A Polgár Centrum Újpesten: múlt, jelen és a jövő víziói
Az Újpesti Kulturális Központ ügyvezetője, Bakos Mónika komoly vízióval rendelkezik a Polgár Centrum jövőjét illetően. Tervei szerint előbb-utóbb sikerül újraegyesíteni a Polgár Centrumot, s visszakapni egykori szárnyát is, amelyben ma keleti étterem üzemel, hiszen mindenkinek az az érdeke, hogy régi fényében tündököljön a patinás épület. - Folyamatosan és intenzíven működünk, azonban szeretném, ha minél többen felfedeznék az intézményünket és az itt zajló programokat. Sajnos még mindig előfordul olyan újpesti lakos, aki nem tud a létezéséről, holott a Polgár Centrum kiemelkedő helyet foglal el Újpest szellemi életében és múltjában.
Napjainkban Magyarország Alaptörvénye kimondja, hogy minden magyar állampolgárnak joga van a művelődéshez és a kultúrához. Az ÚJKK-ban és egyik alapvető intézményében, a Polgár Centrumban is sok ingyenes kulturális rendezvényt nyújtunk egész évben. Szeretnénk tehát, ha minél többen felkeresnének bennünket, s a fiatalabb korosztály is rátalálna a centrumra. Örömünkre szolgál viszont, hogy a civil szerveződések és a kisebbségi önkormányzatok rendszeresen igénybe veszik a termeinket.
Nagyon bízom abban, hogy építészetileg is megújulhat a ház. Nyáron renoválták az ablakokat és a nyílászárókat, s a tervek szerint maga az épület is jelentős felújításon esik majd át. A tervek szerint januárban újrafestik az épület kamaraszínház termét. A legkomolyabb vízióm az, hogy egyszer sikerül újraegyesíteni a Polgár Centrumot, és visszakapni a régi, ám valamiért elcsatolt szárnyát, amelyben egykor a Kör Kávéház üzemelt. Az a régi szárny egyértelműen a Polgár Centrumhoz tartozik, annak szerves része, ez teljesen egyértelmű, ha megnézzük építészeti szempontból.
Az Újpesti Művészek Társasága Téli Tárlata és a helyi művészeti élet
December 13-án érkezik városunk egyik legpatinásabb művészegyletének, az Újpesti Művészek Társasága Téli Tárlatának nyitóünnepsége. Az Újpesti Művészetek Társasága egyre erősödő civil szerveződés, amely újpesti születésű, a városban lakó, dolgozó, vagy ide kötődő művészek összefogásaként alakult meg. A társaság jelenleg mintegy 110 tagot számlál, jellemzően az Újpest Galériában állítanak ki. A társaság alapítói között volt Jozefka Antal festőművész, aki hosszú évekig volt a társaság elnöke. Őt követte Szunyoghy András grafikusművész, majd Nagy Imre Gyula festőművész, és egy rövid ideig Szántó Dezső grafikusművész. 2017-től, jelenleg is Szőnyi Krisztina grafikusművész az elnökünk.
A társaságban elsősorban a lokalitás a mérvadó, megférnek egymás mellett a többségében professzionális képzésben részesült művészek és az amatőr alkotók. Komoly felvételi procedúrát kell teljesítenie a jelölteknek, képanyaggal, szakmai önéletrajzzal, díjak- és publikációk jegyzékével kell jelentkezni, majd a szakmai zsűrink dönt a jelentkező felvételéről. A Téli Tárlaton mintegy 60 alkotótól száz műtárgyat állítanak ki, javarészt festmények és grafikák tekinthetők meg, de mellettük felsorakoznak fotók, és iparművészeti tárgyak egyaránt. A jeles alkalomra katalógus is készül, melyben minden alkotótól látható lesz egy mű.
Az Újpesti Művészek Társasága másik nagy tárlata nyáron, a városnapok alkalmával szokott hagyományosan megnyílni, ezt követően a közösségünket erősítő Piktor-Pikniket tartunk. Fontos továbbá megemlítenem, hogy szeretnénk kitekinteni, más művészcsoportokkal kapcsolatot létesíteni.
Városi kultúrális közösségek és az Arany Horgony díjak
Valóban, szerdánként itt ülnek össze az 1990-ben alapított városvédők is, Szőllőssy Marianne helytörténész vezetésével. 1990 tavaszán az Újpesti Értelmiségi Klub keretében, Szunyoghy András grafikusművész javaslatára tizennégy személy létrehozta az Újpesti Városvédő Kört, amelynek Kadlecovits Géza helytörténész lett a legelső embere. Azóta a hagyományoknak megfelelően itt adják át kétévente az Arany Horgony díjokat is. Továbbá saját Civil Kórusa is van a Városvédő Egyesületnek, amelyik ugyancsak nálunk tartja próbáit. Sőt, immáron egy belvárosi kórus, a Largamente is a Polgár Centrumba jár próbálni, erre is nagyon büszkék vagyunk.
Filmek, klubok, és elsebekezése a közművelődésnek
Hiánypótló kezdeményezés, amit imádnak a nézők. Annak idején négy-öt emberrel kezdte el Holmár Ágnes vezető a filmkubot, és három év alatt immár 100 állandó nézővel számolhatnak, úgyhogy kinőtték az Ifjúsági Ház feltételrendszerét. Holmár Ágnes fantasztikus és rendkívül elkötelezett munkát végez, egyedülálló, hogy minden héten, keddenként tartanak filmvetítést majd kerekasztalbeszélgetést, ráadásul díjmentesen. A filmek egyazon tematika köré épülnek, szerveződnek, hat héten át. A közelmúltban az oktatás helyzete volt a pedagógus filmklub témája, most pedig a zenéé lesz a főszerep. Az első filmet december 10-én mutatják be, Kaláka: A Kárpátoktól a Karib-tengerig címmel. Mindenkit szeretettel várunk.
