Paks kápolna alatti építkezés: engedélyek, felvonulások és földtani spektrum
Elkezdte az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) az új paksi atomerőmű-blokkok megépítéséhez szükséges kiszolgáló épületek engedélyezését. A projekt azonban komplex jogi és földtani feltételek között zajlik, miközben a telephely alatt aktív törésvonalak húzódnak, és a helyzetet a nyilvánosság számára is egyre inkább átláthatóvá teszik a szakmai közlönyök és tényfeltáró cikkek.
Megépítésre ítélt területek és első engedélyek
2020 júniusában a fémáruraktárat, július végén pedig a betonvizsgáló laboratórium épületét és a betonkeverő üzem vezénylő épületét engedélyezte az illetékes hatóság az új 5. és 6. paksi atomerőmű- blokkhoz szükséges kiszolgáló létesítmények számára. A két új blokk az meglévő blokkjaitól északra kerül, és itt kapnak helyet a későbbi üzemeltetéshez szükséges egyéb rendszerek és építmények, valamint a létesítés időszakában a felvonulási épületek és területek.
Az engedélyezési folyamat során a földtani kutatás hangsúlyos eleme volt: a paksi telephely alatt aktív törésvonalak húzódnak. A földtani kutatások és a szakhatósági vélemények alapján a tervezési és kivitelezési tevékenységek során megfogalmazott feltételek összefüggenek az atomerőmű biztonságával, ugyanakkor a NAÜ- és európai sztenderdek szerint ez a rész nem mindig esik explicit módon a felszíni törések dokumentálási kötelezettsége alá, ellentétben például a régészeti leletek felmérésével.
A telephely és a törésvonalak: földtani kontextus
A paksi telephelyet megalapozó földtani kutatások szerint a területen aktív törésvonalak húzódnak. A leírások szerint a paksi telephely alatti geológiai adottságok jelentősen befolyásolják a földmunkák tervezését és a alapozási megoldásokat. Ennek ellenére a jelenlegi jogi szabályozás nem írja elő kötelezően a felszínközeli törések részletes dokumentálását a telephelyengedélyek megítélése során, amit a paksi vállalatok és hatóságok vitáinak egyik központi érvelési pontjává tett.
Az engedélyezés közvetlen elemei
Az engedélyezési ütemezésben 2020 június-július helyszíni műszaki engedélyeztetései a konkrét épületek (fémáruraktár, acéltermékek műhelye, betonvizsgáló laboratórium és a betonkeverő üzem vezénylő épülete) felépítésére vonatkoznak. Ezek az épületek a Paksi Atomerőmű 5. és 6. blokkjának megvalósításához szükséges technológiai és logisztikai hátteret biztosítják, és a telephely észak-nyugati részén kerülnek elhelyezésre. A kivitelezés során az engedélyhozamok és a projekt előrehaladása szorosan összefügg a NAÜ sztenderdjeivel és a nemzetközi normákkal.
A szakhatósági vélemények és az engedélyezés politikai-technikája
- Áttekintésre került a szakhatósági vélemények köre, amelyeket a Paks II. projekt kapcsán gyűjtöttek össze. A jó példák mellett furcsaságokra is rá lehet bukkanni a földtani kutatás és a telephelyengedély összefüggéseiben.
- A földtani kutatás részleteinek nyilvánosságra kerülése az Átlátszó cikkei óta közismertté tette, hogy Pakson aktív törésvonalak húzódnak a telephely alatt. A dokumentumok között szerepelt a paksi telephely-engedély előkészítésének anyaga is.
- Az Átlátszó beszámolói, valamint a 2021-2025-ös időszak eseményei rámutatnak arra, hogy a bontási és felvonulási munkálatok is sokszor a paksi telephely északi részére koncentrálódtak, ahol a bontási tevékenységek és a beruházási vonalak összefonódnak.
Kivitelezés és infrastruktúra: az építés ütemterve
A Paksi Atomerőmű ötödik és hatodik blokkja északi irányban létesül, és az építés ideje alatt a felvonulási épületek és területek is megjelennek a telepen. A telephelyen zajló beruházásokhoz kapcsolódóan több mint nettó egymilliárd forintos bontási feladat is felmerült az északi területek bontására vonatkozóan, amelyet korábban a Föld-Trans 2001 Kft. végzett.
Az első beton kiöntésének engedélyezése és a talajszilárdítás előkészítő munkálatai után a NaÜ sztenderdjei szerint az erőmű egészét tekintve az építés alatt álló atomerőmű státusz kerül be az NAÜ adatbázisába. E lépés mérföldkő lehet egyes EU és nemzetközi auditok szemével, hiszen a projekt immár teljes mértékben a „építés alatt álló atomerőmű” kategóriába tartozik a NAÜ alapján.
Az első beton öntése
Az első beton öntése a vezénylő épület alatti alaplemez betonozásához kapcsolódó visszatartási pontokat is magába foglalja, és ezt az OAH két ütemben hagyta jóvá a benyújtott dokumentumok alapján, decemberben és januárban. A hivatal szerint az első beton öntésével megkezdődik az úgynevezett „építés alatt álló” fázis, amely a NAÜ adatbázisban is nyomon követhetővé teszi a projektet.
Az első beton öntését követően a projekt ezt követően fokozatosan a teljes építési és üzemeltetési feladatokra készül
Építésre megkötött nemzetközi és hazai sztenderdek
A Paks II. projekt a NAÜ sztenderdjei szerint is „építés alatt álló atomerőmű”-ként kerül regisztrálásra. A kormányzati és hatósági döntések összhangban vannak az Európai Bizottság és a magyar jogszabályok követelményeivel. Az engedélyezési és felügyeleti folyamatok során a biztonsági elemzések és a telephely adottságainak részletes vizsgálata kulcsfontosságú, és a szakértői vélemények alapján történik a továbblépés.
Várható következő lépések
A következő időszakban a toronydaruk és a beépítendő szerelvények telepítése, az alaplemezek és zsaluzások kivitelezése, illetve a betonozási szakaszok éjszakába nyúló munkái követhetők, továbbá a NAÜ sztenderdjeinek megfelelő adatbázisba kerülés és a jogi engedélyek teljes körűsítése zajlik.
Részletek a helyi hatásokból
A projekthez kötődő közösségi hatásokban megemlíthető, hogy a lakosság támogatása megfigyelhető: a lakótelep és a városközpont közti diverzifikált szolgáltatások és környezetkulturális fejlesztések is megvalósulnak a TOP források felhasználásával. A felújított bölcsőde modernizált környezetet kínál a paksi családok számára, és a beruházás közvetlen munkahely-teremtési hatást is jelent a régióban. A kivitelezői és tervezői szerepben a Roszatom-csoport és az Atomstroyexport részlegei vesznek részt, akik a budapesti és nemzetközi mérnöki gyakorlatot integrálják a paksi programba.
tags: #paks #kapolna #alatti #epitkezes