Otek fakivágás engedélyeztetése és a fahasználat szabályozása

Amikor ősszel elkezdődik a kertek nagytakarítása, esetenként kivágunk és ültetünk fákat, cserjéket. E tevékenységet a fák védelméről szóló 1970. június 21-én kelt 21. számú Kormányrendelet ill. a 125/2012. (VI. 26.) Korm. rendelet, valamint helyi szinten önkormányzati rendeletek szabályozzák. Pedig két okból sem hátrány, ha tisztában vagyunk a faültetés törvényi szabályozásával. Egyrészt a védőtávolságok betartása (telekhatártól, épülettől) a mi érdekünk is, másrészt ha a szomszédsággal megromlik a viszony, az első dolog amibe beleköt, hogy az almafánk átlóg a kerítésen, a diófánk árnyat vet a kertjére, vagy a nyárfánk szöszeire allergiás az egész család.

Az alábbiakban összegyűjtöttünk néhány több településen is érvényes rendelkezést, amelyek irányadóak lehetnek, amennyiben törvény szerint szeretnénk eljárni. Az ide vágó szabályok többsége azonban mindenhol a helyi önkormányzat rendeleteitől függ, ezért kisebb-nagyobb eltérések adódhatnak. A 10 centiméternél nagyobb törzsátmérőjű fa kivágása engedélyköteles. Ez alól kivétel a 20 centiméternél kisebb törzsátmérőjű, nem közterületi gyümölcsfa. Építés miatt kivágásra kerülő fát az övezeti előírás mértékéig pótolni kell. A fapótlás helyét, módját az alkalmazott növényfajt, az ültetendő növény méretét, minőségét a városi főkertész véleményezése alapján az építésügyi hatóság határozza meg. A fapótlás szakszerű elvégzéséről a pótlásra kötelezett tartozik gondoskodni. A fakivágási engedélyt bel- és külterület esetén a területileg illetékes jegyzőhöz kell benyújtani. Országos, vagy helyi közúthálózat tartozékaként álló, vagy a közút határától 10 méteren belül álló fa esetén az engedély iránti kérelmet a közút kezelőjéhez kell benyújtani.

Jogszabályi háttér és hatáskörök

Magyarországon jelenleg a 282/2024. (IX. 30.) Korm. Fakivágás szabályozása elsősorban a környezetvédelmi jogszabályokon alapul, amelyek célja a természetvédelmi értékek megőrzése és a fenntartható zöldfelület elősegítése. Környezeti hatások és élőhelyek megőrzése: A fák kivágása jelentős hatással lehet az adott terület ökoszisztémájára, így fontos, hogy a hatások előzetesen felmérésre kerüljenek favizsgáló által. Biodiverzitás megőrzése: Sok fa- és növényfaj védett státusszal rendelkezik Magyarország területén. Kérelmezés: A tervezett fakivágást megelőzően a tulajdonosnak kérvényt kell benyújtania a helyi önkormányzatnál vagy a környezetvédelmi hatóságnál. Döntés: Minden esetben az önkormányzat jegyzője dönt az engedélyezésről. A határozatot a tulajdonosnak eljuttatják.

A 1/2025. (I. 21.) XIII. kerületi önkormányzati rendelet 3. Az életveszélyt jelentő fa kivágását a tulajdonos vagy kezelő - amennyiben a veszély elhárítására más lehetőség nincs - köteles haladéktalanul elvégezni. A Dáptv. rendelkezéseinek megfelelően az elektronikus ügyintézés lehetősége biztosított; a természetes és jogi személyek számára ez nyitva áll, de kötelezettség nincs. Fontos kiemelni, hogy az elektronikus ügyintézés kizárólag hitelesített dokumentumokkal lehetséges.

A fakivágási engedély kiadására irányuló eljárás részleteihez a 282/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet ad útmutatást: település belterületén, közhasználatú területen a fás szárú növény élet-, testi épség- vagy vagyonvédelmi okból történt kivágása esetén - a kivágás tényétől függően - az engedély kiadásáról az illetékes hatóság dönt. A pótlási kötelezettség általában a kivágott fa méretéhez kötődik: új fa ültetése vagy pénzbeli megváltás. A pontos előírások kerületenként eltérhetnek, ezért mindig érdemes a helyi rendeleteket megismerni.

Gyakorlati hozzájárulás és eljárások

Magánterületen lévő fa kivágása esetén általánosan a kerületi jegyzőhöz vagy a joghatóság alá tartozó önkormányzathoz kell benyújtani a fakivágási engedélykérelemben az indokolást, a fa pontos helyét és a tulajdonjogot igazoló dokumentumokat. A legtöbb kerületben évente 2 db fa engedély és pótlási kötelezettség nélkül elvégezhető, amennyiben a kivágást bejelentik; veszélyhelyzet esetén 3 napon belül be kell jelenteni. Személyes ügyintézésnél a Benyújtandó dokumentumok menüpont alatt található nyomtatvány kitöltése szükséges.

Kiemelten fontos tudni, hogy Budapesten a magánterületen történő fakivágás engedélyköteles, kivéve adott kivételek: gyümölcsfák, kiszáradt vagy beteg fák, és bizonyos kerületekben a kis törzsátmérőjű fák kivágása engedély nélkül végezhető. Kerületenként eltérő előírások érvényesek, ezért mindenképpen érdemes a helyi önkormányzatnál érdeklődni. A fővárosban általános gyakorlati iránymutatás a szükséges szakvélemények beszerzése és a pótlási kötelezettség teljesítése.

Cégünk vállalja a teljes fakivágási folyamat lebonyolítását Budapesten: szakvélemény készítése + engedélyeztetés, szakszerű fakivágás, fapótlás, illetve a kapcsolódó jogi-növényzetvédelmi eljárások intézését. Keressen minket bizalommal, hogy a fakivágás és engedélyeztetés minden lépését zökkenőmentesen támogathassuk!

Kerületek szintű áttekintés néhány példával

  1. A III. kerület vonatkozó rendeletei szerint közterületen és magánterületen fát és cserjét kivágni - a veszélyhelyzet kivételével - csak kivágási engedély alapján szabad. A kérelmek előterjesztése a Polgármesteri Hivatal Igazgatási Főosztály Főkertészi Irodáján történik.
  2. A XV. kerület kerületi eljárása szerint magánterületen lévő fát kivágni - a veszélyhelyzet kivételével - csak engedély alapján szabad; részleteket a kerületi honlapon és a hivatalban érdemes tisztázni. Az engedély kiadását és a pótlást a kerület hatósága intézi meg.
  3. Óbuda-Békásmegyer kerületében a fák védelméről és a településkép megőrzéséről szóló előírások részletezik a pótlási kötelezettséget és a kivágott fa helyén történő pótlás módját is.

Az engedélyezési és bejelentési kötelezettségek teljeskörű betartása érdekében érdemes az adott kerület honlapját, illetve a helyi jegyzőt felkeresni, mert a részletes és friss előírások kerületektől függően változhatnak. A jogszabályok folyamatosan módosulnak, a gyakorlat pedig a helyi kerületek saját rendeleteiben jelenik meg.

Infografika: Fakivágási engedélyeztetési folyamat

Az infografikán látható a kérelem benyújtásának sorrendje: 1) ok-okozat megállapítása, 2) helyszínrajz és dokumentumok összegyűjtése, 3) benyújtás az önkormányzathoz, 4) engedély kiadása vagy elutasítása, 5) pótlás kötelezettsége vagy pénzbeli megváltás.

Gyakorlati költségek és következmények

Az engedély nélküli fakivágás bírságot vonhat maga után, és a kivágott fa pótlására kötelezhetik a tulajdonost, akár természetbeni, akár pénzbeli formában. Az eljárások költsége és a pótlási követelmények kerületenként eltérőek; gyakran a kivágott fa méretéhez viszonyítva számolják a kötelezettségeket (új fa ültetése, telepítési költségek, fenntartási időszak).

A fapótlás módjai között az új fa ültetése vagy pénzbeli megváltás szerepelhet. A fenntartási időszak költségei is kalkulálandók, általában 2-3 évre előreláthatóak. A pontos előírások megismerése érdekében mindig érdemes a helyi rendeleteket tanulmányozni és előzetesen tájékozódni.

Megállapítások és előkészítés a fakivágáshoz

  • Határozd meg a fa pontos helyét és egészségi állapotát; szükség esetén legyen kerti szakvélemény.
  • Gyűjtsd össze a helyszínrajzot, tulajdonjogot igazoló dokumentumokat és fényképeket.
  • Indítsd meg a kérelem benyújtását a helyi önkormányzatnál vagy a környezetvédelmi hatóságnál.
  • Számíts a pótlás költségére és a lakók környezetére gyakorolt hatásra; tervezd meg a pótlási lehetőségeket.

tags: #otek #fakivagas #engedelyeztetese

Népszerű bejegyzések: