Hogyan ismerhető fel a palatető azbeszt-tartalma és mit tegyünk vele?
Házat néz? És palatetős? Akkor van esélye, hogy azbesztes legyen. Az 1950-es évektől számos ingatlan építésénél használták tetőfedésre, burkolásra, sőt még szigetelésre is az azbesztet. Az azbeszt egy finomszemcsés, mikroszkopikus rostokból álló természetes ásvány, ami kiváló hőszigetelő, sav- és tűzálló tulajdonságai miatt került bele a tetőfedő anyagokba.

Miből és miért volt népszerű az azbesztpala?
A pala több mint 100 évvel ezelőtt forradalmasította a tetőfedőanyagok piacát. Tűzálló, szilárd, tartós tulajdonságait elsősorban az azbeszttartalmának köszönhette. Az osztrák Ludwig Hatschek újdonságával meghódította a világot: szinte nem volt a földnek olyan országa, amely ne gyártott volna a Hatschek-licensz alapján palát. Olcsósága és kiváló tulajdonságai miatt sok helyen használták az iparban (építőipar, járműgyártás, szigetelő anyagok, fékrendszerek, füstszűrők), így bárhol előfordulhat. A 60-as években terjedt el az azbesztpala Magyarországon, hullám- és síkpala kivitelben, melyek ugyan korszerűeknek számítottak, de a hozzájuk használt anyag erősen rákkeltő.
Az azbeszt egészségügyi veszélyei
Röviden azért, mert tüdőrákot okoz. Az azbesztrost akkor okozhat veszélyt, ha a pala megsérül: elreped vagy eltörik. A rendkívül vékony elemi szálak átmérője a milliméter ezredrészénél is kisebb, és éppen ez okozza veszélyességét, mert a légutak szűkebb szakaszaiban elakadhatnak, de lejutnak a tüdő léghólyagocskáiba is. Az azbeszt okozta egészségkárosodás nem azonnali (a lappangási idő 10-40 év), viszont végzetes. Az azbesztszálak belégzése hosszú idő után okoz panaszokat, és többnyire gyógyíthatatlan betegségek kialakulásához vezet: azbesztózis, tüdőrák, gégerák, mesothelioma. Európában évente 20.000-30.000 ember hal meg napjainkban is az azbeszt egészségkárosító hatása miatt.
Hol és mikor került leggyakrabban felhasználásra?
Az azbeszt nálunk is leggyakrabban a jól ismert sík- vagy hullámpalatetőként, illetve a födémek, tartóoszlopok szigetelésében (úgynevezett szórt azbesztként) van jelen az épületekben. Míg a síkpala leginkább a családi házakat borítja, illetve középületek falburkoló elemeként is gyakran előfordul, addig a hullámpalát főleg ipari létesítményeken, illetve melléképületeken (tárolókon, garázsokon), valamint válaszfalakként, kerítésként alkalmazták.
Mekkora a hazai érintettség?
Nyergesújfaluban 1903 óta működött azbesztpalagyár, itt több, mint 350 millió négyzetméternyi hullám- és síkpala készült. Magyarországon 350 millió négyzetméter azbesztpalát gyártottak a huszadik század során, ez akár több millió épületet is érinthet. Ha a háza az 50-es és 90-es évek közt épült és palával borított, akkor jó eséllyel azbesztes a tető, nyugodjon bele. A Magyar Azbesztmentesítők Szövetségének becslése szerint a beépített mennyiség mintegy 400-450.000 m2-re becsülhető, ebből a lakóépületek mintegy 176.000 m2 -t tesznek ki.
Hogyan lehet felismerni, hogy az azbesztpala valóban azbesztet tartalmaz-e?
A Bauhaus áruház megfogalmazása szerint „a régi héjazatok esetén az anyag hátlapján lévő jelölést kell megtekinteni. „NT” jelölés esetén biztosak lehetünk abban, hogy nem káros egészségünkre az elem. Hullámpala esetén benyomott kóddal rendelkezik a termék. Amennyiben a felirat rosszul olvasható, érdemes krétával átsatírozni és a jelölés láthatóvá válik. Síkpala termékek esetén a szabvány az elemek 15%-ának tartós megjelölését írja elő. Ha „NT jelzést” látsz a síkpalán, akkor biztos lehetsz benne, hogy nincs benne azbeszt. De ha hullámpalád van, akkor keres rajta benyomott kódot, ha van, akkor nincs veszély.