Valóban, hiszen itt működik Budapest és az ország legidősebb, egyedülálló értelmiségi klubja. Az Újpesti Közművelődési Kör eredetileg 1877-ben alakult, majd 1988-tól működik ismét folyamatosan, a nagy elődök hagyományait folytatva. Bár az UJKK egyik klubjaként működnek, a Közművelődési Kör teljesen önálló. - Felsorolni is nehéz, mi mindent kínálunk. Állandó próbahelyszínt nyújtunk az újpesti Bem Folklór Néptáncegyüttes Nefelejcs Népdalkör- és Citerazenekarának. Továbbá rengeteg könyvbemutatót tartanak a centrumban, sőt, még angol nyelvtanfolyamra is lehet ide járni. Szeretettel veszik igénybe a termeinket a művészeti formációk, most például a Magyar Festők Társaságának van kiállítása az Újpest Galériában, és éppen ők tartanak most workshopot. Novemberben hozzánk települt át a Nimród Fotóklub és rendszeresen nálunk működik majd egy makett klub is. A Shadows Magic Band zenekar állandó koncert és bulihelyszíne lett a tükrösterem, ők jó hangulatú táncos rendezvényeket tartanak. Most, a karácsonyi időszakban pedig egymást érik a céges vacsorák a Polgár Centrumban, sok vállalat cég érzi jól magát e sajátos környezetben. A HAKME, teljes nevén a Hálózat a Kultúráért, Művészetért Egyesület is itt tartja rendszeresen próbáit, nótadélutánjait. A HAKME 2006-ban alakult, a hivatásos előadóművészek megsegítésére, támogatására jött létre, azzal a céllal, hogy a különböző művészeti területek képviselőit és a kultúra értékeinek támogatóit tömörítse tagságában. Hamarosan érkeznek a MÁV Szimfonikusok is, ők is a Polgár Centrumban fognak próbálni a karácsonyi koncertjükre. Újpest kulturális életének első fontos terepe volt a Polgár Centrum, amit 1898-ben adták át, és ugyan átesett egy komolyabb felújításon 1988 és 1994 között, de a kialakítása, a különféle díszítő elemek és az épület belső terei még mindig őrzik a történelmi idők emlékét. Egykoron Újpest első polgármestere, Ugró Gyula is szívesen járt a Polgár Centrumba, ahol külön színházterem, kártyaszoba és billiárdterem is üzemelt. Az épület szomszédságában egykor egy kávéház állt, itt gyűltek össze a helyi művészek, az 1877-ben alakult Újpesti Közművelődési Kör tagjai. Ők szorgalmazták egy, az újpesti művészeti életet támogató állandó műhely felállítását is. A kör tagjainak felajánlásaiból, támogatásokból és kölcsönökből hozták létre a helyet, ami Kovács Frigyes, a kor ismert építésze tervei alapján készült el, és a kivitelező is ő volt. A jelenlegi keleti étterem helyén az úgynevezett Kör-kávéház működött. Az 1877-ben megalakult Közművelődési Kör 1898-ben építette fel Árpád úti otthonát, ahol hamarosan megnyílt a Török-kávéház.
Újpest történelmi kontextusa és építészeti örökség
Az Újpesti Közművelődési Kör elődje 1877-ben alakult, mai formájában 1988-tól működik ismét folyamatosan. A jógának ez a fajtája a tartás javításával a fizikai test és az idegrendszer egészségének helyreállítását segíti. Az Újpesti Városvédő Kör és a Közművelődési Kör története összekapcsolódik a Polgár Centrum sorsával, hiszen az épület a kerület kulturális gyökereinek egyik központi eleme maradt.
Az Ady Endre Művelődési Ház jelenleg vágyik a megújulásra, míg az UP-nak (Újpesti Új Vásárcsarnok és Kulturális Rendezvényközpont) megvan a maga robusztus, modern karaktere. A városi séták a kerület kulturális közösségi tereit mutatják be, kiemelve azokat az épületeket, amelyek a Velencei Biennálé magyar pavilonjának témájaként is keretbe kerültek. Az Ady Endre Művelődési Ház sorsa mutatja, hogy a város régi közösségi terei megosztóak lehetnek, de a Polgár Centrum marad a kerület szellemi életének egyik sarkpontja.
| Intézmény | Jellemzők | Jelentőség |
|---|---|---|
| Polgár Centrum | színházterem, tükörterem, galéria | kerület kulturális motorja |
| Ady Endre Művelődési Ház | korábbi közösségi tér, most üres terület | megújulási lehetőség |
| Újpesti Új Vásárcsarnok | koncertterem, piac, tetőterasz | modern kulturális központ |
Az 1877-ben megalakult Közművelődési Kör és az azt követő Kör-kávéház későbbi átalakulásai jól példázták, hogyan kapcsolódik a helyi közösség művészete a városi identitáshoz. A Polgár Centrum története így nem csupán egy épület története, hanem Újpest kulturális örökségének és a mai közösségi programok alapköveinek összessége.
Jelenleg a Polgár Centrum továbbra is intenzív programokat kínál, amelyek célja, hogy minél több emberhez eljuttassák a kultúrát, és hogy a fiatalabb generáció is megtalálja a helyét a centrumban. A helyhez kötődik egy erős képzőművészeti és közművelődési hagyomány, amely a városvédő hagyományokkal és a kortárs művészeti kezdeményezésekkel együtt úgy formálja Újpest identitását, hogy közben nyitott a jövő felé is.