Őstermelő földvásárlása és költségelszámolása a támogatások tükrében

Az őstermelői jogviszony és a költségelszámolás részletes szabályai a mezőgazdasági támogatások folyósításával és a jövedelemadózással szoros összefüggésben alakultak át az elmúlt években. A kérdés lényege: egy nem átalányadózó, hanem költségelszámolást választó őstermelő esetén a terület- és állatállomány alapján járó támogatások felmerült költségeit hogyan kell figyelembe venni, és milyen hatást gyakorol ez a bevétel- és költségelfoglalásra.

Mi számít őstermelőnek 2021-től, és mi a jelentősége a nyilvántartásba vételnek?

A 2021. január 1-jétől hatályos új szabályozás keretében a mezőgazdasági őstermelő minősítését a Családi gazdaságokról szóló törvény (Csgtv.) részletezi. Az alapvető feltételek közé tartozik, hogy a személy 16 évesnél több legyen, saját gazdaságában őstermelő tevékenységet folytasson, és a nyilvántartásba vételt a NAK (Nemzeti Agrárgazdasági Kamara) végezze. A definíció három lényeges elem: (a) életkor, (b) saját gazdaság, (c) őstermelői tevékenységet végző személy vagy családi gazdaság tagjaként való részvétel. A kistermelői rendelet és a családi gazdaságokra vonatkozó szabályok határozzák meg az egyes tevékenységek körét, beleértve növénytermesztést, állattartást és termékfeldolgozást is. Ezen tények meghatározzák, hogy a bevételek és a költségek mely részét lehet őstermelői bevételként vagy költségként figyelembe venni.

A támogatások jogi természete és adózási hatása

Az Szja tv. szerint a területalapú támogatások nem minősülnek költségek fedezetére vagy fejlesztési célra nyújtott támogatásnak. Ha a jogszabály vagy nemzetközi szerződés alapján folyósított vissza nem térítendő támogatást a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni, akkor a felhasználásával teljesített kiadások alapján költségként nem számolható el (értékcsökkenés sem). Ugyanakkor ha a támogatást az Szja tv. rendelkezései alapján a jövedelem kiszámításánál bevételként sem kell figyelembe venni, akkor a kiadásokra vonatkozó költségelszámolás nem fogadható el a jogszabály és a nemzetközi szerződés szerint.

Az átalányadózás illetve a tételes költségelszámolás közötti választás 2021-től eltérő sorrendet és határértékeket tartalmaz. A tételes költségelszámolást választó őstermelő adóelőleg fizetésére kötelezett lehet, és tételes költségelszámolás esetén a megfizetett adóelőlegeket költségként számolhatja el. Az adóelőleg-fizetésre vonatkozó feltételek a NAV és NAK közös feladatkörét érintik, és a kifizető (például falugazdász vagy más partner) is ezeket a tényeket köteles figyelembe venni a befizetések és adóbevallások során.

Őstermelői tevékenységek és bevételi arányok

A Csgtv. értelmében a mezőgazdasági őstermelő bevétele a tevékenységből származó összes bevétel, amelyet a nyilvántartásba vett tevékenységek alapján számolnak el. A kiegészítő tevékenységek bevétele nem minősül őstermelői bevételnek, ha azok együttes bevétele meghaladja az őstermelői bevétel 25%-át. Ha a kiegészítő tevékenységek bevétele meghaladja ezt a határt, akkor a kiegészítő tevékenységek bevétele teljes mértékben az adózási szabályok szerint az önálló tevékenység bevételének minősülnek.

Külön fontos, hogy a kistermelői rendelet szerint termékfeldolgozás esetén a bevétel meghatározása más módon történik: teljes egészében őstermelői tevékenységnek számít, ha a feldolgozás mennyiségi és forrásfeltételeknek megfelelően történik. Ennek következtében a kiegészítő tevékenységre vonatkozó 25%-os arány szabálya nem vonatkozik a kistermelői termékfeldolgozás bevételére.

Gyakorlati kérdések: földvásárlás és költségek

Amikor a földvásárlás és a terület bérlése költségeit számolják el egy költségelszámolást alkalmazó őstermelő esetén, a következő szempontokat érdemes figyelembe venni:

A terület megszerzésével kapcsolatos költségek és a földhasználat költségei a kapcsolódó jogszabályok szerint levezethetők költségként.
A saját gazdaságban felhasznált eszközök (gépek, építmények, ingóságok) a tevékenység fenntartásához szükségesek, és ezek értékcsökkenése elszámolható.
A fűtés, világítás, internet és telefon költségeinek arányosítása szükség szerint történik, ha a telephely és a lakóház elválik vagy részlegesen egybeépült.
A költségek és a bevételek szétválasztása különösen fontos, ha az őstermelői tevékenységhez kapcsolódó jövedelmet csak részben érinti a támogatás, és a fennmaradó bevétel más jogcímen kerül adózás alá.

Fontos megjegyezni, hogy a földhasználatteljesítések és a közös gazdaságok esetében a nyilvántartások és az igazolások kiemelten fontosak. A falugazdászok és a NAK a nyilvántartásba vételt és a tevékenységek azonosítását végzik, és a kifizetők is kötelesek igazolni, hogy az őstermelő mely adózási módot választotta.

Különleges esetek és átmeneti rendelkezések

Az átmeneti rendelkezések biztosítják, hogy a régi őstermelők zavartalanul folytathassák tevékenységüket az új rendszerben. Például azok a személyek, akik 2020. december 31-én hatályos őstermelői igazolvánnyal rendelkeztek, 2021. január 1-jétől mezőgazdasági őstermelőként szerepelnek a nyilvántartásban, még ha nem is felelnek meg minden előírt feltételnek.

A családi gazdaságok egyre inkább átépülnek őstermelők családi gazdasága keretrendszerébe, amelyben a tagok közös tevékenységet folytatnak és közösen értékesítik a megtermelt termékeket. Ebben a konstrukcióban a képviselő kiépítése és a szerződések tartalmi elemei határozzák meg a tagság jog- és kötelezettségeit, valamint a bevételek és költségek megosztását.

Adózás és ÁFA a gyakorlatban

Az Áfa törvény különleges jogállású adózónak minősített mezőgazdasági őstermelői tevékenység esetén a kompenzációs rendszerrel kapcsolatos adózási szabályokat tartja szem előtt. A tény, hogy a támogatás mértéke nem képezi őstermelői bevételt, mindenképp befolyásolja a költségek és bevételek megítélését az adóalap terhére. A körülmények függvényében a bér- és szolgáltatási tételek bevételeiben és költségeiben bekövetkező változások hatással lehetnek az adóalapra, a társasági adó vagy személyi jövedelemadó kiszámításánál és az adóelőlegek vonatkozásában.

Az Áfa vonatkozásában a különleges jogállású adóalany számára a teljes körű adózási lehetőségek közül részben vagy teljes mértékben alkalmazható a kompenzációs rendszer közvetítő szabálya. A kis- és középvállalkozásoknál, a kistermelői termékfeldolgozásnál és a falugazdászokkal való együttműködésnél a bevételek és költségek pontos nyilvántartása kiemelten fontos a jogszerű adózás érdekében.

Összegzés - hogyan és mi alapján döntsünk?

Az őstermelői jogviszony kritériumai (életkor, saját gazdaság, nyilvántartás) meghatározzák, ki számít mezőgazdasági őstermelőnek, és ki minősül kistermelőnek.
A támogatások nem képezik az őstermelő bevételét, és nem vonhatók le költségként; ugyanakkor a támogatások felhasználásával felmerült kiadások költségként vehetők figyelembe, ha az adott feltételek teljesülnek.
A kiegészítő tevékenységek bevételei csak addig számítanak őstermelői bevételnek, amíg összes bevételük aránya nem haladja meg a 25%-ot; e felett a kiegészítő tevékenységekből származó bevétel az adózás szempontjából különálló jövedelmet képez.
A földvásárlás és a telephely-költségek költségként történő elszámolása esetén érdemes a részletes nyilvántartást és a kapcsolódó bizonylatokat megőrizni (vásárlási szerződések, számlák, üzemanyag-költségek, energia- és kommunikációs költségek arányosítása).
A jogszabályok áttekintése és a nyilvántartások vezetése kulcsfontosságú annak érdekében, hogy a támogatások és a tevékenységek együttesen megfeleljenek a törvényi előírásoknak és a NAV, NAK, NÉBIH elvárásainak.

Infografika: Őstermelői jogviszony és nyilvántartás áttekintése

Aktivitási arányok [Minden, amit tudnod kell]

tags: #ostermelo #foldvasarlasa #koltsegelszamolasa