Paraszthaz kerti disznovenyek: hagyományos növények és modern gondozási gyakorlatok
A már meglévő gyümölcsfákat gondosan megőrizték, különös tekintettel az árnyat adó öreg diófára. Ugyancsak becsben tartották a házat az utcától elválasztó orgonabokrot és a kert szélét beszegő málnást. A terület egészét füvesítették, s néhány bazsarózsa bokor kivételével nem a földbe, hanem inkább kidobásra szánt, régi fazekakba, valamint cserepekbe ültettek folyamatosan virágzó növényeket, például a petúniát. A kert középpontját az ülőalkalmatossággá formált, öreg farönkök övezte, terméskövekből házilag épített, szabadtéri tűzhely uralja, amelyet a bográcsban főzhető “egytál” ételekhez használnak. Ezt kiegészítendő, a korábban nyári konyha, most vendégház feladatát ellátó épület hátuljához sütésre alkalmas kemencét, az elejéhez pedig faszenes grillt építettek a háziak. A régi jégverem most a kerti “frizsider” szerepét tölti be, pince hűvösen tartva az italokat, gyümölcsöket, zöldségeket. Az öreg diófa árnyékában a tűzhelyek és a “frizsider”, azaz a verem közelében a szintén házi kivitelezésű, farönkökből készült, patinás “étkezőgarnitúra” teremti meg a kényelmet. S még a pingpong asztalnak is maradt kellő terület.
A falu egyszerű, csendes házának is megvannak a maga virágdíszei. Egyszerű, régen megkedvelt növények, melyek közé nem illenek a ma divatos, messze földről való egzotikus virágcsodák. Ám, ha ezeket a régtől kedvelt növényeinket számba vesszük, láthatjuk, hogy minden vidéknek megvannak a sajátos, ott helyben kedvelt növényei, amelyek ősidők óta anyáról leányra hagyományozódnak. A kertésznek, virágárusoknak ma sem árt tudni, hogy a nép miféle virágokat kedvelt egykoron és melyikeket ültették szívesen a kertjeikbe és az ablakaikba és a tornácukra. Nem érdektelen ezt tudni, azért sem, mert így a kertészeteknek, virágüzleteknek alkalmuk nyílik stílszerű, eladható virágláda összeállításokat forgalmazni, s ezzel a közízlést is formálni.
Nálunk sajnos az újabb idők szakemberei, bizony nem fektettek komoly hangsúlyt a hagyománytisztelet ápolására. Ezért is fordulhatott elő, hogy mára a falusi házak ablakaiban is, itthon sohasem látott, a mi klímánktól teljesen idegen virágokat láthatunk a kertekben és cserepekben. Ezek a szép, de kényes növények sajnos a leggondosabb ápolás mellett is hamar elpusztulnak. Jelen cikkem célja, hogy felsoroljak néhány olyan növényt, amelyek hazánkban korábban elterjedtek és ismertek voltak a vidéki nép körében.
Régi, hazai dísznövények és hagyományos kertkultúra
Az is igaz, hogy főleg német ajkú falvainkban voltak rendkívül népszerűek, de a tejesen magyarlakta településeken is hamar kedvelté váltak. Nagyméretű egynyári magvetéssel szaporítható dísznövényünk. Márciusban vetjük és a fagyok után ültetjük a végleges helyére. Egymagában is szépen díszlik. Nedvesség és tápanyag igényes. Magassága akár 1.5m is lehet virágfürtjei bordók, vagy sötétlilák. Szívós, betegségekkel szemben ellenálló növény. Egyformán díszlik dézsába és szabadföldibe ültetve. Kedveli a napos és védett fekvést a jó vízáteresztő képességű tápdús talajt. Indiában, mint zöldségféleséget, étkezés céljára is termesztik.
Egynyári növény, melyet magvetéssel szaporítunk. Palántáit a fagyok elmúltával ültetjük a végleges helyére. Virágja formában és színben gazdag. Általában a piros, sárga, a rózsaszín és a narancssárga virágúak az ismertebbek. Nálunk 70cm-nél nem nő magasabbra. Kétnyári virág, ami azt jelenti, hogy az első évben vetjük és majd csak a második évben hozza sárga vagy rozsdavörös illatos virágait. Valamikor a Kolos kertek kedvelt növénye volt. Betegségekkel szemben ellenálló 25-60 cm magas kis bokrot növeszt. Áprilistól nyár közepéig ontja a sárga valamennyi árnyalatában pompázó virágait. Napos fekvésben, laza szerkezetű enyhén meszes talajt kedveli. Mivel a fagyra érzékeny, szeptember végén érdemes cserépbe felszedni és világos fagymentes helyen áttelelten. Magvetéssel könnyen szaporítható.
Változatos színkombinációkat alkotó virágú kétnyári vagy évelő dísznövény. Virágai fűszeres illatúak.
Májustól nyár közepéig ontja színes virágdíszeit. Mutatós és tartós növény, kivált kép falusi kertek kedvelt növénye. Fényigényes, talajban nem igen válogat, de kedveli az agyagos, enyhén meszes talajt. Földjét tartsuk nedvesen és gazmentesen. Első évi virágzás után a második évben hozza a legszebb virágait.
Fás szárú évelő dísznövény. Gondos ápolást igénylő, félárnyékos helyet kedvel. Virágai különböző színkombinációkban, dúsan nyílnak. Erős széltől óvjuk, mert az a lágy virágos szárait könnyen letördelheti. Szépen díszlik ablakban kert eben egyaránt. Főleg, ha a ház keleti vagy nyugati fala által védett, helyre kerül. Habitusa szerint lehet felfelé törekvő szárú, bokros, vagy csüngő szárú fajta. Csüngő fajtáit általában a házak tornácának védelmében, mint ámpolna növényt lógatjuk le, Szem magasságban a legmutatósabb.
Folyamatos és bőséges öntözést igényel. Laza, tápanyagban dús földet kedveli. Magvetésről szaporítható, de így nem tartják meg virágainak jellegzetes színkombinációját. Ennél jóval egyszerűbb a szárnydugványozásról történő szaporítása, mely a növekedési időszak, bármely szakában eredményes. Kék színű, vanília illatú virágai nyáron virítanak. Sátoros virágzata megfelelő gondozás esetén nyár elejétől késő őszig vonzzák a lepkék és méhek sokaságát.
Trópusi növény, ezért a mi telünket nem viseli el, de teleltetéssel hosszan időn át életben tartható. Magassága 50-50 cm. Ablakban, tornácon ládában és a kertbe kiültetve egyaránt mutatós dísznövény. Sok fényre és tápanyagban gazdag földre van igénye. A pangó vizet és az erős szelet nehezen viseli. Száraz földben a virágai lekonyulnak és ilyenkor mát csak visszametszés után díszlik ismét a régi fényében. Az elnyílt virágait, ha eltávolítjuk, újabb virágzásra serkentjük ez által. Szaporítása történhet magvetésről vagy dugványozással.
Egynyári, bokrosodó növény. Kifejezetten árnyékkedvelő, alacsony növésű 20-30cm magas, ablakba, tornácra, cserépbe, ládába ültetésre ajánlott, de virágágyba szegélynek is mutatós. Rendkívül vízigényes, ezért nyáron, akár két alkalommal is öntözni kell. Bujaságával és színgazdagságával a falusi házak kedvelt dísznövénye. Sokáig, egészen a korai fagyokig virágzik. A bővebb virágzás érdekében kéthetente tápoldattal locsoljuk be. A hajtásvége, amikor hosszúra nyúlnak, hogy bokrosságát megőrizze, vissza kell vágni. Szaporítása magvetéssel történik. Palántái, mivel a hideget is jól viseli, viszonylag korán, már áprilisban kiültethetők.
Égszínkék apró virágairól, nincs, aki ne ismerné fel azonnal. Népdalok verseiben gyakran megénekelt virág. Kétnyári és évelő változata ismert. Leggyakoribb az égszínkék fehér középpel, de létezik fehér és rózsaszín változataiban is. Magját Júliustól augusztusig vessük el. Palántáit 15 cm távolságra kerüljenek egymástól a végleges helyükön. Az erdei nefelejcsek következő év áprilisától már bőven virágoznak. A hűvös, nyirkos élőhelyet kedvelik. Saját magját hullatva szőnyegszerű foltokban fedi be az elfoglalt területet. Fehér és rózsaszín tulipánokkal ültetve csodálatos díszei a kertnek.
Parasztkertek világa és a kolostori kert hatása
Legismertebb edényes disznövény. A növény minden része mérgező! Kisgyerekek elől érdemes távol tartani. Nyár folyamán állandóan virágdíszben pompázó, ezért vízigényes növény. Nevelése nem okoz különösebb gondot, de ahhoz, hogy bőven virágozzon, tápanyagokban gazdag földet és sok napfényt igényel. A fiatal növényeket évente az ennél idősebbeket 3-4 éven két kell átültetni. Tavasztól őszig bőséges öntözést igényel. Az elnyílt virágait szárastól távolítsuk el, hogy ez által a növényt újabb virágzásra serkentsük. Kritikus időszaka a tél. Fagymentes helyen, 4-5 foknál nem melegebb helyen teleltetjük. Örökzöld növény, ezért télen is szüksége van a fényre és mérsékelt öntözésre. (zárt veranda, ablakos pince) Teleltetés előtt tömény mosószappanos vízzel permetezzük le, hogy a pajzstetvek károsításától megóvjuk a leveleket.
A parasztkertekbe általában olyan dísznövények kerültek, melyek termesztése régi gyakorlattal bír, könnyen beszerezhető és alacsony igényű. A növényanyag a 15. századig teljesen azonos volt a kolostorkertek növényeivel, majd a 19. század második felétől a polgárok kertjeiből is kerültek növények a paraszti kertekbe, így az alkalmazott növényanyag felszaporodott. Amit ma parasztkertnek mondunk, az nem más, mint a középkori kolostori kert. A kolostorok kertkultúrája igen nagy hatással volt a korabeli parasztkertek növényeire. Az innen származott növényeket még ma is ültetik vidéken. Ilyen volt a levendula, a rozmaring, a mályva, a körömvirág, a tátika vagy a büdöske, az őszirózsa, az egynyári mályva vagy a sarkantyúka is. Leginkább a konyhakerti és gyógynövények voltak használatban, de egyre gyakrabban megfigyelhetők voltak a liliomok, a tulipánok és más dísznövények is. Érdekes és jóformán felmérhetetlen a falvak parasztkertjeiben termesztett dísznövényfajok vidékenkénti változatossága. Az erdélyi parasztkertekben virágok és gyógynövények mesterien kevert és kiválasztott ültetése volt a századvégi szokás. A magyar vidéki kert romantikus, buja, vad, színgazdag kertjei immáron reneszánszukat élik, és helyet teremtenek a klímatűrő, magyar, autentikus fajtáknak is.
A modern kertészkedés és a klímaváltozás hatásai
Az utóbbi évtizedekben nagy változás történt az emberek és a kert kapcsolatában. A nagyvárosi környezet visszaűzi a városi lakosság tehetősebbjeit a szabadba, és ezzel együtt jár a kert iránti érdeklődés fokozódása. A klímaváltozás hatásai a dísznövény-szektorban egyre érezhetőbbek: a szárazságtűrés és a szélsőségek előtérbe kerülnek. A hazai nemesítésű egynyári dísznövényfajták fenntartása és a fajgazdagság megőrzése kiemelten fontos feladat. A MATE szakemberei kiemelik, hogy új egynyári és évelő fajok beillesztése szükséges a változó klímához igazodva, miközben a biodiverzitásra is figyelemmel kell lenni.
Hagyományos növények és kertészeti szemlélet a parasztkertekben ma
A parasztkertek hagyományos anyagválasztéka ma is releváns: könnyen beszerezhető, alacsony igényű növények, melyek régi gyakorlattal nevelhetők. A kolostorkertek hatására származó fajok továbbra is megjelennek vidéken, s a modern kertészeti kínálatban is megtalálhatók.
- A paraszti virágoskert egyik jellemzője a rendezetlen, de harmonikus báj, ahol a virágok a hangulatot adják meg.
- A hagyományos növényanyag lehetőséget ad fotózásokhoz és lifestyle tartalmakhoz a magyar vidéki hangulat megidézésére.
- A parasztház környezete ideális helyszín termékfotózásokhoz; például kézműves termékek, konyhai dekorációk és hagyományos alapanyagú termékek fotózásához.
Projektek és kutatások a parasztkertek témájában tovább mélyítik a hagyományok megőrzését, miközben a modern kertek kifejezőerőit is gazdagítják. A parasztkertek és kolostori kertértékei között húzódó kapcsolat segít abban, hogy a kertészek és virágárusok olyan stílussorozatokat kínálhassanak, amelyek a múlt báját és a jelen igényeit egyesítik.

tags: #paraszthaz #kerti #disznovenyek
Népszerű bejegyzések:
- Otthoni mini üvegház: típusok és választási szempontok
- részletes útmutató az E-PRIM elektromos áram energetikai tanúsítványról
- Hogyan alkudjunk új építésű háznál?Piaci tippek
- Hogyan készíts bérleti díj nyilatkozatot? Itt a teljes útmutató
- Magyarországi lakásárak 150 ezer forinttól: áttekintés és támogatási lehetőségek
