öröklési illeték értékhatár eltolása: részletes útmutató és gyakorlati példák

Aki vagyont szerez, örökösödési illetéket kell fizetnie minden belföldön örökölt hagyatékra és bizonyos esetekben a külföldi ingó hagyatékra is. A köznyelv sokszor az örökösödési adó kifejezést használja az öröklési illetékre. Az illeték mértéke általában az örökség tiszta értékének 18 százaléka, lakástulajdon és lakástulajdonhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog öröklésekor 9 százalék. Gépjármű és pótkocsi öröklése esetén a visszterhes vagyonszerzési illeték kétszerese, azaz 8 százalék az illeték. Termőföld öröklésekor az illeték felét (9 százalék), az őstermelők családi gazdasága tagjaként a negyedét (4,5 százaléka) kell befizetni.

Ki szedi ki az illetéket és hol intézik a rendszert?

Az öröklési illetéket az adóhivatal szabja ki, amelynek illetékességi területén a hagyatékot átadó közjegyző székhelye van. A legtöbb esetben a közjegyző jelenti be a hagyatékot az adóhatóságnak.

Az öröklés mentességei

Az örökösödési illeték megfizetése alól több esetben mentesség jár, például:

  • ha az örökös az örökhagyó egyenesági rokona (az örökbefogadott is),
  • ha az örökös az örökhagyó túlélő házastársa vagy élettársa,
  • ha az örökös az örökhagyó testvére,
  • ha az örökös az örökhagyó mostoha- és nevelt gyermeke, vagy mostoha- és nevelő szülője; ilyenkor az illetékmentesség specializált kerete érvényes: az örökrész tiszta értéke 20 millió forintig illetékmentes (a gépjárművekre ez nem vonatkozik).

Az ingóörökség 300 000 forint forgalmi értékhatárig, valamint lakás-takarék szerződés alapján történő vagyonszerzés, és 4 éven belüli lakóház építésére alkalmas telek vagy telek-tulajdoni hányad esetén kedvezmények érhetők el. Tudományos, művészeti, oktatási vagy közművelődési célra juttatott örökség szintén mentességnek minősülhet. Az oldalági rokonokra - például unokatestvérekre, nagybácsikra - teljes illetékmentesség nem vonatkozik, ők 300 000 forint értékig mentességet élvezhetnek; felettük viszont fizetniük kell az illetéket.

Külföldi hagyaték és kivételek

Külföldi hagyaték után is kell öröklési illetéket fizetni, kivéve ha a hagyaték helye szerinti országban már kifizették az illetéket vagy adót. A külföldi örökösödési illeték vagy adók fizetése az adott ország jogszabályai szerint történik. Az örökösnek igazolnia kell a külföldi illeték- és adófizetést.

Az illeték számítása és alapja

Az illeték alapja mindig az örökös által megszerzett vagyon tiszta értéke. Ezt úgy számoljuk, hogy a vagyonszerző által megszerzett vagyon értékéből levonjuk a hagyatékot terhelő tartozások és költségek arányos részét, az úgynevezett hagyatéki terheket.

A hagyatéki terhek közé tartoznak például:

  • hitelek és egyéb tartozások,
  • hagyatéki eljárás során kirendelt gondnok vagy végrendeleti végrehajtó tiszteletdíja,
  • közjegyzői díjak,
  • temetés költségei (igazolás nélkül).

A hagyatékban foglalt gépjármű értékét nem kell beleszámítani a hagyaték tiszta értékébe. Az adósságok meglétét az örökösnek kell igazolni, és az örökség elfogadásával az adósság öröklése is megtörténik a rész arányában.

Kötelesrész és annak hatása

A kötelesrész megszerzése után is fizetni kell illetéket, azonban a kiadásokra kötelezett örökös tiszta örökrészének értékét a kötelesrész értékével csökkenteni kell. Ha a kötelesrészt megváltják (például készpénzzel), a megváltónak vagyonszerzési illetéket, a kötelesrészre jogosultnak pedig öröklési illetéket kell fizetnie.

