Az OTP Bank statisztikai értékbecslési szolgáltatása és jogorvoslati lehetőségei
Az OTP Bank Magyarországon elsőként vezette be a statisztikai értékbecslést két évvel ezelőtt, ezzel innovatív megoldást kínálva az ingatlanok értékének meghatározására. Ez a módszer lehetővé teszi a hitelintézetek számára, hogy gyorsan és hatékonyan állapítsák meg az ingatlanok aktuális értékét, csupán az ingatlan főbb adatai, mint például a címe vagy a helyrajzi száma alapján. Az értékbecslés számítógépes adatbázisok és algoritmusok segítségével történik, statisztikai alapon.
A statisztikai alapú értékbecslés azokon a településeken alkalmazható, ahol az ingatlan adásvételek száma nagy, így megfelelő mennyiségű aktuális adat áll rendelkezésre. A szolgáltatásra vonatkozó jogszabály szerint a hitelfelvétellel megvásárolni kívánt ingatlannak Budapesten, megyeszékhelyen, megyei jogú városban vagy a fővárosi agglomeráció területéhez tartozó településen kell lennie. A szolgáltatást 150 négyzetmétert nem meghaladó alapterületű lakásoknál lehet alkalmazni. Az új jogszabályi változás szerint a felvenni kívánt hitel összege nem haladhatja meg az ingatlan forgalmi értékének 60 százalékát. Statisztikai értékbecslés alkalmazásakor az ingatlan érték maximum 60 százalékának megfelelő összeget lehet hitelként felvenni.
Az ügyfelek számára ez a megoldás számos előnnyel jár. Ha az azonnali értékbecslés által kalkulált ingatlanérték megfelelő, és nincs szükség helyszíni szemlére, a teljes hiteligénylési folyamat akár egy héttel gyorsabb és költséghatékonyabb is lehet. Az ügyfelek pozitívan fogadták a szolgáltatást a gyorsabb átfutási és ügyintézési idő miatt. Az igénylések 6 százalékában már ezt a megoldást használják az ügyfelek, hiszen a teljes hiteligénylési folyamat akár egy héttel gyorsabb lehet.
Az OTP Bank tapasztalatai azt mutatják, hogy az ügyfelek kedvelik az azonnali értékbecslést, és a jogszabályi változásnak köszönhetően várhatóan akár 30%-kal több ügylet esetén tudják majd alkalmazni ezt az értékmegállapítási módszert.
Az ingatlanértékelés folyamata és szempontjai
A jelzáloghitel-felvételi folyamat egyik része a fedezetként bevonandó ingatlan értékbecslése. Az ingatlan felmérését értékbecslő, ingatlanvagyon-értékelő szakember végzi. Jelzáloghitel felvétele során a hitelintézet kéri fel az értékbecslőt a felmérésre, vagyis a hitelfelvevő nem határozhatja meg, hogy kivel dolgozzon a bank. A hiteligénylés során a bank rendeli meg az értékbecslést. Az Önnek mindössze annyi a dolga, hogy előzetesen meg kell adnia, az értékbecslő kit keressen, amikor időpontot egyeztet az ingatlan megtekintésére.
Az értékbecslő személyesen megy ki felmérni a lakást vagy házat. A szemlét különböző szempontok szerint végzi. A felmérés során beazonosítja a címet, körbejárja az ingatlant és elkéri az ingatlan dokumentumait. Legtöbbször fotókat is készít, esetleg méréseket végez, illetve feltesz néhány kérdést. Az értékbecslő a helyszínen tett látogatás után elkészíti a szakvéleményt. Ehhez egyrészt a helyszínen felmért adatokat, méréseket, kapott dokumentumokat, fotókat veszi alapul, másrészt megnézi az ingatlanhirdetési oldalakon a hasonló lakások irányárait, illetve saját adatbázisát is felhasználja a szakvélemény elkészítéséhez.
Az ingatlan értékét számos tényező befolyásolja, többek között:
- Az ingatlan szerkezete, falazat anyaga: a hitelezhetőség szempontjából fontos, hogy miből épült a ház.
- Az ingatlan jogi paraméterei: nem mindegy, hány tulajdonos van, és milyen jogok és terhek vannak feltüntetve az ingatlan tulajdoni lapján.
Az értékbecslés körülbelül egy-másfél hetet vesz igénybe, de ez attól is függ, hogy a bank mikor rendeli meg az értékbecslést, illetve, hogy az értékbecslő mikorra tud időpontot egyeztetni Önnel az ingatlan megtekintésére.
Jogorvoslati lehetőségek értékbecslés esetén
A bankok nem egységesek abban, hogy megosztják-e a hiteligénylővel az értékbecslés eredményét. Van olyan bank, amelyik elküldi a szakvéleményt, de olyan is, amelyik csak a megállapított piaci és hitelbiztosítéki értéket közli.
Előfordulhat, hogy nem ért egyet az értékbecslés eredményével. Ilyenkor kérhet felülvizsgálatot a banknál. Ez esetben a bank megnézeti a szakvéleményt egy másik értékbecslővel is, aki szintén meghatározza az ingatlan értékét. Arra azonban fel kell készülni, hogy csak ritka esetben van lényeges különbség két értékbecslési eredmény között.
A falusi CSOK és a CSOK Plusz rendelet szerint az ingatlan - értékbecslő által meghatározott - forgalmi értéke és a vételára között maximum 20 százalék lehet a különbség. Amennyiben tehát hitelre van szüksége az ingatlan megvásárlásához, mindenképp érdemes körültekintőnek lenni, hogy semmiképp se kerüljön olyan helyzetbe, hogy az ingatlan nem megfelelő értéke miatt csak kevesebb hitelt kaphat, vagy egyáltalán nem fogadja be a bank a lakást a hitel fedezeteként.
A Legfelsőbb Bíróság egy ítéletében (Kfv. II. 37. 453/2009/5.) kimondta, hogy az értékbecslőnek nem kell képviselni egyik fél érdekeit sem, neki egy reális értéket kell meghatározni az ingatlanra. Nem érdeke alulértékelni az ingatlant, mivel a banknak sem célja, hogy emiatt kevesebb hitelt helyezzen ki. Az ingatlan forgalmi értékéhez mérten nyújthat hitelt a bank, ennek megállapítására szolgál az értékbecslés.
Az Alperes a 2007. július 17-én indult versenyfelügyeleti eljárásában vizsgálta a felperes kommunikációs kampányának jogszerűségét. Megállapította, hogy a felperes a fogyasztók megtévesztésére alkalmas magatartást tanúsított, azzal, hogy a betét lekötési akciójáról nem, illetve nem teljes körűen tájékoztatta a fogyasztókat, és azt hirdette, hogy "Az OTP Bank mindig a legjobb megtakarítási módot kínálja". A jogsértés miatt a felperest 132.000 forint bírság megfizetésére kötelezte. A Legfelsőbb Bíróság az eljárás során rámutatott arra, hogy az alperesnek a szankcióalkalmazás körében meghozott döntését kétségtelenül hiányosan indokolta, a feltüntetett körülmények jellegét és azok súlyát, egymásra gyakorolt hatását nem állapította meg, ezáltal e körülményeket ténylegesen nem értékelte, így döntésével nem támasztotta alá, hogy a Tpvt. 78.§ (3) bekezdése szerinti követelménynek megfelelő, a jogsértéssel arányban álló büntetést alkalmazta.
A Legfelsőbb Bíróság ítélete rámutatott, hogy az alperes mulasztását nem menti, hogy egy enyhítő és egy súlyosító körülményt nevesített támadott határozatában, mivel ezek a megállapítások sem tekinthetők a határozat elégséges megokolásának. A bírság összegének, számítással (szorzó alkalmazásával) történő megállapítása esetén, az alperesnek a határozatban utalnia kell a szorzó alkalmazásának tényére, a szorzó mértékére, mert szükséges, hogy a mérlegelés helyessége utóbb e körben is ellenőrizhető legyen.
Amennyiben nem elégedett a tájékoztatással, bejelentéséről jegyzőkönyvet vesznek fel. A jegyzőkönyvben leírtakra a Központi Panaszkezelési Főosztály vagy a leányvállalatok munkatársai fognak megoldást keresni. Banki munkanapokon 7:30 órától 20 óráig a Központi Információs Vonal (+36 1/20/30/70) 3 666 388 telefonszámon, illetve mindennap 0-24 óráig az OTPdirekt telefonos ügyintézői szerződéssel telefonos ügyfélszolgálatuk (+36 1/20/30/70) 3 666 666 telefonszámán, vagy az OTP Bankkártya HelpDesk szolgáltatásuk (+36 1/20/30/70) 3 666 000 telefonszámán teheti meg észrevételeit.
tags: #otp #ertekbecsles #jogorvoslat