Szolnok Széchenyi lakótelep: Történelem és Fejlesztések
Szolnok 1876-ban megyeszékhellyé vált, és a következő évtizedekben lakossága fokozatosan növekedett. A II. világháború után már több mint 40 ezren éltek itt, és további meredek népességnövekedéssel számoltak. A hatvanas években felmerült a kérdés, hogy hol terjeszkedjen tovább Szolnok, hová lenne célszerű új lakótelepeket építeni.
Először 1969-ben készült el az a terv, amely a Kisgyepen kívánta kialakítani a modern, nagyvárosi lakóövezetet. Később ez lett a Széchenyi városrész. A központtól másfél órás gyalogútra fekvő Kisgyep akkoriban Szolnok egyik legelmaradottabb területe volt, itt éltek a legszegényebbek és a talajvíz is magas volt. Viszont a Kisgyep mellett szólt, hogy alig volt beépítve, ekkor még csupán néhány vályogházat találhattunk itt.
Végül 1969-ben úgy döntöttek, hogy itt építik fel az ötezer lakásból álló telepet, és elkészültek a tervek, de ezek soha nem valósultak meg. 1971-ben megkezdődött a tereprendezés, de az 1972-es beruházási stop és az új paneltípus gyártása is közbeszólt.
Az újabb, 1974-ben napvilágot látott tervek alapján készült el a lakótelep, de néhány épülettel kevesebb jelent meg a valóságban, illetve a tervrajzokon szerepelt egy mesterséges tó. Az első lépés 1975-ben az előközművesítési munkálatok megkezdése volt, és aztán 1976. március 15-én beemelték az első elemet, majd 1977. januárjában az első lakásokat birtokba vették a lakók.
A kezdeti időkben nem voltak járdák, az utak pedig folyamatosan sarasak voltak a területen dolgozó munkagépektől. Az első beköltözők gyakorlatilag egy munkaterületen éltek, és az épülő lakótelep környékén nem volt se bolt, se iskola. Az első ideiglenes ABC-t csak 1977. áprilisában nyitották meg, majd 1980. szeptemberében egy állandó boltot is kaptak a környéken lakók.
A következő években egyre több szolgáltatás vált elérhetővé a Széchenyi városrészben. A fodrászat, szabóság, ruhabolt és piac mellett 1979-ben megnyílt az első óvoda, majd 1980-ban az első iskola is.
1985-re a tervezett lakásszám háromnegyede, azaz 4.272 lakás épült fel az egykori Kisgyepen, és úgy döntött az akkori városvezetés, hogy nincs szükség további otthonok építésére a városrészen. A magas ingatlanárak, a városközponttól való távolság és a rossz hírnév miatt egyre kevesebben szerettek volna ideköltözni. Ráadásul a népesség sem növekedett abban az ütemben, mint ahogyan azt előzetesen várták.
A lakóingatlanok száma Szolnok Széchenyi ltp. városrészben 2009-ben 33 758 darab volt, mely 2014-re 34 588 darabra emelkedett. Ez azt jelenti, hogy Szolnok Széchenyi ltp. városrészben a lakóingatlanok száma 5 év alatt 2.46%-kal, azaz 830 darabbal bővült. A népesség száma Szolnok Széchenyi ltp. városrészben 2009-ben 74 885 fő volt, ez 2014-re 73 106 főre esett vissza.
Szolnok egyik legnépesebb, mintegy 20 000 embernek otthont adó városrészében, a Széchenyi lakóváros rehabilitációja funkcióbővítéssel elnevezésű projekt keretében közel másfél milliárd forintos, átfogó beruházás kezdődik, amelynek befejezését követően szinte újjászületik a lakótelep. A Győrfi István, Orosz György, Czakó Elemér, Karczag László, Botár Imre, Hild Viktor, Lovas István, Aranyi Sándor, Malom utak hurokútjain felújítják az útburkolatot és a parkolókat, valamint új parkoló kialakítása történhet meg.
A Széchenyi körúttal párhuzamos kerékpáros és gyalogos utak mentén új közösségi terek valósulnak meg. Az oktatási-nevelési, szociális és kulturális intézményekhez kapcsolódóan 2 „fórum” kialakítását tervezik, melyek találkozóhelyül szolgálnak a városrész lakosai számára, valamint megfelelő területet biztosítanak kisebb közösségi rendezvények lebonyolítására, a szabadidő és pihenés kulturált környezetben történő eltöltésére.
A városrész bevezető útjaira (a Széchenyi krt. Pozsonyi út, ill. Thököly út felőli bejáratához) forgalom és rendszám ellenőrzés céljából 1-1 db kamera kerül.
Általános iskolások részére rajzpályázat, középiskolás korosztály részére fotó- és médiapályázat meghirdetése az akcióterületen megvalósult fejlesztésekkel kapcsolatos élmények, hangulatok, érzések kifejezésére. Az alkotásokat a civil együttműködő partnerek képviselőiből álló zsűri értékeli, a kategóriák legjobb alkotásai díjazásban részesülnek.
A "Miénk ez a városrész!" program keretében, szolnoki civil szervezetek bevonásával megvalósuló "mini-projektek" és a "Zöld re-generáció" elnevezésű program is elindul. Utóbbi keretében mini-projektek támogatására alap jön létre, valamint "városrész szépítő" akciók szervezése (pl. szemétszedés, utcarészek, játszótér, elgazosodott részek rendbetétele, faültetés, parlagfű irtás, fásítás, virágosítás, stb.), amelynek eredménye egy rendezettebb, élhetőbb, szebb városrész.
Az önkormányzat a helyi média és szórólapok segítségével folyamatosan tájékoztatja majd a lakosságot az egyes, a parkolást és a közlekedést érintő változásokról.
tags: #opra #szolnok #szechenyi #lakotelep