Pikkelyes kéthéjú homlokzat: a kettősség eleganciája és energiahatékonysága a modern építészetben
Mi is a homlokzat? A homlokzat az épület utcára, udvarra vagy kertre néző, nyílásokkal áttört fala. Építészeti kialakításának az egyik fő szempontja, hogy tükrözze vissza az épület belsejét, rendeltetését. A homlokzat összetevői A homlokzatot formáló, kialakító összetevők a következők: arányok, tagoltság, homlokzati elemek, anyaghasználat, színek, tető megjelenése. A falszínekre a helyi rendeletek is tartalmazhatnak előírásokat. A mintázat és a tagolás ritmusa adja a homlokzat karakterét, és a megjelenés dinamikáját befolyásolja.
A tökéletes arányok és a tagolás kordái
Az arányosságra leginkább az aranymetszés adhat útmutatót, ami nem jelent mást, mint „A kisebbik rész úgy aránylik a nagyobbik részhez, mint a nagyobbik rész az egészhez.” Alkalmazhatjuk ezt a homlokzat szélességének és magasságának viszonyára, az ablakokra, ajtókra és egyéb díszekre. De ez sem adhat teljesen pontos útmutatást, mert mit kezdünk a toronyházakkal, felhőkarcolókkal, nem is beszélve a parametrikus építészetről. A tagolással, a homlokzati elemek használatával javíthatunk homlokzatunk egysíkúságán, bár egy teljesen sík homlokzat is lehet esztétikus, megfelelő anyaghasználat mellett. A homlokzati elemek formaalakítási lehetőségei szinte korlátlanok: ugyanazon elemeket többféle méretben, arányban, színben lehet elhelyezni a homlokzaton. A homlokzati elemek arányai, egymásra és a teljes egészre gyakorolt hatása alakítja, teszi széppé az épület megjelenését, de vigyázzunk a mennyiséggel és az arányokkal!
Az anyagok és a színek szerepe
Anyagok, színek és sturktúrák Egy-egy homlokzatnak fontos befolyásoló tényezője az anyag- és színhasználat. A megjelenő domináns anyaggal - tégla, kő, vakolt struktúra - lehet hagyományosabb irányba elmenni, vagy üveg, beton, acél, aktív rozsda felületekkel a modernebb összkép felé. Fontos szabály, hogy lehetőleg két-három meghatározó anyagnál ne használjunk többet. Az anyagféleségek és a színek ügyes kombinációjával akár kifejezhetjük az építészeti gondolatot is: utalhatunk a szerkezetre (pl. nyersbeton), de utalhatunk a funkcióra is (pl. elegáns, nagy felület vagy piros szín tűzoltóság). A falszínekre a helyi rendeletek is tartalmazhatnak előírásokat. Szín használatánál eldöntendő, hogy mi a célunk: homlokzatunkkal ki akarunk-e tűnni a környezetből, vagy azt szeretnénk, hogy ingatlanunk esztétikusan belesimuljon a környezetbe. Alapvetés, hogy homlokzatunk színei harmonizáljanak az épületen használt anyagokkal - tető, nyílászárók, lábazat. Mivel nyaranta a déli homlokzaton akár 60-70 ˚C fok is lehet a hőmérséklet, hőszigetelő rendszereknél javasolt a 25-30 százalék feletti fényvisszaverő képességű színek választása, amelyet a színkártyán HVB értékkel jelölnek. A homlokzati anyagok struktúrája is sokféle lehet, amelyeket egymáshoz viszonyítva célszerű kiválasztanunk. A kő struktúra lehet faragott, vágott, csiszolt, égetett, fényezett és még sok más fajta. Ha hőszigetelést rakunk, akkor ezt festhetjük, vakolhatjuk, illetve a vakolatot festhetjük (ha elrontottuk a színt). A vakolat (nemesvakolat, díszítő vakolat, vékonyvakolat) anyagában és struktúrájában is sokféle lehet: készülhet sima, kapart, dörzsölt, cuppantott és még sokféle kivitelben. Itt is tartsuk szem előtt, hogy a vékonyvakolat struktúrája, színe idomuljon a lábazat, a tetőfedés, bádogozás színeihez, struktúrájához, egy homlokzati egységet (saroktól sarokig) egyszerre színezzünk, és utána az állványzatot - az állványkikötés helyeinek folyamatos javításával - lehetőleg azonnal bontsuk el.
