Primitív reflexek fennmaradása és mozgásfejlődés

A primitív reflexek veleszületett, automatikus mozgásválaszok. Néhány már a magzati élet során megjelenik, mások pedig a születést követő időszakban. Ami közös bennük, hogy az újszülött alkalmazkodását szolgálják. Ezek a reflexek - mint például a Moro-reflex, a szopó reflex vagy a markoló reflex - meghatározott ideig aktívak, majd az idegrendszer érésével fokozatosan integrálódnak vagy az agykéreg gátlása alá kerülnek. Átadják a helyüket különböző akaratlagos, tudatos mozgásoknak.

Miért fontos a megfelelő születéskori izomtónus?

A megfelelő izomtónus már születéskor kulcsfontosságú, mert csak így tudnak a primitív reflexek mozgásmintái maradéktalanul megvalósulni. Ha az izomtónus túl „laza” azaz hipotón, vagy túl feszes, a reflexek kiváltódása torzulhat, hiányos lehet. Ez megnehezíti a primitív reflex későbbi integrációját, gátlás alá kerülését. Ez hosszú távon befolyásolhatja a mozgáskoordinációt, az érzékelést és a beszédhez szükséges izomműködéseket is.

A primitív reflexek elsődleges szerepe

A primitív reflexek elsődleges szerepei: a védelem (pl. Moro-reflex, a lebénulási reflex), a szenzoros funkciók támogatása (pl. tónusos labirintus reakciók, markoló reflex), az izomtónus beállítása (pl. aszimmetrikus nyaki tónusos reflex, ejtőernyős reflex), valamint a táplálkozás biztosítása (pl. szopó reflex, szopó-kereső reflex). Ha ezek a reflexek megfelelő mennyiségben, minőségben és megfelelő ideig kiváltódnak csecsemőkorban, akkor elősegítik egy magasabb szintű agyi struktúra, az agykéreg érését. Ezzel párhuzamosan fokozódik a kéreg sejtjeiben GABA termelése, amely képes gátlás alá helyezni az adott primitív reflexet, jelezve az idegrendszer számára, hogy arra már nincs szükség. Ekkor váltja fel a primitív reflexek helyét az akaratlagos mozgás. Például az akaratlagos markolás vagy később a beszéd.

Mely primitív reflexek befolyásolják a beszédet?

Ahhoz, hogy egy gyermek beszéljen, pontosan kell látnia és hallania, hiszen az anyanyelvet utánzás útján sajátítja el. Ehhez elengedhetetlen: a megfelelő izomtónus a beszédképzéshez szükséges izmokban, a látáshoz és halláshoz szükséges izmok összehangolt, precíz működése (pl. szemmozgató izmok, dobhártya-feszítő izom). Itt meg kell említenem, hogy nagyon fontos a megfelelő ideig tartó, minőségi szopás is. Az ideális elválasztási idő 9-18 hónapos kor között van. Emellett kulcsfontosságú, hogy csecsemő- és kisgyermekkorban a gyermek tenyere és talpa elegendő szenzoros ingert kapjon. A tenyéri markolás szerepe kiemelkedő, hiszen a Babkin-reakció révén - amely a markoló és szopó reflexek közötti kapcsolatot írja le - a tenyér ingerlése hatással van a nyelv és az ajkak működésére. Ezt a kapcsolatot a neurológiai problémák kapcsán is megfigyelhetjük. A talpi markoló reflex is kapcsolódik ehhez a rendszerhez, mivel az élet korai szakaszában a tenyéri és talpi markoló reflexek között neurális kapcsolat áll fenn.

Egyensúly, fejhelyzet és lelki tényezők

Az egyensúlyérzékelés pontossága szintén alapvető jelentőségű. Az idegrendszer a fej térbeli helyzete alapján szabályozza, állítja be az izomtónust, azaz „dönti el", hogy mely izmok feszüljenek meg, és melyek lazuljanak el. Bizonyos korai csecsemőkori reflexek váltják ki a fejfordításokat, fejemeléseket, döntéseket, amelyek elengedhetetlenek az egyensúlyérzékelő szerv stimulálása szempontjából, elősegítve annak érését. Ez a folyamat nélkülözhetetlen a későbbi mozgás- és beszédfejlődés szempontjából. Mindezek mellett fontos a gyermek lelki egyensúlya is. A környezeti tényezőkön túl egyes csecsemőkori reflexek szintén hatással vannak az idegrendszer stresszkezelő képességére és érzelmi szabályozására. A kiegyensúlyozott idegrendszeri működés feltétele az optimális fejlődésnek.

