Óvodai használatbavételi engedély: jogszabályi háttér és gyakorlati útmutató
A használatbavételi engedély megszerzését törvény és rendelet szabályozza, és az eljárás nem egyszerű, s az építtetők számára számtalan buktatót rejt magában.
A korábbi és a jelenlegi szabályozás közötti összefüggések
A 2012. december 31-ig hatályos 35. §-ának (5) bekezdése az ideiglenes használatbavételi engedéllyel kapcsolatosan fogalmazott meg határidőket és kritériumokat.
A 193/2009. (IX. 15.) Korm. rendeletet hatályon kívül helyező, jelenleg hatályos 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet különbséget tesz szakhatóság bevonását igénylő eljárás vagy tudomásulvétellel engedélyezhető használat között.
A 46/1997. (XII.) Nyilatkozatok és az Étv. 44. § (1) bekezdése szerint a használatbavételi engedélyt szükség szerint ki kell adni, ha a rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas az építmény.
Az OTÉK 74. §-a szerint a gáznemű égéstermék elvezetésének szerkezeteiről szóló előírások meghatározzák, hogy az égéstermék elvezetése mindig a szabadba történjen, és új épület esetén kémények létesítését előírhatják.
Mi számít befejezettnek és mikor adható ki a végleges vagy ideiglenes használatbavételi engedély?
A 2012-ig hatályos szabályozás szerint egy építmény addig volt befejezettnek tekinthető, amíg teljesen megvalósult, és jogerőre emelkedett a végleges használatbavételi engedélye.
Az ideiglenes használatbavételi engedély akkor adható meg, ha az egyes építményrészek használata a kivitelezési munkálatokat nem zavarja, és a teljes építmény megfelel a kivitelezési engedélynek.
A 2019. október 24. előtti állapot szerint az ilyen engedélyekkel rendelkező építmény adóköteles volt az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének ja) pontja alapján.
A 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet szerint minden esetet különböztet meg: használatbavételi engedélyhez kötött eljárás vagy tudomásulvétellel engedélyezhető használat közötti eltérésről beszélhetünk.
Szakhatóság bevonása és a felelős műszaki vezetők nyilatkozatai
A kormányrendelet 54. §-ának (1) bekezdése alapján az építtető kérelmére az építésügyi hatóság tudomásulvételi eljárásával vehető használatba az épület, a 39. szerinti esetekben pedig szakhatóság bevonását igénylő eljárás vagy tudomásulvétellel engedélyezhető használat között különbséget tesz.
A fővállalkozó kivitelező által tett nyilatkozat tartalma nélkülözhetetlen a jogszerű eljárásokhoz; a kivitelezői nyilatkozat gyakran hiányzik viták vagy későbbi kifizetési viták esetén.
A Kúria döntése alapján a kivitelező nyilatkozat hiányát a hatóságok úgy értelmezik, hogy az építési eljárásokban meg kell adni a fennmaradási engedély lehetőségét, ha egyébként teljesíthető lenne a jogszabályi megfelelés.
Nyilvántartások, dokumentáció és beadási procedúra
A kivitelezői nyilatkozatok, az ÉTDR feltöltése és a kapcsolódó dokumentáció hiánya gyakran komplikálja az eljárást.
Az ÉTDR-en keresztül történő dokumentációfeltöltés és a főbb nyilatkozatok megszerzése elengedhetetlen a benyújtáshoz.
A beadás után az építésügyi hatóság vizsgálja az épületek szabályosságát; ha az építmény nem jogszerűen épült vagy nem felel meg a helyi előírásoknak, a hatóság a hatósági bizonyítvány kiadását megtagadja.
Az eljárás általában a beadástól számított 2-3 hét alatt lezáródik.
Gyakorlati területek és tipikus hibák
A leggyakoribb hibák közé tartozik a tervtől eltérő megvalósítás, például nyílászárók helye, mérete vagy darabszáma, illetve a teraszok és lépcsőépítések engedély nélküli kivitelezése.
Ha ilyen eltérések történnek, fennmaradási engedélyre lehet szükség, és a jóváhagyott engedély alapján történő használatbavételi engedélyhez vezethet a folyamat, ellenkező esetben bontási kötelezettség is felmerülhet.
A szakhatóságok hozzájárulásában meghatározott feltételeket a használatbavételi engedély megkéréséig teljesíteni kell, mert ellenkező esetben a használatbavételi engedély nem adható meg időben, és késheti a többi eljárás folyamata is.
Az épületek befejezéséhez szükséges nyilatkozatok és kifizetendő díjak megfogalmazása a kötelezően benyújtandó dokumentációk között szerepel; a díjak és díjlisták az adott jogszabályi környezet szerint változhatnak.
Az eljárás során figyelembe kell venni az építési szabályozásnak és a terveknek való mindenhol megfelelő megfelelést; ha ezek hiányoznak, a megfelelő dokumentációk elkészítése és az építészeti, gépészeti és elektromos kivitelezői nyilatkozatok beszerzése szükségessé válik.
Építési terep és technikai szabályozás
A tervezésnél fontos a tereprendezés és a csapadékvíz-elvezetés megoldása oly módon, hogy a víz ne okozzon kárt a telkekben vagy a szomszédos ingatlanokban.
A zöldfelületek és a szennyvíztárolás szabályozott, OTÉK- és helyi előírásoknak megfelelő kialakítása alapvető követelmény a jogszerű használatbavételhez.
A bejárók, kerítések és közterület kapcsolatok engedélykötelesek lehetnek; közterületen történő beavatkozások, például kapuk, behajtók és kerítések megépítése engedélyköteles lehet.
Választható kiadott dokumentumok és költségek
A hiányzó vagy szükséges dokumentumok pótlására különböző FMV nyilatkozatok és ÉV mérést tartalmazó iratok kérhetők, pl. építész-, gépész- és elektromos kivitelezői nyilatkozatok.
ÉtDR feltöltés 39.000 Ft körüli díjjal, egyéb nyilatkozatok és meghatalmazások díjai pedig az adott szolgáltató díjképzése szerint alakulnak.
tags: #ovodai #hasznalatbaveteli #engedely