Díszítő tagozatok és historizáló elemek
A homlokzati díszítő tagozatok már az építés legkorábbi időszaka óta jelen vannak. Eleinte sásból, nádból, fából építettek, amelyek a terhelés hatására összenyomódtak, így az anyag sajátosságaiból eredően szinte maguktól alakultak ki. Később a kőépítészetben tovább éltek a faépítészet szerkezeti megoldásai és formái. A homlokzati tagozatok fejlődése nagyjából a modern építészet megjelenéséig tartott, manapság ritkán látni új épületeken, megváltozott a kifejezés formája és a technika. Az újabb trendekben, a parametrikus építészetben („folyékony építészet”) már szinte nincs egy vízszintes vagy függőleges egyenes vonal, sík felület sem, majd minden íves, az épület hullámzik, mint a víz. A technológia fejlődése ezt is lehetővé teszi.
S mi lesz a jövő? Nehéz megmondani, de már tervezik az egy kilométernél is magasabb felhőkarcolót, nem beszélve a legújabb technológiáról, a 3D nyomtatóval készült házakról. Ez ugyan még csak kísérleti stádiumban van, de nem tudhatjuk, mi lesz a vége, hová vezet. Nincs is szomorúbb látvány annál egy város utcáin sétálva, mint amikor azt látjuk, hogy az egykor pompás bérházakat és palotákat lassan szétszedi az enyészet és a nemtörődömség. El sem tudjuk mondani, mióta vártuk a két, szinte egymással szemben álló Hajós utcai ház megújulását. A Málnai Béla tervezte, 32-es szám alatt álló Szedő ház homlokzatához már több mint fél évszázada nem nyúltak: a legtöbb, finom szecessziós díszítőelem letöredezett, eldeformálódott, megfakult. A korai szecessziós lakóházat Málnai 1904-ben tervezte, egy időben az irodája is itt volt, későbbi épületeinek fényében érdekes látni, honnan indult: a kacskaringós, indás új művészet mezejéről.
Szcenárióképek a történelmi magból
A felújítás során jártunk az épületben, a lépcsőházi madaras üvegablakok is megérnek egy misét. A megújult homlokzat valóban csodálatos lett, látszanak az apró részletek és formák. A Szedő-ház története összefonódik a környék legendáival, a felújítás pedig megmutatja a részletek szépségét. A felirat mögött rejtőző múlt történései megérdemlik a figyelmet, mert különleges történeteket őriz a város. A ház falain a két oszlop közötti teret gazdagon díszítő részletek érdemesek a figyelemre és a kutatásra.
Kéthéjú homlokzatok: hogyan működnek és mire jók
A kéthéjú homlokzatokban a két üvegfelület között egy légrés található, amely lehetővé teszi a levegő áramlását. A kéthéjú üveghomlokzatok energiahatékony megoldást nyújtanak, amely egész évben, magas hőmérsékleten és 0 fok alatti hőmérsékleten egyaránt jobb szigetelést biztosít. A légrés magasságára és szélességére, valamint a nyílás méretére is érdemes odafigyelni a hatékony légáramlás érdekében. A napfény beáramlása a belső térbe kedvező lehet, miközben a külső réteg védelmet nyújt a külső hatásokkal szemben. A külső üvegezésen alkalmazott bevonatok jelentősen növelhetik a fény visszaverését és a hő-kezelést, miközben a nyitott vagy köztes állapotokban történő árnyékolás rugalmasabbá teszi a kellemes beltéri környezetet.
A kéthéjú homlokzatok előnyei közé tartozik a jobb energiahatékonyság, a halkabb működés és a fokozott komfort, de megvannak a hátrányai is: magasabb kezdeti költségek és nagyobb szakértelmet igényel a kivitelezés. A hő- és hangszigetelés szempontjából a kéthéjú falak általában jobb teljesítményt nyújtanak, mint a hagyományos egyrétegű falak, és a légréteg segít a páralecsapódás csökkentésében is. A különböző üveg- és bevonatkombinációk lehetővé teszik az optimális egyensúlyt a fény, hő, hang és biztonság között. A belső térhez kapcsolódó megoldások közül a lamellás és animált fedést biztosító rendszerek növelhetik a komfortot és a rugalmasságot a használók igényei szerint.
tags: #pikkelyes #ketheju #homlokzat