Mikor szükséges laborvizsgálat?
Ezt biztosan laborvizsgálattal lehet megmondani. A hullámpala- és síkpalaborítású tetőkből nem csak a szakszerűtlen bontás során kerülhetnek akár rákos megbetegedést is okozó azbesztrostok a levegőbe, hanem az elöregedett felületek mindennapos kopása során is - derült ki a Laboratorium.hu legfrissebb cikkéből. A német Toxcenter.org kutatása szerint az időjárás (eső, nap, szél, hó) komoly hatással van az azbesztpalalemezek állapotára, és az is beigazolódott, hogy azok időjárásnak való kitettsége egyenes arányosságot mutat a felületi kopással.
Mit tegyünk, ha az otthoni tető azbesztes lehet?
Az első lépés minden esetben a helyszíni szemle. A szakemberek megvizsgálják a palatető állapotát: mennyire sérült, mennyire könnyen hozzáférhető, milyen mértékű porral kell számolni a bontás során. A bontás időpontját a környezeti körülmények figyelembevételével határozzák meg, az erős szél kizáró tényező lehet, mivel az növeli a por szóródásának veszélyét. A bontás maga lassú, precíz munka, amely során a cél az, hogy a pala a lehető legkisebb mértékben sérüljön. Az azbeszt jelenléte miatt ez az egyik legszigorúbban szabályozott bontási munka, amely komoly előkészítést, tapasztalatot és fegyelmezett munkaszervezést igényel.
Szakszerű bontás és elszállítás - lépések
- A bontás bejelentése a hatóságnál; az azbeszt lekerülése után jogilag azonnal veszélyes hulladéknak minősül.
- Bontási terv készítése, melyet megkap a környezetvédelmi és munkavédelmi hatóság.
- A bontás előkészítése: a felület folyamatos nedvesítése, a szegek elvágása, az azbesztlapok egészben történő levétele.
- A hullámpala esetén elemenkénti leszerelés és egymásra rakás, síkpala esetén különös óvatosság a repedések elkerülésére.
- A leszedett anyag légmentes becsomagolása és veszélyes hulladékként történő elszállítása szakosodott cég által.
Az azbesztlapok szakszerű eltávolítása során a felületet folyamatosan nedvesíteni kell (így az azbesztrostok nem kerülnek olyan könnyen a levegőbe), a szegeket (szegecseket) el kell vágni, az azbesztlapokat pedig egészben levenni a tetőről, és már ott helyben becsomagolni, légmentesen elzárni a környezettől - tanácsolta Six Éva. Nem véletlen, hogy amint az azbeszt lekerült a tetőről, jogilag azonnal veszélyes hulladéknak minősül. Az azbesztpala-bontást éppen ezért kötelező bejelenteni a hatósághoz, annak szakszerű elszállításához és tárolásához pedig erre szakosodott cég segítségét kell igénybe venni.
Mennyibe kerül és milyen alternatívák vannak?
Sokba. Ugyanis az kell hozzá, hogy szakember végezze a régi tető bontását védőfelszerelésben, majd a meghatározott módon szállítsa el a veszélyes hulladéknak minősülő azbesztes palát. Ezt csak néhány cég végzi el az országban, viszont jó tudni, hogy egyes pala- és tetőcserépgyártók (mint például az Eternit) azzal próbálnak új vevőket találni, hogy viszonylag olcsón vitetik el a régi palát, ha az ember az ő terméküket rendeli meg. A bontáshoz kell egy brigád, egy vagy több speciális konténer, és pénz. A bontás előtt készül egy bontási terv, melyet megkap a környezetvédelmi és munkavédelmi hatóság. Ha tehát nem akar teljesen új tetőt, mert amúgy jó állapotban van a régi, akkor megoldás lehet a bitumenes lemezfedés: nem nehéz, nem drága, gyorsan megvan a munka és nem kell bontani hozzá. A másik variáció lehet a régi tetőre elkészített fa segédváz (amire vagy kerül tetőfólia, vagy sem, attól függően, hogy beázik-e már a tető).
Mire figyeljünk a saját kezű megoldásoknál?
Mivel a fenti folyamat viszonylag drága, sokszor a lakó úgy dönt, hogy inkább ő maga végzi el az azbeszt lebontását és elszállítását, ami már illegális tevékenységnek minősül, hiszen a bontást nem jelentette be. Amennyiben valaki nem szeretne illegális megoldást választani, ám mégis megszabadulna az azbeszt okozta veszélytől, gyakran úgy oldja meg a problémát, hogy a tetőfelületet befedi egy másik anyaggal. Az erre szakosodott cégek ilyenkor a munka első fázisában nagy nyomású vízsugárral tisztítják meg a felületet a rárakódott szennyeződéstől, illetve mohától. Ez azonban még súlyosabb környezetszennyezést okoz, mint a szakszerűtlen bontás! A mechanikus tisztítás révén nagy számú azbesztrost kerül a környezetbe, ráadásul a fröcskölés akár száz méteres körzetben is szétteríti az apró rostokat a levegőben.
Mit mondanak a gyártók és a valóság?
Az Eternit négy éve már csak és kizárólag azbeszt-mentes termékeket gyárt. Ezt a tényt azonban az összes azbesztes félelem ellenére nehéz a közvéleménnyel tudatosítani. Minden érdeklődéskor többször el kell mondani, hogy az Eternit termékek már nem tartalmaznak azbesztet. Egyébként is mindez már a múlt hagyatéka. Ez év elejétől azbeszt-tartalmú termékeket nem lehet sem gyártani, sem forgalmazni, sem felhasználni. Az azbesztpala anyagában az azbeszt aránya nem több mint 14%, az is cementtel, vízzel elkevert, beágyazott, erősen megkötött. A késztermékből bárhogy vágjuk, vagy kopik a termék, a pillekönnyű, szálszerű azbeszt már nem tud elemi szálaira bomlani, nem lebeg a levegőben, hogy könnyen belélegezzük. Nem így a szigetelésként felhasznált ún. szórt azbeszt: az azbeszt tartalmú hőszigetelés az, ami egészségügyi kockázatot jelent, ott ugyanis a szálak nincsenek „bebetonozva”.
Gyakran ismétlődő kérdések
- Miért veszélyes az azbeszt? - Az azbeszt törésével a levegőbe jutó ásványi rostok a tüdőbe jutva egészségkárosító hatásúak.
- Hol található azbeszt? - Általánosságban a háztetők héjazatát alkotó sík vagy hullámpalák, valamint szórt szigetelések.
- Hogyan deríthető ki biztosan? - Laborvizsgálattal.
Szakszerű elszállítók és teendők
Ha megakarsz az azbeszt palától szabadulni és megbízható veszélyes hulladék elszállításával foglalkozó céget keresel, akkor érdemes olyan, erre szakosodott vállalkozást megbízni, aki az azbeszttartalmú hulladékot előírásnak megfelelő big-bag zsákokban elszállítja. Szakszerű elszállítás lépései: Síkpalát big-bag zsákokba kell helyezni, lehetőség szerint törésmentesen, az említett védőfelszerelésekben, de a bontást bízzuk szakértő cégre. Hullámpala esetén 40 centiméter magasságig építsetek belőle tornyot, melynek előkészítésének a második lépése, folpackkal be kell tekerni, hogy ne porozzon ki a szállítás alkalmával. Az összeszedett azbeszt pala hulladékot tegyük raklapra, a kapuba bekészítve. Ezek után az ajánlott vagy választott cég megadott időben érkezik és térítés ellenében elviszi a veszélyes hulladéknak minősülő palánkat.

Végül - mit érdemes megjegyezni?
Az általánosan elfogadott vélekedés szerint az azbesztpala addig nem jelent komoly veszélyt a környezetre, amíg a tetőn van, hiszen az egészségre ártalmas azbesztrostok kötött állapotban találhatók meg az anyagban. Ugyanakkor kutatások alapján a felületi kopás miatt megnő a környezeti levegő azbesztrost-szennyezettsége, ahogy az is, hogy a tetőben lévő azbeszt sajnos nemcsak a szakszerűtlen bontáskor, hanem a meg nem bolygatott, „normál” állapotában is veszélyt jelenthet. Ha bizonytalan vagy, kérj helyszíni szemlét és laborvizsgálatot, és a bontást mindenképp bízd szakemberre.
tags: #palateto #azbeszt #felismerni
