Pazar Béla evangélikus templom alaprajza és szoros történeti kontextusa
Egy történeti épület átalakításának feladata különleges érzékenységet kíván az építésztől (és minden kivitelezésben közreműködő partnertől). A létrejövő viszony definiálása mindent eldönt. Elválik az egyszeri az örökérvényűtől és megmutatkozik a gőgös öntörvényűség helyett jó értelemben vett alázat. Mert a pillanat adta hirtelen mozdulat indulatos divatossága lehet időszerű, de tartós semmiféppen sem.
A kisfaludi evangélikus templom Pazár Béla első megépült temploma. Az épület egy meglévő harangtorony mögé épült, de az alapkoncepció nem a tornyot integráló felfogásból indult ki. A templom és a telekhatáron álló torony egymáshoz való illeszkedése szándékosan esetleges. A hajó nyeregtetős tömeg, a torony és a hajó összekapcsolását a tervező egy az előtér feletti, alacsonyabb tömegű épületrésszel oldotta meg. Így az illeszkedés egyszerű marad, mégis biztosítható a két rész közti átjárás. A tömeg kívülről rendkívül egyszerű, tiszta, teljesen átlagos falusi templom látszatát kelti. A belső tér viszont egészen szokatlan, letisztult a hagyományos templomok tereihez képest, az anyaghasználat a legfőbb díszítő elem.
A téglaburkolat és a finoman kialakított fa fedélszék az északi építészet alkotásait idézik. A letisztult külső tömeg és belső tér egyaránt a „jelentésnélküliséget” hívatottak kifejezni, egy olyan redukált, tiszta nyelvet alkalmaz a tervező az épületben, melyben nincs szükség szimbólumokra. A kisfaludi evangélikus templomot még számos templom követte Pazár Béla életművében, melyeknél ez a formanyelv, ez a tiszta építészeti kifejezésmód szintén megjelenik.
A Csillaghegyi Evangélikus Gyülekezet- és Templomépítő Alapítvány 1995-ben meghívásos tervpályázatot hirdetett a gyülekezet tulajdonában lévő területen a templom, a gyülekezeti ház és a lelkészlakás építésére. A zsűri 1997-ben választotta ki Pazár Béla építész és az MNDP Építőművész Kft. munkáját. Az egykori kolostor 2004-ben került magánkézbe - a kőfalak védelmében, a puritán, mégis barátságos és meghitt környezetben elvonulási, oktatási és meditációs központtá alakították a helyet: az egykori szerzetesi cellákból 23 fürdőszobával berendezett vendégszobát hoztak létre.
Az egyszerűség az építészetben több dolgot jelent: kevés anyagi ráfordítást, magától értetődő, magyarázatra nem szoruló eszközöket, természetességet, nyugalmat. Pazár Béla épülete példája ennek az egyszerűségnek. A ház a 90-es évek téglaépítészetének sorába illik. 1977-ben végzett a Budapesti Műszaki Egyetemen. A kisfaludi evangélikus templom, a békásmegyeri evangélikus templom és idősek otthona mellett olyan kiemelkedő értékű műemlék épületek helyreállításának tervezésében vett részt, mint a budai Sándor-palota, a sopronbánfalvai volt karmelita kolostor, vagy a budapesti Zeneakadémia. E helyreállításokat ICOMOS, illetve nemzetközi ingatlan fejlesztési díjjal jutalmazták. Szakmai tevékenységét Ybl Miklós-díjjal ismerték el. A műemlékvédelem területén végzett tervezői, valamint magyar és angol nyelvű egyetemi oktatói munkájáért Forster Gyula-díjat, majd Rados Jenő-emlékérmet kapott.
A békásmegyeri evangélikus templom puritán téglaépülete a határzónában áll: a Megyer település - ma Ófalu - és a hatalmas lakótelep között. Az ék alakú telken szigetként jelenik meg a templom, vagyis kevésbé a hely szelleme volt az inspiráló, inkább a protestáns történetiségé, a visszautalás a magtár egyszerűségére. Minden téglából van kívül-belül: fugázatlan nyersessége elemi erővel hat, az épület szimbolikus üzenete az erős várnak, ahol a jól megépített tégla homlokzat ellenállóbb, mint bármilyen vakolat. A templom hatását tovább erősíti a később mögé épült szeretetotthon. Ez is téglából épült, a 64 apartman jellegű szoba ablakai a külső homlokzaton megjelenő monotonitásukkal erősítik a ház szikárságát. A két, elfordítva összeillesztett U betűt utánzó alaprajz ugyanakkor változatos udvarokat és előkerteket produkál: az intim és nyitott határán egyensúlyoznak, és a templom felé is természetes átjárást biztosítanak.
A török hódoltság után elnéptelenedett vidékre a Zichy grófok több mint 300 éve német ajkú katolikusokat telepítettek be. A mai templom helyén valaha pestis temető állt. 1754-ben kezdődött a templomépítés a budai Schaden János Mihály tervei alapján. A templom a mai formáját 1787-89-ben érte el. A kapuszárnyak eredeti copf faszépsébe illeszkedik, a templomkert nyugati oldalán pedig egy 18. századból származó Immaculata szobor áll. Az oltárok az Óbudai trinitárius kolostorból kerültek ide, miután 1779-ben a rend feloszlatása után elárverezték őket.
