Oték epulet koruli jarda: hogyan rendezzük be a ház körüli járdát és a környezetét
A lakóépületek körül nagyon fontos a csapadékvíz elvezetése, új épületek esetében pedig kötelező is valamilyen járda kialakítása az épület körül.
1. Betonjárda mint alapváltozat
A térkő elterjedése előtt a legegyszerűbb és legelterjedtebb járdatípus volt, manapság is sok helyen alkalmazzák. Gyalogos forgalom esetén elegendő a 8 cm-es vastagság, ez alá a fagyhatás miatt sem érdemes menni, a vékonyabb járda könnyen fel tud fagyni. A betonjárdának lejtést kell adni, hogy a csapadékvíz lefolyjon róla, erre 1.5% elég, azaz méterenként 1.5 cm. A beton vasalás nélkül könnyen törik, érdemes bele betonvashálót rakni, mely a betonjárda közepére kerül. A járdát földnedves betonból kell készíteni, tehát a „folyós” beton nem az igazi.
Házilagos keverésnél 4 lapát sóderhez 1 lapát cement szükséges. A betont érdemes csömöszölni, hogy minél tömörebb legyen a betonozás, ne fészkesedjen. A beton kötési ideje 28 nap, de 1 hét után eléri szilárdságának 70%-át, tehát terhelhető-járható ekkor már. A lyukak elkerülése érdekében a masszát minden egyes alkalommal átdöngölni kell.
Ez a típus fektethető ez rakható betonágyba fektetett járdaszegélyek közé, vagy akár simán csak a talajra fektetve. Mindkét megoldásnál érdemes alá tömörített kavicságyat rakni.
2. Térkő és ennek előnyei
A két évtized során a térkövek ára csökkent, miközben a szín- és formaválaszték bővült. Mindenki megtalálja a ház stílusához passzoló terméket, amivel változatos járdákat és térburkolatokat tud kialakítani. A térkő nagy előnye, hogy süllyedés vagy megemelkedés esetén könnyen javítható, tehát nem okoz problémát, ha a fa gyökérzete megemeli a járdát, vagy csőtörés esetén megsüllyed a talaj. A térkő kiselemes termék, betonba ágyazott járdaszegélyek közé érdemes rakni, tömörített kavicságyazatra. Létezik műanyag térkőszegély is, ez például fű mellett esztétikusabb megjelenést ad a térkövezésnek.
3. A járda alatti rétegek és a vízháztartás
A teljes és viszonylagos szárazság eléréséhez a falakat érő víz útját többféle módon lehet korlátozni. A nedvesség útját akadályozó szerkezetek lehetnek vízálló vagy vízzáró rétegek, illetve a járda alatti kavics- vagy zúzottkőágy. A 3. és 4. pontban leírt megoldásokkal összhangban a falak melletti szivárgó árok, a pincepaddó alatt kiépített kavicságy és a földfelszín alatti szivárgó rendszer mind hozzájárul a nedvesség megfelelő elvezetéséhez.
A falak és a padlók között érdemes a nedvességet kizáró rétegeket elhelyezni, és a falazat alatti földnedvességet minimálisra csökkenteni. A víz elvezetését szolgáló árokrendszer 2%-os lejtéssel készüljön, a főcsatornákat pedig úgy kell tervezni, hogy a nedvesség ne az alapokra vagy a falakra gyűljön.
4. Járda körüli szerkezetek és lépések
A falak melletti járda szivárgó aknát is tartalmazhat, amelyben a víz bejutását meg kell akadályozni, miközben az akna fenekén vízelvezető csatornában gyűjtik a vizet. Az aknát fedhetjük ráccsal, ha szükséges. A járda és a lábazat közti hézagot bitumennel kell tömíteni. A keveréshez használt habarcsoknál figyelembe kell venni a nedvességviselő tulajdonságokat, és a járdaszegélyek erősítésével biztosítani kell a stabil felületet.
5. Az épület körüli járda és a szárazság
A járda 60-80 cm széles legyen, és legalább 2-3%-os lejtésű legyen, sőt a falcsatlakozásnál 5%-os esést célszerű alkalmazni a víz hatékony eltávolítására. A 211., 212., 213. ábráknál megadott járdák metszetei alternatív megoldásokat mutatnak a kavicságy vagy a zúzottkő-ágy esetére is. A járda alatti töltésnél fontos a kavics- vagy homokréteg megfelelő tömörítése és a felületek közötti hézagok tömítése.
6. A terjeszkedés és a környezetrendezés
A telek rendezése során olyan legyen a terep, hogy a felszíni víz ne vezessék a szomszéd telekre. A beltéri nedvesség elleni védelem és a zöldfelületek megőrzése érdekében a zöldinfrastruktúra hálózatát úgy kell kialakítani, hogy az összekapcsolható legyen a meglevő és tervezett zöldterületekkel. A zöldfelületek és a tetőkert is beszámítható a telek zöldfelületeibe a megengedett értékek szerint.
7. A járda és az OTÉK alapelvei
A törvényi előírások szerint az OTÉK meghatározza az országos településrendezési és építési követelményeket, amelyeket kötelező alkalmazni. A helyi építési szabályzat szerint az építési övezeteket és az övezeteket a beépítés bizonyos feltételei szerint kell meghatározni, figyelembe véve a környezet védelmét, a település arculatát és az építészeti értékek megőrzését. A megengedett legnagyobb beépítési magasság és a szintterületi mutatók meghatározása szintén a helyi szabályzatban található meg, a közművesítés és az ökológiai hálózat szempontjai mellett.

Kezdő beton járdalap barkácsoláshoz
Javasolt beépítési megoldások listája
- Abetonjárda: 8 cm vastagság elegendő gyalogos forgalomhoz, 1.5% lejtés a vízlevezetéshez, vasalás a többszörös teherbírásért.
- Térkő: kiváló tartósság, esztétika és könnyű javíthatóság; kavicságy és tömörítés szükséges a stabilitáshoz.
- Kavicsos járda: alacsony költség, könnyű telepítés, de korlátozott közlekedési terhelés mellett optimális.
- Szivárgó rendszerek: kavicságy fölé vastag agyagréteg, 2%-os lejtés a szivárgókban gyűjtött víz elvezetéséhez.
- A külterületek zöldinfrastruktúra hálózata: a növényzet és vízfelületek összekapcsolása a klimatikus viszonyok megőrzése érdekében.
tags: #otek #epulet #koruli #jarda
