Osztatlan erdő átadása az államnak – jogi keretek, lehetőségek és kockázatok
A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény (Nfatv.) és kapcsolódó rendelkezések áttekintése fontos, ha az erdő tulajdonosai közösségi vagy egyéni döntéseik alapján az államnak kívánják felajánlani vagy átadni erdőiket, illetve ha az osztatlan közös tulajdonú erdők rendezése és állami tulajdonba vétele a cél. A következőkben a témát a fenti terjedelemben gyűjtjük össze, kizárólag a draft szövegeiben található, releváns mondatokból összeállítva, logikai kapcsolatokkal kiegészítve.
A felajánlás és az állam felé történő átadás jogi alapjai
Az Nfatv. 24. § alapján az ingatlan tulajdonosa írásbeli nyilatkozattal ingyenesen felajánlhatja földrészletét a Magyar Állam javára. Az ingyenes felajánlás feltételei közé tartozik, hogy az ingatlan per-, teher- és igénymentes legyen, valamint természetbeni állapota ne térjen el az ingatlan-nyilvántartásban szereplő adatoktól.
Az ingatlan tulajdonosa ellenérték fejében is felajánolhatja földrészletét a Magyar Állam részére. Az eljárás során a tulajdonosnak formanyomtatványt kell kitöltenie és benyújtania az NFA-hoz. Az ellenérték fejében történő felajánlás előnye, hogy a tulajdonos pénzbeli kompenzációt kap az ingatlanért.
A telekalakítási eljárás során az ingatlanok alapterületében, elrendezésében történő változtatásokra kerül sor, amelyeket az ingatlan-nyilvántartásban is átvezetnek. A telekalakítási eljárás célja lehet telekcsoport újraosztása, telekfelosztás, telekegyesítés vagy telekhatárrendezés. Az eljárást a föld fekvése szerint illetékes földhivatali osztálynál lehet elindítani, az általuk záradékolt változási vázrajz és telekalakítás engedélyezési eljárásra vonatkozó kérelem szükséges hozzá. A telekalakítási eljárás során felmerülhetnek még az ún. telekalakítással vegyes adásvételi/ajándékozási szerződések is. Az eljáráshoz ügyvédi és földmérői közreműködés szükséges.
A földcsere és az osztatlan közös tulajdon rendezése
A földcsere során a tulajdonosok földjeiket elcserélik egymással, amely lehetőséget biztosít a birtokösszevonásra és a gazdaságosabb földhasználatra. A földcsere partner lehet az állam is, ilyenkor a csere tárgyát képező földrészleteknek tehermentesnek és közel azonos piaci értékűnek kell lenniük. Az eljárás során a tulajdonosok cserekérelmet nyújtanak be az NFA-hoz, független értékbecslő állapítja meg a cserére felajánlott földrészletek piaci értékét. A szakértői vélemény díját minden esetben a kérelmezőnek kell viselnie, így akkor is, ha az ügylet a kérelmező elállása következtében eredménytelen zárul.
Az erdőkre vonatkozó speciális szabályozások figyelembe vétele szükséges: az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvény (Erdőtörvény) 8. § szerint - ha állam vagy önkormányzat nem 100%-os tulajdonában lévő erdőben közérdekű korlátozást vezetnek be - a tulajdonosok hozzájárulásával az erdő adásvétel vagy földcsere útján történő állami tulajdonba vétele kezdeményezhető. Ez a korlátozás lehet például a fafajcsere vagy fafaj-átalakítás célja, illetve a fafelhasználás módosítása.
Az osztatlan közös tulajdon rendezése és a magánerdők szerepe
Az osztatlan közös tulajdon felszámolásával kapcsolatos szabályok célja, hogy a magánerdők rendezése elősegítse a versenyképes méretű birtokok kialakulását. A törvény meghatározza, hogy az egyes művelési ágak tekintetében mik a minimumméretek, amelyeket a megosztás után meg kell alakítani; erdő esetén az Erdőtörvény további előírásait is figyelembe kell venni. Alapesetben az osztatlan közös tulajdon megosztását a tulajdonostársak egyezségén alapulva kell megtenni, de előfordulhat, hogy nem alakítható ki legalább két, a területi minimumnak megfelelő földrészlet, így az egyezségen alapuló megosztás nem jöhet szóba. Ebben az esetben az osztatlan közös tulajdont kizárólag úgy lehet megosztani, ha az ingatlan teljes egészében egy tulajdonos tulajdonába kerül.
A bekebelezés jogintézményével érintett tulajdonosoknak értesíteniük kell a többi tulajdonostársat a bekebelezési szándékról, és a tartalmi elemeket részletezniük kell a meghatározott tartalmi elemek szerint. A bekebelezés bejegyzéséhez minden érintett aláírt szerződése vagy egyoldalú nyilatkozata szükséges. Ha az állam is érintett tulajdonosa a területnek, a NFA köteles nyilatkozni arról, ha a területen sírhely található.
A különleges közigazgatási eszközök és a pénzügyi vonatkozások
A Földforgalmi törvény és kapcsolódó rendelkezések meghatározzák a közös tulajdon használatának általános és az erdőkre vonatkozó speciális szabályait. A használatba vételi ajánlatot tevő (általában erdőgazdálkodási szakirányító vállalkozás) köteles egyeztetni a tulajdonosokkal, különösen a nagyobb tulajdonosi hányaddal rendelkezőkkel, és a nyilatkozatok összhangban legyenek a jelenlegi vagy tervezett használati renddel. A tulajdonosokkal meg kell beszélni a használati megosztásról, annak fenntartásáról vagy mellőzéséről is, és a részletes tájékoztatás segít elkerülni elutasító nyilatkozatokat.
Az árképzés és a finanszírozás tekintetében a jelenlegi gyakorlat szerint az erdő megvásárlása nem mindig finanszírozható végérvényesen banki hitellel, mert az erdő mint biztosíték kockázatos lehet 10 éves futamidő alatt. Így gyakran előfordul, hogy utófinanszírozás szükséges, vagy más, a gyakorlati megvalósítást segítő feltételek kerülnek alkalmazásra. Ugyanakkor erdőtelepítés és erdőfelújítás EU-s támogatásokkal is támogatható, különösen a Közös Agrárpolitika keretében, még ha ehhez gyakran külön feltételek is kapcsolódnak (pl. belterületi földön erdőt létesíteni nem lehet).
Az erdőtelepítésre vonatkozó jogi és adózási kérdések rendezése érdekében az erdőgazdálkodási integráció, erdőkezelési szerződés vagy erdőgazdálkodási haszonbérleti szerződés lehetőségei nyílnak meg; ezekről részletesen szól a draft. A javasolt megoldások közé tartozik a hosszabb távú erdőgazdálkodási egységek létrehozása, amelyek hosszú távon kiegyenlítettebb és hatékonyabb erdőgazdálkodást tesznek lehetővé, miközben a tulajdonosok által nyújtott haszon vagy járadék révén bevételhez jutnak. A legfontosabb kérdés továbbra is az erdő ára és a faállomány értékének összegzése a föld értékével együtt, amelyet a piac és a jogi környezet alakít.
A jelenlegi jogi környezet és a hosszú távú kilátások
A 2020. évi LXXI. törvény az osztatlan közös tulajdon rendezésére vonatkozó eljárásokat és az érintett tulajdonosi felek közötti megállapodások érvényességét érinti. A 2022. évi LXVII. törvény és a kapcsolódó módosítások a földügyeket érintő osztatlan közös tulajdon megszüntetését és a hagyatéki eljárásokban történő rendezéseket célozzák. A módosítások hatályba lépése 2023. január 1-jén kezdődtek meg, és fő céljuk a tulajdonosi létszám és a földhasználat rendezésének hatékonyabbá tétele volt. A törvény szerint a hagyatéki eljárások során az osztályos egyezség, a hagyatéki átruházás, és a közös értékesítés is lehetséges alternatívák, amelyek során az állam része lehet a megoldásnak.
Az egész állami tulajdonba kerülő erdők esetében a kisajátítás és egyéb közérdekű célú intézkedések is relevánsak lehetnek. A kisajátítási eljárás során az állam közérdekű célokra használhatja fel magántulajdonban lévő erdőt, például természetvédelmi célokra vagy közérdekű erdőtelepítésre. A Kstv. szabályai szerint kisajátítás csak kivételesen, meghatározott feltételek mellett alkalmazható.
tags: #osztatlan #erdo #atadasa #az #allamnak