A metódus, hogy a modern kor díszítetlenségét miként értelmezhetjük templomépítészetben, a 20. század folyamán is megfigyelhető. A megváltozott vallási gyakorlatok és a közéleti állapotok hatására a templomépítészet reagált: hallgat a patrimoniumra, s egyes esetekben a látványos díszítőelemek nélkül is képes hatni. A Kiscelli Múzeum mellől induló református templom például végigsétálható kortárs megoldásként, amely modernizálás jegyében született, miközben a történeti tömegek továbbra is megőrzik a városkép egy részét. A Szentendrei úti Csillaghegyen álló templom tornya 1949-ben készült csak el, s az építkezés részben holland adományokból finanszírozódott. A templomot pedig 1945 után megőrizték, és később a vallási közösség megújult formában használta is.
A templomépítészet mai példái közül kiemelkedik a békásmegyeri evangélikus közösség, amely a puritán, modern vonalvezetésével meghatározó példája lett a korabeli középületeknek. A MET templom a már említett puritán téglaépítészetet képviseli, a sajátos környezetben, a lakótelep szívében. A tervezői csapat 1999-2007 között alkotta meg ezt a modern, funkcionalista megközelítést, amely a közösségi funkciók sokrétűségét tükrözi. A barátságos, hagyományosan kereszt alakú tégla templom belül fa burkolatot kapott, kívül-belül pedig a keresztek, Dávid-csillag és Mózes kőtáblái díszítik. A padok vörösfenyőből készültek, V-alakban fordulnak az oltár felé, míg az oltár mögött élő szőlőtőke ágai futnak fel a keresztre, a természet reprezentációjaként.
Az összegzésként elmondható, hogy a modern templomépítészet is képes megőrizni a kulturális identitást, miközben reagál a kor változásaira. A ligettekbe illesztett templomépítészet, a lakótelep szomszédságában megvalósított tiszta építészeti nyelv, és a hagyományos elemek visszafogott alkalmazása mind tükrözik ezt a törekvést. A Pazár Béla-féle épületek és a többi említett alkotás összességében mutatja, hogy a tiszta forma és a funkcionalitás kéz a kézben járhat a vallási és közösségi élet igényével.
Részletes történeti áttekintés a kapcsolódó templomokról és az építészetük alakulásáról
A török idők előtti Szentjakabfalva helyén később megtelepedő települések templomai és közösségi épületei tükrözik az adott kor politikai és vallási viszonyait. A historizáló megközelítések mellett a modern templomépítészet is képes megőrizni a vallási identitást és a helyi kultúra értékeit. A Kiscelli Múzeum környéki stációk és a Szent Vér-kápolna is példaként szolgálnak arra, hogyan lehet egy korábbi kolostor emlékét mai formába hozni, miközben a vallási közösségek újraéledését is szolgálják. A Budai Óbuda és a Megyer-ófalusi környezet pedig olyan történelmi táj, amelyben az evangélikus templomok és a zsinagógák egymás mellett élnek, miközben a modern elemek sem hiányoznak.
Az építészeti nyelvben a falak anyaghasználata és a szerkezetek nyilvánossága hangsúlyos szerepet kap: a téglaburkolat és a fa fedélszék a keleti és északi építészet hagyományait idézik. Emellett a belső terek letisztult volta és a fény felhasználása kiemeli a vallási és közösségi terek közötti összhangot. A modern templomépítészetet figyelembe véve érdemes megemlíteni a különböző vallási közösségek által használt szerkezeteket és a hozzájuk kapcsolódó közösségi funkciókat, amelyek gyakran a városi környezethez igazodnak.
Infografika: Történeti templomok közötti kapcsolatok
- Öröklött és modern építészeti nyelv találkozása
- A téglából épült tömegek immunitása az időjárással szemben
- A közösségi ház és a lelkészlakás integrált funkciói
- A keresztek és vallási motívumok visszafogott megjelenítése
Megjegyzés a területi kontextusról
Az ék alakú telkek és a határzónák, ahol a templomok állnak, különleges módon reagálnak a városszerkezetre. A megközelítés egyszerűségre törekszik, miközben a közösségi funkciók sokrétűek maradnak. A templom körül kialakított előkeretek és udvarok lehetővé teszik a látogatók számára a nyitott és zárt zónák közötti váltást, miközben megőrzik a belső nyugalmat és a külső falak által nyújtott védelmet.
Rövid összefoglaló a legfontosabbakról
Az idézett építészeti példák rámutatnak, hogy a modern templomépítészet képes megőrizni vallási és történeti identitást anélkül, hogy fölösleges díszítőelemekre támaszkodna. A tiszta anyaghasználat és a funkcionális elrendezés nemcsak esztétikai, hanem közösségi értéket is közvetít. A Pazár Béla terveihez kötődő épületek és a békásmegyeri, illetve a többi kiemelkedő példák megmutatják, hogy a városi környezetben is létrejöhet olyan építészeti nyelv, amely egyszerű, érthető és tartós.
tags: #pazar #bela #evangelikus #templom #alaprajz