kertek gyakran alulhasznosított területeken jönnek létre, helyi civil szervezetek közreműködésével. A parlagon heverő területek felújítása nem csupán gazdasági értéket teremt, hanem társadalmi és szellemi hasznot is hajt.
A városi kertekben való aktivitás túlmutat a zöldségtermesztésen; szerepet játszanak a városi közösségek alakításában és a környezettudatos szemléletformálásban. Fontos szerepük van az önismeret fejlesztésében („ide tartozom”) és a rendszerességre nevelésben („ezt csinálom”), miközben hozzájárulnak az egészséges test és lélek összhangjának megteremtéséhez egy mozgásszegény kultúrával rendelkező lakótelepen.
A Lakatos lakótelepen létrehozott kert átadása óta eltelt egy év tapasztalatairól Vágvölgyi Erika táj- és kertépítészmérnök, a kert egyik tervezője számolt be. A 2014. augusztus 9-i átadás után a mezőgazdasági szempontból az első teljes év most zárul, amikor a parcellatulajdonosok befejezik kertészeti munkáikat.
A kerttulajdonosok túlnyomórészt nyugdíjasok, a lakótelep lakóinak több mint felét adva. A tervezők célja, hogy felkeltsék az érdeklődést a kertészkedés iránt, és bebizonyítsák, hogy egy kis, 10 m²-es terület is elegendő a család zöldségeinek megtermelésére. A 35 parcellát megemelt ágyásokkal alakították ki, hogy az idősek és a gyerekek számára is kényelmes legyen a használat. Minden ágyás fa keretet kapott.
A városfejlesztés egyik fontos eleme a lakóközösséggel való együttműködés. Bár a közösségi kertek nem teljesen újak, Magyarországon mégis ritkaságszámba megy egy lakótelep közepén, egy használaton kívüli sportpálya helyén kiskerteket kialakítani. A lakók pozitívan fogadták ezt a XXI. századi közösségi projektet, amely aktív részvételt igényel.
A kertben kialakítottak egy homokozót is, ahol a legkisebbek játszhatnak, amíg szüleik kertészkednek. A lakótelepek lakóközössége gyakran passzív, de a kert létrehozása ösztönzőleg hat. A 35 parcellából 13 pár vagy család tulajdonában van, ami azt mutatja, hogy a lakók egyéni módon alakítják ki kertjük arculatát, miközben egy közösséghez tartoznak. A tervezők igyekeznek mindenben segíteni a lakókat, szakmai tudásukkal támogatva a fenntarthatóságot, például közös komposztáló használatával és a vízhasználat csökkentésével.
A Szivárvány óvoda „öko óvoda” státuszának elérése érdekében beépítette a kert gondozását környezettudatos tantervébe. A csoportokkal rendszeresen kijárnak kertészkedni, ami komoly nevelő hatással bír.
A közösségi tevékenység része a vezetés folyamatos cserélődése is. A kert fenntartását a bérlők végzik, a környezetet pedig közösen az önkormányzattal tartják karban. Ez a fajta együttműködés elengedhetetlen a városfejlesztési folyamatokban, és segít megtanulni a közösségi területek közös fenntartását.
A projekt keretében megújultak a meglévő zöldfelületek, a ’63-as Emlékpark és a Központi Agóra, valamint egy új elemként létrejött a közösségi kert a kihasználatlan sportpálya helyén. A ’63-as Emlékpark dr. Brenner János Ybl-díjas építésznek, a lakótelep tervezőjének állít emléket, és idézi fel a 60-70-es évek hangulatát. A Központi Agóra pihenő- és találkahelyként szolgál, mely többfunkciós bútorzattal és változatos növényállománnyal gazdagodott. A Lőrinci Kertelő nevű közösségi kertben 35 darab 10 m²-es parcellát alakítottak ki, ahol a helyiek megtermelhetik saját gyümölcseiket és zöldségeiket. A kert célja a közösségépítés és a helyi iskolák, óvodák környezeti oktatásának támogatása is.
| Projekt elem | Leírás |
|---|---|
| Projekt címe | Lakatos lakótelep közösségi célú városrehabilitációs programja |
| Projektgazda | Budapest Főváros XVIII. kerület Pestszentimre-Pestszentlőrinc Önkormányzata |
| Támogató | Budapest Főváros Önkormányzata |
| Tervezők | Pagony Táj- és Kertépítész Iroda Kft. - Illyés Zsuzsanna okl. táj- és kertépítészmérnök; Vágvölgyi Erika okl. táj- és kertépítészmérnök |
| Partnerek | Agora Lokálpatrióta Egyesület, Körics Forrásmenedzsment Kft., 18 Zrt. |
| Elnyert fővárosi támogatás | 15,76 M Ft |
| Teljes projektköltség | 21,308 M Ft |
| A projekt tartalma | A TÉR_KÖZ pályázat keretében a 50. születésnapját ünneplő Pestszentlőrinci Lakatos lakótelep zöldfelületeinek revitalizációja. Megújult és új funkciókkal bővült a ’63-as Emlékpark és a Központi Agóra, valamint új elemként közösségi kert létesült. |
tags: #lakatos #lakotelepert #egyesulet