Orgona homlokzatrajzok és restaurálások: történet, technika és zenei kincs

A templomi orgona sokkal több mint hangszer, a hangja segít megnyugtatni és fölemelni a lelket. Ráadásul napjaink gyorsan lecserélhető tárgyaival ellentétben úgy építették - és építik a mai napig -, hogy több emberöltőn keresztül szolgáljon egy-egy gyülekezetet. A 2009-ben alapított AerisOrgona Kft. Száznegyvenhat történeti jelentőségű templomi orgona van ma a Magyarországi Evangélikus Egyházban, közülük a legrégebbi a zsibriki.

„A legtöbb munkánk az evangélikus egyházhoz köthető, a zsibriki mellett a torvaji, a nagyvázsonyi orgonát is restau­ráltuk - meséli Faragó Attila, a cég ügyvezetője. - Kormos Gyula orgonaszakértő és -történész kutatómunkája rengeteget segített, hogy vissza tudjuk állítani egy-egy hangszer eredetihez leginkább közelítő állapotát. Az egykor Tolna megyében megszólaló hangszeren több mint négyezer munkaórát dolgozott az AerisOrgona csapata. Még a hajdani márványfestést is sikerült újra elkészíteniük. Ám a legfontosabb mégiscsak az - legyen akármilyen historikus a hangszer -, hogy milyen a hangja.

Infografika: orgonaépítés lépései és részei

Ebből az ügyvezető ad egy kis ízelítőt, a műhely csöndjét pedig egy csapásra betöltik az orgonasípokból előtörő szakrális dallamok. Végh Antal például eredetileg gyógyszerészként végzett, majd hosszú évekig társtulajdonosa volt egy másik orgonaépítő vállalkozásnak, mielőtt csatlakozott az AerisOrgonához. „Vegyészként is fontos volt a precizitás - találja meg a közös szálat a régi és új hivatása között, miközben a kisebb-nagyobb sípokon dolgozik.”

A cég egyik motorja, konstruktőre, Dóczi Gergely még családi kapcsolatot is fölfedezett felújítás közben: „A gödöllői orgona restaurálásakor találtunk egy kisebb, kivehető ablakot, amire föl volt jegyezve a hajdani kántor neve.” Mindaz, amivel a napjaikat töltik a műhelyben, több mint munka az itt dolgozók számára. „A kezünk közül kikerülő restaurált vagy új orgonák olyanok, mintha a gyermekeink lennének. Ezért is vállalunk rájuk húsz év jótállást, emellett évente kétszer odautazunk karbantartani, legyen a hangszer akár Izlandon, akár Cegléden - magyarázza Faragó Attila. Mert bizony az orgona is „megérzi”, ha szeretettel bánnak vele.

A szakember szerint mindenkinek a keze alatt másként szólal meg; ezt ők maguk között billentéskultúrának hívják. A csapat legnagyobb büszkeségeiről pedig az iroda falán sorakozó képek tanúskodnak. „Most tíz éve restauráltuk a ceglédi evangélikus templom orgonáját, amely eredetileg Bakos Károly helybeli orgonaépítő munkája 1875-ből. Szép, nemes hangzású hangszer, öröm volt megmenteni, de a gyülekezet többre vágyott, és elfogadta, hogy a régi helyreállítása mellett építünk egy új orgonát is. Mivel az egyik kedvenc stílusom a türingiai barokk, ezt igyekeztünk az új hangszer esetében megjeleníteni.”

Magyarország első pneumatikus orgonáját valamikor a nyolcvanas években villamosították. 2016-ban a veresegyházi csapat első jelentősebb munkája volt ennek a restaurálása Hajdúböszörményben, a Kálvin téri református templomban: visszavezették az orgonába a pneumatikát, melyhez hét kilométernyi ólomcsövet építettek be több lépcsőben. A cég új orgonáinak egyike Izland legnagyobb evangélikus templomában, a reykjavíki Grafarvogskirkjában épült; a historikus alapokon nyugvó, modern hangszer akár a könnyűzenében is használható.

És hogy melyik a szívükhöz közelebb álló megbízás: egy régi, történeti jelentőségű orgona restaurálása vagy egy új építése, saját tervek alapján? A cég szakemberei számára mindkettőnek megvan a maga szépsége, de talán a legizgalmasabb feladat az olyan rekonstrukció, amelyhez nem áll rendelkezésre minden eredeti alkatrész. Mint például a Zeneakadémia 1907-ben épült Voit-orgonájánál, amelyet az idők során jóformán széthordtak. Ilyen esetben komoly kutatómunka előzi meg a helyreállítást. Bármilyen eredeti elemet találnak, azt beépítik, a többit meg igyekeznek megfelelően pótolni.

Fotóigazodó ábra: Voit-orgona rekonstrukció részletei

„Sokszor gondolkozom azon, milyen nehéz dolguk volt a két-három generációval előttünk járó mestereknek, hiszen se anyag, se szakember, se pénz nem állt a rendelkezésre, néha raklapokból faragták ki a billentyűket. Az új orgonák építésekor is szívesen merít a csapat a régi mesterek munkáiból. A türingiai barokk orgonák mellett az 1840-es évekből Eberhard Friedrich Walckert vagy a párizsi Saint-Sulpice-templom hangszerének építőjét, a francia Aristide Cavaillé-Collt említik.”

„A célunk, hogy minden korszakból kiemeljük az értékeket, és összehozzuk működő egésszé. Mint mondja, ezek a historikus orgonák közkincsek, az egyházak zenei kincsei, egyben a közösségek szimbólumai: „Ahogy a hangszeren vannak kis és nagy, régebbi és újabb sípok, úgy egy gyülekezet tagjai is sokfélék. De a sípok és az emberek esetében is fontos, hogy harmóniában legyenek egymással.

Bár az orgonaépítés és -restaurálás rendkívül költséges, és nem egyszerű hozzá támogatót találni, a veresegyházi csapat eddig sikeresen vette az akadályokat. Közel ezernyolcszáz éves orgona Budapesten. A budapesti Aquincumi Múzeum őrzi a világ egyik legrégebbi víziorgonáját. Mint a szélládára erősített bronztábla feliratából kiderül, Kr. u. A cikk eredetileg az Evangélikus Élet magazin 2024. április 21-28-i 89. évfolyam 15-16. 2024. 10.

Fotóigazodó ábra: Voit-orgona rekonstrukció részletei

tags: #orgona #homlokzat #rajz

Népszerű bejegyzések: