Petz Aladár alaprajz: Győri kórház történeti háttere és építészeti kontextus
Győrben a második világháború után az ötvenes évek közepén kezdődtek jelentős középületberuházások. Ezek mind a szocreál stílus megkötései alatt készültek. Felépült többek között a vasútállomás, a rendőrség, az újjáépítés első hatalmas lakóépülete és 1952-re elkészült az új (győri 8. számú) honvédkórház. A terveket a KÖZTI irodájában Kiss E. A hidegháborús fenyegetés következménye volt az első ötéves terv gyorsított kórházfejlesztési programja. 1949-ben a MATI-ban indult meg a nyugatról várt támadás első vonalába tartozó győri és a második vonalba tartozó kecskeméti kórház tervezése, Wagner László vezetésével. A kettő közül csak a 300 ágyas győri főépület valósult meg, modern előzménye elennére szocialista realista stílusban (Kiss E. Ferkai András (szerk.): Közti 66 - Egy tervezőiroda története, 352. Az épület telkét a nádorvárosi Erzsébet ligetből hasították le. 255 ággyal, a kor igényeinek megfelelő terekkel és felszereléssel rendelkezett, így jelentős javulást hozott a város és környékének betegellátásában.
Petz Aladár 34 évesen követte édesapját, Petz Lajost a győri kórház igazgatói székében 1922-ben. Diplomájának megszerzését követően több budapesti klinikán, majd a világháwarút követően a II. Sebészeti Klinikán tanársegédként dolgozott, innen került vissza Győrbe. Ekkora már megalkotta, sőt 1920-ban már alkalmazta is az általa kifejlesztett, később világszerte elterjedt, ma is használható gyomor-bélvarrógépet. A készülék jelentősége óriási volt. Zárt rendszerben, a béltartalom hasüregbe jutásának veszélye nélkül lehetett operálni. A peritonitis ugyanis, a megfelelő baktériumellenes gyógyszerek, antibiotikumok hiánya miatt általában egyet jelentett a beteg halálával. A ma alkalmazott legkülönbözőbb korszerű varrógépek mindegyike lényegében az általa konstruált varrógép működési elvén alapul.
Bár a későbbiekben a gyomorvarrógépen kívül még számos traumatológiai és egyéb vonatkozású műszert fejlesztett ki (célzókészülék combnyakszegezéshez, distractios készülék stb...), a világhírt a varrógép jelentette számára. Ennek fogalma oly mértékben kapcsolódik a mai napig is nevéhez, hogy német nyelvterületen a Petz névből igét képeztek, "durchgepetzen" ami annyit jelent: gépi kapocssorral elvarrni a belet. Minden alkalommal örömmel tölti el az embert, hogy a Petz nevet szinte minden külföldi sebész ismeri! Sajnos az is tény, hogy döntő többségük németnek, jobb esetben osztrák származásúnak hiszi.
Petz Aladár vezetése alatt kezdett kialakulni az önálló disciplinát jelentő traumatológia, amely végezetül és szükségszerűen 1957-ben majd önálló osztállyá szerveződött Patkós Imre vezetésével. Az intézményt folyamatosan továbbfejlesztve klinikai színvonalra, az ország kórházainak élvonalába emelte. 1936-ban - a hazai sebész szakma megbecsülésének jeleként - a Magyar Sebész Társaság elnökévé választották. Petz Aladár, mint igazgató, rajongott az általa vezetett kórházért. Energiájának nagy részét ennek fejlesztésére fordította, hálás kegyelettel őrizve apja emlékét és munkásságát.
Fáradhatatlan munkája eredményeként a negyvenes években a győri sebészet már az ország egyik legkiválóbb és legjobban felszerelt osztálya lett. II. világháború során számos helyzetben nyilvánult meg emberi helytállása, melynek gyökereit nem csupán az orvosi hivatástudatban, hanem a kórházért érzett felelősségben és féltő aggodalomban is megtaláljuk. Az ostrom napjait is a kórház falai között és a pincékben berendezett műtőben töltötte. Emlékezetes és ma már történelmi eseménye ezeknek a napoknak a mártírhalált halt Apor Vilmos püspök életéért folytatott sebészi küzdelem. Bár a háborút követően -a széles körű szakmai összefogásnak köszönhetően - nevét törölték a B listáról, a kórházigazgatói tisztségről 1950-ben leváltották.
A kórház története összetett: a tervezői és vezetői döntések faágai visszanyúlnak a város építésének korszakához, ahol a szocreál stílus jegyében nehéz, tömbszerű, funkcionális megoldások jellemezték az intézményt. Petz Aladár nevét ma is a győri kórház és a magyar traumatológia korszerűsítésének legfontosabb alakjaként emlegetik.
| Év | Esemény |
|---|---|
| 1952 | Új honvédkórház Győrben |
| 1936 | Magyar Sebész Társaság elnökévé választás |
| 1957 | Traumatológia önálló osztállyá szerveződése Patkós Imre vezetésével |
Az intézmény mindmáig hatással van a régió egészségügyi ellátására, a kor technikai színvonalát tükröző berendezésekkel és a történeti emlékek megőrzésével.