Kiskorú öröklése

A kiskorú örökösnek a nagykorúvá válásakor kell öröklési illetéket fizetnie, ezt a nagykorúvá válástól számított két éven belül teheti meg késedelmi pótlék nélkül. De ha a fizetési határidő előtt megfizeti az illetéket, akkor az évi pénzügyi kedvezményről részesülhet: 10%-os éves kedvezményt ér el, legfeljebb 70%-os mértékig.

Termőföld öröklése

Termőföld tulajdonjogának, vagyoni értékű jogának öröklésekor az öröklési illeték felét (9%), és az őstermelők családi gazdasága tagjaként nyilvántartott örökösként csak a negyedét (4,5%) kell megfizetni.

Eljárás és bejelentés menete

A hagyatéki eljárást az örökhagyó utolsó belföldi lakóhelye szerint illetékes közjegyzőnél kell kérni. Ha nem indul hagyatéki eljárás, minden örökösnek HK jelű adatlapon (Hagyatéki kimutatás) be kell jelentést tenni a NAV-hoz a hagyatékról. A HK-adatlapot 90 napon belül kell benyújtani az örökhagyó utolsó belföldi lakóhelye szerinti adó- és vámigazgatóságnál, papíron és elektronikus módon is.

A NAV a hagyatéki eljárás megindítása után számolja ki az illetéket, és fizetési meghagyást küld az örökösnek. Ennek kézhezvételétől számított 30 napon belül kell megfizetni az illetéket a meghagyásban közölt bankszámlaszámra. Ha az örökös egyenes ági rokon, testvér vagy túlélő házastárs, a NAV nem bocsát ki fizetési meghagyást; a mentesség tényét az ügyiratra jegyzi fel.

Ingatlan, készpénz és bankszámla öröklése: példák és adózási szempontok

Az öröklött ingatlan adózása az SZJA-törvény szerint történik: ha az ingatlant az örökléstől számított 5. évben vagy azután adják el, nem kell 15%-os SZJA-t fizetni. Ha 5 éven belül adják el, az eladási árból levonják a hagyaték szerinti értéket és a beruházási költségeket; ha pluszban van a különbözet, akkor az SZJA-t meg kell fizetni.

Az illetékekre vonatkozó alapelvekre a 1990/XCIII. törvény és a 2019. évi XCIX. törvény módosításai vonatkoznak. Az örökösödési illeték és az örökösödési adó ugyanazt a fogalmat fedi; a hivatalos neve továbbra is öröklési illeték.

Gyakorlatban: kalibrálás és döntési pontok

A kalkulátor figyelembe veszi az örökölt vagyon értékét, az örökhagyóval való rokoni kapcsolatot, valamint a jogszabályban meghatározott mentességi és kedvezményi lehetőségeket. NAV kedvezmények és részletfizetés vagy halasztás engedélyezése esetén egyedi kérelemre történhet.

Infografika: öröklési illeték alapelvei és mentességek

Martin Lewis: Mi az örökösödési adó és hogyan működik?

Öröklött vagyontárgyak és adózási szabályok összefoglalója

Az öröklés után az illeték alapja a tiszta érték, vagyis a megszerzett vagyon forgalmi értéke, csökkentve a hagyatéki terheket. Az általános illetékmérték 18%, lakás és kapcsolódó jog esetében 9%, gépjárművek esetében pedig a visszterhes vagyonátruházási illeték kétszeresét, vagyis 8%-ot jelent. A kötelesrész esetében az illeték mértéke a fennálló részre vonatkozik, és a megváltás esetén részben vagy egészben módosíthatja az adóterhet. A kiskorú örökösök élhetnek a késedelmi pótlék nélküli fizetési lehetőséggel, vagy kedvezménnyel, ha korai befizetést választanak.

Ki fizeti és mikor?

Az öröklési illetéket az örökösnek kell megfizetnie a NAV fizetési meghagyásának kézhezvételétől számított 30 napon belül. A NAV a hagyatéki eljárás lezárása után határozza meg az összeget, és a meghagyásban közölt számlaszámra kell átutalni. Végső esetben végrehajtás is lehetséges késedelmes fizetés esetén.

tags: #orokosodesi #illetek #ertekhatar #eltorlese

Népszerű bejegyzések: