Polgári Törvénykönyv külön tulajdon: jogi keretek és gyakorlati következmények társasházakban
A társasházak jogi védelme és kötelezettségei mindennapjainkban kiemelten fontosak, hiszen a társasházakban élők száma jelentős, és a rendezett jogi háttér megkönnyíti a fenntartást, a közös területek használatát és a jogviták elkerülését. A Thtv. (társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény) és a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) együtt határozzák meg a külön és közös tulajdon jogait és kötelezettségeit, valamint a közösség szervezeti rendszerét.
Mi számít társasháznak a Ptk. szerint?
A Ptk. szerint társasház jön létre, ha az ingatlanon az alapító okiratban meghatározott, műszakilag megosztott, legalább két önálló lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség a tulajdonostársak külön tulajdonába kerül, és a többi épületrész a tulajdonostársak közös tulajdonába kerül. Ennek specialitása, hogy a külön tulajdonban álló lakás és a közös tulajdonban lévő épületrész csak egységesen idegeníthető meg vagy terhelhető meg.
Tehát a társasház olyan ingatlan, amelyen legalább két önálló lakás (vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség) külön tulajdonban van, az ingatlan többi része pedig közös tulajdonban van; alapító okirattal rendelkezik, és jegyzik a társasházként az ingatlan-nyilvántartásba.
Alapítás és bejegyzés
A társasház alapítása két módon lehetséges: egyszemélyi alapító esetén az ingatlan tulajdonosa egyedül dönt a társasház létrehozásáról, vagy több tulajdonostárs esetén mindegyikük közös elhatározása szükséges. Az alapítás feltétele a társasháztulajdon ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése.
Egy különleges lehetőség a bíróság általi alapítás: a közös tulajdonú ingatlan bármely tulajdonostárs kérelemére történő átalakulását a bíróság elrendelheti, ha közösségen belüli nézeteltérés van. Ez lehetővé teszi az átalakulást akkor is, ha a tagok közötti vita megoldását másképp nem lehet biztosítani.
Alapító okirat és tartalma
Az alapító okirat központi eleme, amelyben a tulajdonostársak kijelentik a társasház létrehozásának szándékát. Az alapító okiratot a szervezeti és működési szabályzattal együtt be kell nyújtani a földhivatalhoz az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzés érdekében. A tartalmi elemek a következők: a külön tulajdonba kerülő lakások és helyiségek; a közös tulajdonban álló épületrészek és a földrészlet részeinek tulajdoni hányada; a közös tulajdonba kerülő épületrészek felsorolása; az ingatlan-nyilvántartás szabályai által megkívánt adatok; a közösség közös neve és cím megjelölése.
Módosítás és kötelező egyetértés
Az alapító okirat módosításához általában az összes tulajdonostárs hozzájárulása szükséges, és a változást be kell jelenteni az ingatlanügyi hatóságnak. Különleges esetekben a közösség a közös tulajdonnal kapcsolatos elidegenítés jogát a jogszabály által meghatározott többséggel gyakorolhatja, ha az ingatlanrész önálló ingatlanként alakítható vagy a meglévő külön tulajdon tárgya bővíthető. A közgyűlés határozata az alapító okirat módosításáról szintén többséget igényel, általában a résztulajdonok arányában megadott egyszerű szavazattöbbséget, négyötödös többség vagy végső esetben bírósági beavatkozás szükségessége is felmerülhet.
Alakuló közgyűlés és SZMSZ
Az alakuló közgyűlés kötelező és legkésőbb az alapító okirat aláírását követő 60 napon belül meg kell tartani. Célja a közösség működésének jogszerű és áttekinthető megalapozása. Az alakuló közgyűlésen a közös képviselő vagy intézőbizottság kijelölése, számvizsgáló bizottság megválasztása, fizetési számla megnyitása és az SZMSZ, azaz a szervezeti-működési szabályzat elfogadása történik. Az SZMSZ tartalmazza a külön tulajdon használatát, a közüzemi díjak elszámolását, a közös tulajdon fenntartásának szabályait, a házirendet, a közgyűlés hatáskörét és eljárását, a közös képviselő és az intézőbizottság feladatait, valamint a számvizsgáló bizottság jogköreit.
A SZMSZ meghozatala írásban történik, és a tervezetet legalább 15 munkanappal a szavazás előtt meg kell küldeni a tulajdonostársaknak. A közgyűlési határozatokról és a közösség működésének részleteiről a SZMSZ ad majd keretet.
Külön tulajdon és közös tulajdon jogai, kötelezettségei
Külön tulajdon: a tulajdonostársat megilleti a birtoklás, használat, hasznok szedése és a rendelkezés joga. Korlátja, hogy ezek a jogok nem sérthetik a többi tulajdonostárs jogait és törvényes érdekeit. A tulajdonos köteles: fenntartani a külön tulajdonban álló lakást, lehetővé tenni, hogy a közösség megbízottja bejusson szükség esetén, betartani a közösség által meghatározott szabályokat, értesíteni a közös képviselőt a lényeges építkezésekről, bejelenteni a változásokat (lakcím, bérlői adatok).
Közös tulajdon: a tulajdonostársak jogosultak a közös tulajdon tárgyainak birtoklására és használatára a többi tulajdonostárs jogainak sérelme nélkül. Kötelezettség a közös költség (hányad alapú fizetés, kivéve ha az SZMSZ másként rendelkezik). A közös költség a közös tulajdonba tartozó épületrészek, berendezések fenntartásának és a rendes gazdálkodáson túlmutató kiadások finanszírozására szolgál. A közös költség pontos tartalma és módja az SZMSZ és a Thtv. rendelkezéseitől függ.
Közgyűlés és közös képviselet
A közgyűlés a tulajdonostársak legfőbb döntéshozó szerve. Hatásköre közé tartozik a közösséget érintő alapító okirat módosítása, a közös tulajdon használatáról és a rendes gazdálkodáson túlmutató kiadások vállalása, a költségvetés és beszámoló elfogadása, a közös képviselő és számvizsgáló bizottság megválasztása, felmentése és díjazása. A közgyűlést a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke hívja össze, és írásban kell meghívni minden tulajdonostársat. Legalább évente egyszer ülésezik; szükség esetén vagy 1/10-es tulajdonosi aránnyal kért napirendi kéréssel össze lehet hívni újat.
A közös képviselő feladata a közösség képviselete, a határozatok előkészítése és végrehajtása, az épület fenntartásának biztosítása, a közös költség beszedése és a költségvetés elkészítése. Ha szükséges, a közgyűlés hatáskörébe tartozó ügyekben a közös képviselő írható alá, vagy a határozatokat írásban is meghozhatják a tulajdonostársek.
A közös képviselő és az intézőbizottság
A közös képviselő (vagy ha nincs, az intézőbizottság) látja el a társasház ügyeit. Jogkörei közé tartozik a határozatok előkészítése és végrehajtása, a közös költség mértékének közlése és beszedése, valamint éves költségvetési javaslat készítése. A közgyűlés bármikor felmentheti a közös képviselőt vagy az intézőbizottság elnökét és tagjait, és megadhatja a díjazásukat is.
Fontos, hogy a közgyűlés döntéseinek és a SZMSZ rendelkezéseinek összhangban kell lennie a jogszabályokkal, az alapító okirattal és az SZMSZ-szel. A közgyűlés határozataihoz írásbeli szavazás is kapcsolható, ha a jogszabály vagy a közösség így rendelkezik.
Közös tulajdon használata és elidegenítése
A közös tulajdon tárgyait természetben kell megosztani elsődlegesen. Ha ez nem lehetséges vagy értékcsökkenést okozna, a bíróság egy vagy több tulajdonostársnak ítélheti a közös tulajdon megosztását vagy értékesítését, és a vételárat a tulajdonostársak között feloszthatja. A használati jog megállapítása esetén a közgyűlés mérlegeli a használat feltételeit, és a használat értékcsökkentő hatásának viselését is el kell viselnie a résztulajdonosnak, amely a megmaradó tulajdonostársnak kedvező lehet, de a közösség érdekét is szem előtt tartja.
A közös tulajdonhoz tartozó területek, épületrészek elidegenítésének jogát a közösség gyakorolhatja, ha az ingatlanrész önálló ingatlanként alakítható, vagy a meglévő külön tulajdon tárgya bővíthető. Ilyen esetekben a közgyűlés legalább kétharmados többséggel dönthet, és a határozat bejegyezhető az ingatlan-nyilvántartásba. Más esetekben a kisebbség védelme érdekében további jogi lépésekre lehet szükség.
Adatkezelés és kamerarendszer
A társasházakban gyakran felmerül a kamerarendszer létesítésének kérdése. A kamerarendszer bevezetéséről a közgyűlés összességében dönthet, legalább kétharmados többséggel rendelkező tulajdonostársak igenlő szavazata szükséges. A kamerarendszer nem irányulhat a külön tulajdonban álló lakás vagy helyiség bejáratára, és nem kerülhet olyan helyre, ahol a magánélet megsértése lenne valószínű. A felvételeket jogi előírások szerint kell tárolni, és hozzáférést csak a rendszert üzemeltető és a hatóságok jogosultak igénybe venni.
A közgyűlés döntése alapján a kamerarendszer kockázatait és adatvédelmi kötelezettségeit megfelelően kell kezelni, és az érintettek jogainak védelme érdekében minden részletet egyértelműen rögzíteni kell az alapító okiratra vagy az SZMSZ-re hivatkozva.
Összegzés a közös és külön tulajdon viszonyáról
A társasházi jogviszony sajátossága, hogy a közösség és a tulajdonosok jogai és kötelezettségei összetett rendszert alkotnak. A közös költség és a fenntartási kötelezettség a közösség javára keletkezik, és ezt a közösség jogosult behajtani a tulajdonostársaktól. Ugyanakkor a tulajdonjog keletkezése és megszűnése összhangban van a jogi felelősséggel: a tulajdonostársnak a közös költségért és egyéb kötelezettségekért a felelőssége a jogviszony idejére terjed ki, és a tartozások átszállása csak a jogszabályok és a szerződések alapján történhet meg.

Ha közvetlen jogi tanácsra van szüksége társasházával kapcsolatban, keresse jogi szakértőinket a Szerzi platformon regisztrált ügyvédeknél.
Népszerű bejegyzések:
- Gyakorlati útmutató: UFW és CSF tűzfalak konfigurálása Linuxon
- Részletes útmutató az Ecser panellakás kiadó lehetőségeiről Budapesten
- Álomkörnyezetben lévő építési telek Pomázon: Gyöngyvirág utca
- Practical tips for designing a guesthouse floor plan
- A kertés ház rajzai gyerekeknek – hogyan segíti a játék az alaprajz felismerését
