Csillaghegyi Evangélikus Templom és Békásmegyeri Szociális Létesítmények Rekonstrukciója: Történelem, Tervek és Küzdelmek

A kisfaludi evangélikus templom, a békásmegyeri evangélikus templom és idősek otthona mellett olyan kiemelkedő értékű műemlék épületek helyreállításának tervezésében vett részt, mint a budai Sándor-palota, a sopronbánfalvai volt karmelita kolostor, vagy a budapesti Zeneakadémia. E helyreállításokat ICOMOS, illetve nemzetközi ingatlan fejlesztési díjjal jutalmazták. Szakmai tevékenységét Ybl Miklós-díjjal ismerték el. A műemlékvédelem területén végzett tervezői, valamint magyar és angol nyelvű egyetemi oktatói munkájáért Forster Gyula-díjat, majd Rados Jenő-emlékérmet kapott.

Az öregotthon ötlete és a gyülekezet elkötelezettsége

Idősotthon építése, légyen önmagában bármilyen nemes és hasznos cél, nagyszabású terv egy gyülekezetnek, melynek először saját magának kell otthont találnia. A Csillaghegy-Békásmegyer térségben élő evangélikusoknak, akik anyagyülekezettként szolgálnak az Ürömtől Solymáron át egészen Piliscsabáig fekvő községek számára, 1928 és 2000 között egy teremnyi kápolna szolgált templomul egy csillaghegyi villaépületben. A hetvenes évek elején azután jött a Szentendrei út, és ráfeküdt a telekre. Az autóút az évek során négysávossá bűvült, csúcsforgalmosodott, büdösödött, zajosodott. Amikor egy kamion elhaladt az épület mellett, csak Woody Allen Annie Hall című filmjére lehetett gondolni, amely a kis Woody hullámvasút alatt töltött gyermekkorát illusztrálja.

Épp csak itt nem a leveseskanál, hanem a kis kápolnaterem csillárfüggői jártak táncot. A gyülekezet kitartó kérelmére végül a főváros önkormányzata belátta, hogy a műút nemcsak "elrabolta" a csillaghegyi evangélikus templom helyét, de amit meghagyott belőle, azt is ellehetetlenítette. Ekkor ajándékozta a egyházközségnek a békásmegyeri mezőt hitéleti és szociális létesítmény építésére. Hely volt mindkettőre bőven, és a templom megtervezését követően az idősek otthonának tervét is elkészítette a kiváló építész: Pazár Béla.

A templom és az idősek otthona tervezése

Kr. u. 2000-ben, szeptember 10-én szentelték fel az északi puritánságú, klinkertéglás evangélikus templomot. Az öregotthon megépítésének költségeit azonban elő kellett teremteni. A Csillaghegyi Evangélikus Gyülekezet- és Templomépítő Alapítvány 1995-ben meghívásos tervpályázatot hirdetett a gyülekezet tulajdonában lévő területen a templom, a gyülekezeti ház és a lelkészlakás építésére. A zsűri 1997-ben választotta ki Pazár Béla építész és az MNDP Építőművész Kft. munkáját. Az épületegyüttes középpontjában álló templom egyik oldaláról egybenyitható a gyülekezeti házzal, míg a másik oldalán a lelkészlak kapcsolódik hozzá. Külső megjelenése nem árulja el egyházi funkcióját, díszítetlen téglahomlokzatával a lakótelepi házak világával kíván különös párbeszédet folytatni.

A templomtér egynemű anyaghasználatával (szegmensívű dongaboltozat téglából, tégla falazat és padló) a tervezők a megszólítás és meghallgatás közösségi terét hozták létre. A káposztásmegyeri lakótelepet Újpest északi részén 1982-ben kezdték építeni, a szocialista korszak nagy kiterjedésű lakótelepei közül utolsóként. Az ünnepélyes alapkőletétel 1999-ben történt, maga az építkezés 2001-ben kezdődött Potzner Ferenc építész tervei alapján. Az építkezés tíz évig tartott, egyházi, állami és önkormányzati támogatással, illetve a hívők és külföldi támogatók adakozásából. A templom és a hozzá kapcsolódó gyülekezeti célokat szolgáló helyiségek, valamint a parókia U alakú alaprajzot mutatnak.

Az új közösségi központ ötlete és a pénzügyi útkeresés

A rendszerváltozás után nyílt lehetőség arra, hogy az egyházközség területén, de más városrészben, Békásmegyeren új gyülekezeti központ jöjjön létre. A Mező utca 12. szám alatti telken az építkezés 1999. szeptember 10-én kezdődött, és egy évvel később 2000. A templom és hozzá kapcsolódó épületek készültek Pazár Béla, Magyari Éva és Polyák György tervei alapján. Az épületegyüttes külső megjelenése nem árulja el egyházi funkcióját, a puritán, egyszerű megjelenés pedig a közösségi tér nyitottságát jelzi.

A 2000-es években az egyházi vezetés és a lokális közösség közötti tárgyalások során több lépés történt: az önrész és a hitelkonstrukciók megtervezése, a közbeszerzési eljárások lebonyolítása, valamint a központi és helyi támogatások rendszereinek kiépítése. A hetvenes évek eleji telekkiaknázás és a későbbi fejlesztések összefüggéseiben a gyülekezet tagjai és vezetői a köz- és magánszektor közötti partnerséget keresve dolgoztak a megvalósításon.

A zsinati felülvizsgálat és a végleges finanszírozás

A 2007-es zsinati ülésen és az azt követő döntéshozatali folyamatban a megelőző években felhalmozódott viták után egyrészt 100 millió forintos támogatást hagytak jóvá, másrészt meghatározták, hogy a kifizetések nagyobb részét a zsinat mondja ki. A kivitelezőként a MERKBAU Kft. kapott megbízást, a tervezés, az építés, a közművesítés és a műszaki ellenőrzés összköltségei pedig a becslések szerint meghaladhatják a 760 millió forintot.

A projekt során a pénzügyi összefüggések és a kezesség kérdései hangsúlyosan előtérbe kerültek. Az egyházközség és az Országos Presbitérium közötti megállapodások, a kölcsön és a támogatás részletszabályai, valamint a bérlőkijelölési jog megvásárlása mind olyan elemek voltak, amelyek befolyásolták a végső döntéseket és a megvalósítás ütemezését.

Az épületek és a közösség kapcsolata a városi környezethez

A Békásmegyeri Evangélikus Templom és a hozzá kapcsolódó épületegyüttes külső megjelenése szigorúan puritán, de a környezetével párbeszédet folytat: a téglahomlokzat és a nyers tégla falazat a környező lakótelep építészetébe illeszkedik, miközben a belső tér a közösségi összetartást szolgálja. A templomteret a dongaboltozat és a padló egyöntetű anyaghasználata jellemzi, amely a csoportos imádság és a közösségi találkozók számára kedvező helyszínt teremt.

Az evangélikus, református és más felekezetek terei Budapesten

Budapest területén napjainkban több mint 120 protestáns templom és imaház található.
61-et a reformátusok, 30-at az evangélikusok használnak; a többi felekezethez tartozó templomok a baptisták, adventisták, pünkösdisták, unitáriusok tulajdonát képzik.
A legrégebbi fővárosi protestáns templom Cinkotán áll, a XVIII. században épült; az evangélikusok a XVIII. században alakultak.
A rendszerváltozás után épült új templomok többsége a lakótelepeken valósult meg, gyakran a római katolikus felekezet számára tervezettekhez hasonlóan.

Az egyes projektek közös motívuma a közösségépítés és a városi élethez való alkalmazkodás: a csillaghegyi és békásmegyeri templomok példája mutatja, hogy a vallási épületek nemcsak istentiszteleti helyek, hanem társadalmi szolgáltató központok is lehetnek. A református templomok különlegessége a lakótelepi környezethez való alkalmazkodás és a belső tér intelligens megtervezése, amely lehetővé teszi, hogy egyszerre legyenek gyülekezeti ház és Isten háza.

Impozáns, puritán téglaépület a békásmegyeri evangélikus templomról és közösségi házról

Az építészeti örökség és a közösségi szolgáltatás összetartó egységet alkot: Pazár Béla korábbi terveinek hatása és az MNDP Építőművészeti Kft. hagyományai jól láthatók a ma is dinamikus, sokféle szereplő által támogatott projektekben. A mesterek köszöntése, a teoretikus és gyakorlati ismeretek összekapcsolása pedig a szakmai identitás fontos komponense marad.

tags: #pazar #bela #evangelikus #templom #epitese