Tibolddaróc rendezési terv: jogi alapok, szervezeti szabályok és fejlesztési projektek áttekintése

Tibolddaróc település rendezési terve és az önkormányzati működés keretei egymással összefüggő dokumentumokban és jogszabályokban jelennek meg. Jelen áttekintés a rendelkezésre álló anyagokból összeválogatott, a település helyi építési szabályzatára, a szervezeti és működési szabályzatra (SZMSZ), valamint az önkormányzat által kezdeményezett energetikai korszerűsítési projektre vonatkozó lényeges megállapításokat foglalja össze.

Az önkormányzat jogi státusza, szervezete és működési területe

Az Önkormányzat megnevezése: Tibolddaróc Község Önkormányzata. Székhelye: 3423 Tibolddaróc, Széchenyi út 1. Működési területe: Tibolddaróc község közigazgatási területe.

A képviselő-testület tagjainak száma a polgármesterrel együtt 7 fő. A képviselő-testület tagjainak névsorát az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzata (SZMSZ) 1. függeléke tartalmazza.

A képviselő-testület a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (Mötv.) 10. §-ában és 20. § (1) bekezdésében foglaltak szerint látja el kötelező és önként vállalt feladatait. A feladatok ellátásának mértékét és módját - a lakosság igényei és az önkormányzat anyagi lehetőségeinek figyelembe vételével - a képviselő-testület az éves költségvetési rendeletében határozza meg.

Az önkormányzat jelképei és névhasználat

Az Önkormányzat jelképei: Tibolddaróc Község címere és zászlaja. Tibolddaróc község címere: a községi címer és zászló alapításáról, valamint a címer, zászló és Tibolddaróc községnév használatának rendjéről a 7/1998.(XI.30.) önkormányzati rendelet szól.

A képviselő-testület működése és üléseinek rendje

A képviselő-testület üléseit éves munkaterv szerint tartja. A munkaterv elkészítéséről a polgármester gondoskodik. A munkatervre vonatkozó javaslatokat a polgármesterhez kell benyújtani. A képviselő-testület munkatervének programjára javaslatot tehetnek a települési képviselők, a képviselő-testület bizottságai, az önkormányzati intézmények vezetői, és a jegyző.

A munkatervnek tartalmaznia kell az ülések időpontját, helyét; a napirend tárgyát, előterjesztőjét, külön előadó esetén annak megnevezését; azoknak a bizottságoknak a megjelölését, amelyek az előterjesztést előzetesen tárgyalják; a közmeghallgatás(ok) időpontját, napirendjét; és a napirend tárgyalásához külön meghívottakat.

A következő naptári év munkatervének lefogadásáról a polgármester javaslatára a tárgyév utolsó ülésnapján a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel határoz. Az elfogadott munkatervet meg kell küldeni a képviselő-testület tagjainak és az önkormányzat által fenntartott intézmények vezetőinek.

Üléstípusok, összehívás és napirendi rend

A képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést tart. A képviselő-testület munkaterv szerint évente 6 ülést tart. Ezen túlmenően szükség szerint, a felmerülő feladatok megoldását biztosítva ülésezik. A képviselő-testület bármelyik bizottságának vagy legalább két képviselőnek az írásos indítványára, munkaterven kívüli, rendes ülést kell összehívni.

Az ülés helye a községháza tanácskozó terme. A polgármester a képviselő-testület rendes ülését indokolt esetben az előzetesen meghatározottól eltérő időpontban is összehívhatja. A polgármester a napirend előtt tájékoztatást ad az előző ülés óta tett fontosabb intézkedésekről, eseményekről, a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, a közbeszerzési és egyéb pályázatokról.

Halaszthatatlan döntést igénylő esetben rendkívüli ülést kell tartani. Nem minősül rendkívüli ülésnek, ha a meghívó és az írásos előterjesztés az ülést megelőző 5 nappal kézbesíthető. A képviselő-testület rendkívüli ülését össze kell hívni a települési képviselők egynegyedének (két képviselő) vagy a képviselő-testület bizottságának, valamint a kormányhivatal vezetőjének indítványára. A polgármester halaszthatatlan döntést igénylő esetekben a rendkívüli ülését saját hatáskörében is összehívhatja.

A rendkívüli ülésre szóló meghívót és az írásos előterjesztést a képviselő-testületi ülés előtt legalább 24 órával kell a képviselők és a jegyző részére kézbesíteni. Különösen sürgős esetben - az összes képviselő egyetértésével - a rendkívüli ülés távbeszélőn, elektronikus úton is összehívható.

Határozatképesség, szavazás és napirendi elnapolás

A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a települési képviselők több mint a fele (4 fő) jelen van. Ha az ülés határozatképtelen, új összehívást kell tartani 8 napon belül ugyanazon napirenddel. Amennyiben ülés közben válik határozatképtelenné a testület, a polgármester az ülést berekeszti és 8 napon belüli időpontra újra összehívja.

A polgármester, mint levezető elnök vagy bármelyik képviselő javasolhatja a napirendi pont tárgyalásának elnapolását; erről a képviselő-testület vita nélkül dönt. Az elnapolt előterjesztéseket a következő ülés napirendjének elejére kell felvenni, kivéve, ha a testület másként döntött.

Előterjesztések rendje, tartalmi és formai követelmények

Előterjesztésnek minősül a rendelet-tervezet, a határozati javaslat és a beszámoló. Az előterjesztéseket írásban kell benyújtani, de a beszámoló szóban is előterjeszthető. Az írásbeli előterjesztésnek általában tartalmaznia kell az előterjesztő megnevezését; az előterjesztés tárgyát, a képviselő-testületi ülés időpontját; a tényállást; a lehetséges döntési alternatívákat és azok jogszabályi alapját; az alternatívák indokait, a megvalósítás várható negatív és pozitív következményeit; a határozat- és rendelet-tervezetet; szükség szerint a határozat végrehajtásáért felelőst és a határidő megjelölését; valamint azoknak a megjelölését, akiknek a határozatot meg kell küldeni.

A képviselő-testület elé döntést igénylő kérdésben előterjesztés benyújtására jogosult a polgármester, a képviselő-testület tagja, a jegyző, valamint hivatali ügyintéző vagy önkormányzati intézményvezető jogszabály előírása vagy a polgármester felkérése alapján. Az előterjesztő az előterjesztés elkészítésére külön előadót jelölhet ki, vagy kérhet fel, aki az előterjesztés megtárgyalásán tanácskozási joggal vesz részt.

Meghívók, közmeghallgatás és nyilvánosság

A rendes ülésre szóló meghívót legalább 5 nappal az ülés előtt kell kézbesíteni. A meghívóval együtt kell kézbesíteni az érintetteknek az írásos előterjesztéseket. A meghívó tartalmazza a nap pontos megjelölését, helyét, kezdési időpontját, a napirend pontok tárgyát és az előterjesztők megjelölését.

A képviselő-testületi ülésre meg kell hívni a képviselő-testület tagjait, a jegyzőt, a napirendi pontok előadóit, az önkormányzati intézmények vezetőit, valamint mindazokat, akiket a polgármester indokoltnak tart. A meghívottakat a képviselő-testület és a bizottságok ülésein tevékenységi körükben tanácskozási jog illeti meg. A képviselő-testület ülésének időpontjáról a község lakosságát a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján kell tájékoztatni legkésőbb az ülés előtti 5. napon.

Településrendezési eszközök, helyi építési szabályzat és szabályozási terv

Tibolddaróc Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a Helyi Építési Szabályzatról és Szabályozási Tervről szóló 2/2011. (III. 2.) önkormányzati rendeletet alkotta meg. A rendelet kiegészült azzal, hogy a Tibolddaróc község Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről szóló Sz-01 jelű külterület-szabályozási terv a jelen rendelet 1. mellékletének megfelelően módosul. A külterület-szabályozási terv módosítással nem érintett részei változatlan formában hatályban maradnak.

A helyi építési szabályzat részletezi a település különböző övezeteit, azok felhasználási célját és a telkekre vonatkozó előírásokat: az előkertek mélységét a környezetben kialakult beépítésnek megfelelően kell meghatározni; a szennyvizek szikkasztása átmenetileg sem engedhető meg; a minimális teleknagyságot intézmények elhelyezésénél az ágazati szabványok és a technológiai tervek szabják meg.

Az övezetek között találhatók ipari, mezőgazdasági és közlekedési célú területek meghatározásai. Az övezetbe a meglévő és újonnan létesülő mezőgazdasági üzemek (majorok) tartoznak, ahol mezőgazdasági termékek feldolgozása, tárolása, a mezőgazdasági gépek és szállítóeszközök javítása folyik, nagyüzemi állattartás vagy mezőgazdasági termeléshez szorosan kapcsolódó ipari tevékenység befogadására alkalmas területek is szerepelnek. Az utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell figyelembe venni.

A szabályzat egyes részei részletes telek- és építési előírásokat tartalmaznak: tanyák és farmgazdaságok kialakítására vonatkozó minimális területek (például tanya és farmgazdaság kialakítása bizonyos esetekben 5 ha nagyságot igényel), szőlő- és gyümölcsös telepítésre, valamint a volt zártkerti-kertes mezőgazdasági területeken alkalmazható beépítési korlátokra vonatkozó szabályok. Védő zöldsávok, véderdősávok telepítésénél többszintű növényállományt kell kialakítani.

Energetikai korszerűsítési konzorcium: Ároktő, Sajópetri, Tard és Tibolddaróc

Ároktő, Sajópetri, Tard és Tibolddaróc Községek Önkormányzata közösen pályázatot nyújtott be a TOP-3.2.1-16 „Önkormányzati épületek energetikai korszerűsítése” című pályázati felhívásra. A projekt célja, hogy a konzorciumban résztvevő önkormányzatok tulajdonában lévő, leromlott energetikai állapotú épületek energetikai korszerűsítés útján fejlesztésre kerüljenek.