Gyakran érintett reflexek megkésett beszédfejlődés esetén

Az alábbi primitív vagy csecsemőkori reflexek gyakran fennmaradnak azoknál a gyermekeknél, akiknél megkésett beszédfejlődés, beszédértési nehézség, vagy beszédképzési zavar áll fenn: ATNR, TLR, extensor reflex, Markoló reflex, tenyéri és talpi reflexek, Szopó reflex, Moro-reflex, FPR. A gyakorlatok megadott időben történő végzése célja a fennmaradt reflexek kérgi gátlás alá kerülésének támogatása, hogy az agykéreg érési folyamata előre haladjon.

Mikor és hogyan érdemes tornát kezdeni?

2,5-3 éves korban már érdemes, sőt el kell kezdeni a tornát, ha a gyermek nem beszél vagy a szókincse nem éri el a korának megfelelő szintet. Abban az esetben is javasolt a mozgás, ha érthetetlen a beszéde. A gyakorlatok célja, hogy a fennmaradt csecsemőkori reflexek kérgi gátlás alá kerüljenek. A gyakorlatok egyszerűek, és otthon is biztonsággal végezhetők a család támogatásával. Ha a gyermeknek olyan szervi, belgyógyászati, neurológiai vagy ortopédiai problémája van, amely a gyakorlatok kivitelezését ellenjavallná, minden képpen konzultálni szükséges a gyermek kezelőorvosával. A rendszeres, irányított otthoni gyakorlás hatékonyan támogathatja a fennmaradt csecsemőkori reflexek integrációját, gátlását, és az agykéreg megfelelő területeinek érésével elősegítheti a beszédfejlődést.

Infografika: primitív reflexek és kapcsolódó mozgásfejlődési folyamat

A gyakorlatok és példák

A gyakorlatok nagyon egyszerűek. Régen, úgy 20-30 évvel ezelőtt a gyerekekkel való foglalkozások részei voltak. Gondoljunk például az „Ez elment vadászni, ez meglőtte, ez hazavitta” egyszerű játékra, a ringatásokra, háton fekve való „biciklizés”-re vagy az Éc, péc kapuléc című játékra. Tehát nem kell semmilyen bonyolult gyakorlatra gondolni!

A csecsemőkori reflexek megmaradása nem jelenti azt, hogy a gyermek ne lenne tehetséges vagy okos. Sokszor csendben van jelen, nem látványos. A legnagyobb ajándék, amit adhatunk, a megértés. A csecsemőkori reflexek megmaradása felismerése nem arról szól, hogy hibát keresünk.

A rendszeresség a kulcs a gyermekidegrendszer érésének támogatásában. A csecsemőkori reflexek megmaradása gyakran a két agyfélteke összehangolásával is összefügg. Bizonyos esetekben érdemes szakember által vezetett programba kezdeni. A fejlődés nem egyik napról a másikra történik.

Megoldási lehetőségek

A primitív reflexek fennmaradása esetén késői gyermek- és felnőttkorban az INPP terápia segíthet az idegrendszer érettségének fejlesztésében. Az INPP módszert a brit klinikai pszichológus, Peter Blythe fejlesztette ki mintegy 50 éve. A módszer egy reflex-stimuláló és -gátló, szenzomotoros, idegrendszeri fejlesztő program. A felmérő vizsgálat után a legmélyebben megtalálható szinttől indítja a korrekciós eljárást, majd fokozatosan építi fel az illető idegrendszerének életkorához illő szintre. Ezt a munkát segítik az érzékszervek vizsgálatai és szükség esetén korrekciói (kiropraktika, craniosacrális terápia), az egyénileg felállított terápiás terv alapján. Az INPP módszert magánfoglalkozások keretében alkalmazzák fejlesztő szakemberek. A tanúsítvánnyal rendelkező fejlesztők listája itt érhető el.

Érdekes összefüggések és záró gondolatok

A primitív reflexek megmaradása sokszor csendben van jelen. Nem látványos. Sok család számol be arról, hogy a célzott mozgásfejlesztés után a gyermek nyugodtabb lett, javult az írásképe, könnyebben tanult. A megmaradt primitive reflexek nem feltétlenül vezetnek problémákhoz; azonban időnként összefüggésbe hozhatóak tanulási nehézségekkel, figyelemzavarral vagy koordinációs problémákkal. A jó hír, hogy az idegrendszer rugalmas, és megfelelő intervencióval gyakran javulás érhető el. A megmaradt reflexeknek számos formája lehet, és sok esetben genetikai, környezeti vagy pszichés tényezők is szerepet játszanak.

tags: #primitiv #reflexek #fennmaradasa #es #mozgasfejlodes

Népszerű bejegyzések: