Pok utcai lakótelep nincs meleg víz: hogyan reagál a város közössége és milyen hosszú távú tanulságok adódnak?
A Főtáv szakemberei csütörtök este kilenc órakor tudták újraindítani a távfűtést a budapesti Pók utcai lakótelepen, ahol reggel óta négyezer lakásban hidegen maradtak a radiátorok. A Főtáv illetékese szerint ha télen két-három napig nincs fűtés, a lakásokban akkor sem esik 16-17 fok alá a hőmérséklet. A hibát az okozta, hogy kilyukadt egy távhővezeték, ezt megerősítette az Index kérdésére a diszpécserszolgálat műszakvezetője. A hiba kijavítása után estére ismét feltöltötték a rendszert és elvégezték a nyomáspróbákat.
Az üzemzavar kapcsán felmerült kérdésre, hogy ilyen hosszú fűtéskiesés nem jelent-e veszélyt a hideg téli időben, a diszpécserszolgálat vezetője kijelentette: ha a megfelelően szigetelt lakások ilyenkor két-három napig fűtés nélkül maradnak, a hőmérséklet akkor sem esik 16-17 fok alá. Ez kétségtelenül kellemetlen az ott lakók számára, de a lakások teljes lehűlésétől nem kell tartani, hangsúlyozta a Főtáv illetékese.
A karantén-időszak és a járványhelyzet társadalmi dinamikájáról szóló részek rámutatnak, hogy az élet a lakótelepen járvány idején megváltozik: a megváltozott városi lét új tudások irányába mutat, és a téri adottságok mellett új térhasználatok alakulnak ki. A bezártság hatására a közterületeken olyan élethelyzeteket kezdeményeztek, amelyeket korábban tabu nyomott el. A virágágyások mellett tollasozók tűntek fel, a görkorcsolyák előkerültek, az egykori játszótér romjait pedig a bezárt óvodák gyerekei pótolják a szintén bezárt játszótér mászókája helyett.
A lakótelep a szocializmus végi időkre nyúlik vissza, 1984-től négy ütemben, összesen több mint 4000 lakást alakítottak ki a Római-part és a Szentendrei út közötti területen. A telep küldetése azóta sem csak a paneltechnológia, hanem a közösségi életre adott lehetőségek megteremtése: a lakók környezetének megismerése, az utcák napi ritmusának figyelése, a közlekedési és szabadidős szokások megértése. A telep környezete a Római-part közelségében jelenti az egyik nagy előnyt, és a terület megfigyelése közben ezt a környezetpszichológiai szemléletet is fejlesztik.
Az utóbbi hetek eseményei rámutattak arra is, hogy a közösségi részvétel erősödhet: a köztérhasználatot ösztönző pályázatok és programok időszerűsített és gondosan definiált helyzetekre utalnak, a zárt közösségek cselekvési programjait célozzák, és a participáció révén bevonják a helyieket. A karantén pedig megerősítette, hogy a városlakók akár a hosszabb időre elzártság miatt is keresik a közösség és a köztér felügyeletét, hiszen a köztér nem autóút, hanem élettér.
Csütörtök reggel a III. Kertész Tamás, a Főtáv szolgáltatási osztályának vezetője a FigyelőNet kérdésére elmondta, hogy a hiba elhárítása folyamatban van, és a gépészeti helyreállítás előreláthatólag négy óra körül befejeződik. Ezt követően a rendszer feltöltése után öt és hat óra körül újra lesz melegvíz a lakásokban. Kiemelte azt is, hogy a hiba Békásmegyeren sem okozott melegvíz-hiányt, de ez technikai jellegű volt és csak rövid ideig tartott. Az eltört nyomócső körülbelül 20 éves, és eddig nem volt vele problémával.
Az eset rávilágít azokra a tényezőkre is, hogy a lakásokban elsősorban a használati melegvíz hiánya problémás, mert a falak hőtartása miatt a hőmérséklet reggelente csak egy-két fokkal csökkent. A hosszabb távú válságkezelésben pedig a közösségi közlekedési és lakói részvétel erősítésére van szükség, hogy a köztér a lakótelep életének organikus részévé váljon, és ne csak passzív háttér legyen.
Az ilyen események és a járványhelyzet által kiváltott új igények esetében érdemes más városi környezetekre is figyelmet fordítani: Zuglóban például előfordult, hogy váratlan műszaki hiba miatt szünetelt a fűtés és a melegvíz-ellátás különböző részeken, és ezek a példák is rámutatnak, mennyire fontos a rugalmas és gyors reagálás. A szombati és hétvégi közösségi események, zöld felületek és kávézási lehetőségek pedig megmutatják, hogy a városi élet minősége nemcsak a melegvíz és fűtés állapotától függ, hanem az emberek közösségi aktivitásától is.
Összefoglalóan a Pók utcai lakótelepen bekövetkezett fűtés-kiesés rámutatott, hogy a városok közösségi terei és lakói közötti kapcsolatok kiemelten fontosak egy válság idején. A lakótelep története, a szociális és infrastrukturális struktúrák együttműködésének lehetőségei mind potenciális szempontok a jövőbeli beavatkozásokhoz és közösségszervezéshez. Ha nyitottság van, lesz közösségi kiskert, komposztáló, esővízgyűjtő vagy madáretető is a köztéren, és a2 városi környezet megőrzésére és fejlesztésére irányuló erőfeszítések megerősödnek.
Az év során más budapesti kerületek példái is igazolják, hogy a gyors szerelés és a kapcsolattartás kulcsfontosságú a közösségi élet fenntartásához: Zugló példája és a fővárosi lakótelepek közti tapasztalatok egyaránt hozzájárulhatnak a következő intézkedésekhez. A telep lakói és a város vezetése közös felelőssége, hogy a köztér legyen a közösség élettere minden évszakban.
- Megoldott fűtési üzemzavar: a gáz- és távfűtési rendszer helyreállításának részletei.
- Közösségi válasz: közterületi aktivitások megjelenése és a környezeti viselkedés változása a zártság alatt.
- Hosszú távú tanulságok: közösségszervezés és városi közlekedés javítása a válságállapotok megelőzésére.
tags: #pok #utcai #lakotelep #nincs #meleg #viz