A fejlesztéssel hozzájárulnak az épületek gazdaságosabb fenntartásához, egységes településkép létrehozásához, a település lakossága szempontjából egy élhetőbb környezet kialakításához, valamint az érintett épületekben lévő szolgáltatások színvonalának emeléséhez. Hozzájárul továbbá a Kormány alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdasági céljaihoz is.

Az érintett épületek:

• Ároktő - Volt Polgármesteri Hivatal (3467 Ároktő, Széchenyi u. 75.)
• Sajópetri - Művelődési Ház (3573 Sajópetri, Dózsa György u. 78.)
• Tard - Polgármesteri Hivatal (3416 Tard, Rózsa Ferenc u. 1.)
• Tibolddaróc - Polgármesteri Hivatal (3423 Tibolddaróc, Széchenyi u. 1.)

A fejlesztés során 4 db önálló energetikai rendszerrel rendelkező épület energetikai korszerűsítése valósul meg, mely ezáltal egy „összetett beruházás” lesz. Az épületek önálló energetikai rendszerrel rendelkeznek. A projekt teljes mértékben megfelel a Pályázati felhívás 3.4. pontjában támasztott feltételeknek, és vállalják az ott megfogalmazott elvárásokat a projekt előkészítése, megvalósítása és fenntartása során.

A projekt nem tartozik a 314/2005. Korm. rendelet hatálya alá, klímakockázata nincs. A projektnek a 2000/60/EK, illetve 221/2004. (VII.21.) Korm. rendelet szerint a vizek állapotára gyakorolt hatása nincs. A projekt megvalósítását és fenntartását veszélyeztető éghajlati, időjárási tényezők kapcsán fellépő kockázatokra a Projekt Terv kockázatkezelési stratégiája kitér.

A megvalósítás során esetlegesen fellépő havária, környezeti katasztrófa esetén a kivitelezői kötelező felelősségbiztosítás mérsékli a kockázatot, ennek megléte a közbeszerzés során ellenőrzésre kerül. A projekt fenntartása kapcsán a klímakockázat az extrém mennyiségű csapadék, illetve szélsőséges hőmérséklet kapcsán vehető számba, mely első osztályú kivitelezési munka megkövetelésével minimalizálható (mű állékonysága, kialakítása, anyaghasználat).

Projektazonosítók és idővonal

Rendezési terv és helyi szabályozás kapcsolata a fejlesztésekkel

A helyi építési szabályzat és a szabályozási terv módosításai fontos alapot biztosítanak a projekt megvalósításához. A rendeleti kiegészítések rögzítik, hogy a külterület-szabályozási terv módosul az 1. mellékletnek megfelelően, míg a változtatásokkal nem érintett részek változatlanul hatályban maradnak. Fontos, hogy a településrendezési eszközök és az energetikai beruházás egymást kiegészítve szolgálják a település fenntartható fejlődését, az épített környezet minőségének javítását és az üzemeltetési költségek csökkentését.

Településszerkezeti és környezetvédelmi szempontok

A településrendezési előírások figyelembe veszik a közművek, utak és védő zöldsávok kialakításának hosszú távú igényeit. A közművezetékek telepítésénél a gazdaságos területhasználatra kell figyelmet fordítani, és a tervezett gáznyomás szabályozók az épületek utcai homlokzatára nem helyezhetők el. A védő zöldsávok, véderdősávok telepítésénél többszintű növényállományt kell kialakítani, amely hozzájárul a környezeti értékek megőrzéséhez és a településkép javításához.

Részvétel, tájékoztatás és az önkormányzati döntéshozatal átláthatósága

A képviselő-testület ülései nyilvánosak vagy zártak lehetnek az Mötv. 46. §-a szerint. A képviselők részére biztosított a kérdezés, interpelláció és napirend előtti felszólalás lehetősége; a kérdezettnek az ülésen vagy legkésőbb 30 napon belül, írásban érdemi választ kell adni. A lakosságot a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján és a meghívók útján kell tájékoztatni a testületi ülések időpontjáról és a fontos döntésekről.

A sürgősségi javaslatot indokolni kell, és annak elfogadásához minősített többség szükséges. A sürgősségi javaslat szerinti határozatot a képviselők részére az ülés megkezdéséig ki kell osztani; a tárgyalása előtt legalább 15 perces szünet rendelendő el igény esetén annak érdekében, hogy az előterjesztést a képviselők áttanulmányozhassák.

tags: #tibolddaroc #rendezesi #terv

Népszerű bejegyzések:

• Veteli ajanlat el nem fogadasa: jelentos kockazatok
• Veszprém Tesco üzletfejlesztésének részletei
• Satorteto atalakitasa zoldtetore: hogyan tervezzuk és valósítsuk meg a lapos tetők zöldítését - tervezési alapelvek
• Részletes útmutató a társasház könyvelői tanfolyamról Siófokon
• Tanúsítvány készítés Mezőkövesden