QGIS Essen alaptérkép: Legelejétől a lejtőkitettségig
A korábbi cikkünkben (QGIS - Lejtőkategória térkép készítése) megismerkedtünk egy gyakran használt téradattípussal, a digitális domborzatmodellel és megvizsgáltuk, hogyan lehet QGIS segítségével lejtőkategória térképet készíteni. Az előző vizsgálathoz hasonlóan, itt is az EU-DEM domborzatmodell kivágata lesz a bemeneti adat, vagyis raszteres adatmodellben tárolt domborzatmodellt használunk a vizsgálat bemeneti adataként. A pixelekhez tárolt magassági adatok alapján a megfelelő eszközzel kiszámolhatjuk minden pixelre, hogy az mennyire lejtős és azt is, hogy milyen irányba dől. Legutóbb a dőlés szögével foglalkoztunk, ezúttal azonban épp a másik információra, a dőlés irányára vagyunk kíváncsiak. A feladatunk az, hogy egy olyan térképet rajzoljunk, amelyen jól elkülönülnek a fő égtájak (É, D, K, Ny) és másodrendű égtájak (ÉK, DK, ÉNy, DNy) felé tekintő lejtők, valamint a sík területek (hiszen ezeknél nem határozható meg egyértelmű kitettség).
A sík területek pixeleihez a tool alapértelmezetten -9999 értéket rendel. Ha ehelyett inkább 0 értéket szeretnénk látni, jelöljük ki a Return 0 for flat instead of -9999 jelölőnégyzetet! A létrejövő eredmény rétegét alapértelmezetten a projekthez is hozzáadja Aspect néven. Az eredmény rétegben a sík területek pixeleinek értéke -9999, a többi területé pedig 0° és 360° közötti értéket vesz fel attól függően, hogy milyen irányba néz az adott pixel lejtője. Az OK gomb megnyomása után megjelenik a lejtőkitettség térkép, amelyen a színek a megfelelő égtáj irányába mutató pixeleket jelzik, így kirajzolódnak pl.
A lejtőkitettség térkép lehet önálló vizualizációs termék is, amely önmagában is érdekes elemzési alapanyag, gyakran azonban összetett vizsgálatok épülnek rá. Egy üres projekttel induló QGIS-t lát. Kezdjük egy vektor réteg hozzáadásával a térképhez. Egy QGIS projekt egy későbbi felhasználáshoz megőrzi a rétegeket, a stílusokat, a térkép terjedelmét és a beállításokat. Nyissa meg a QGIS-t. Vegye észre, hogy amikor a QGIS megnyílik a korábbi projektek listáját látja, melyekből választhat. Ez egy Natural Earth adatállományokat tartalmazó QGIS projektet fog megnyitni, amint lentebb láthatja.
A rétegek ki- és bekapcsolhatók, a réteg melletti jelölő négyzetbe kattintva a réteg panelben. Amikor egy réteget bekapcsol a réteg panelben, a térképet frissítjük a réteg megjelenítéséhez. Vegye észre, hogy a térkép frissült, hogy tükrözze a módosításokat a réteg listában. A réteg láthatóság vezérlése mellett a sorrendet is módosíthatjuk, melyben rétegek a réteg panelen megjelennek. Ezt megtehetjük s réteg kiválasztásával a réteg listában és fel- vagy lehúzásával a listában. A raszter réteg most minden más réteg felett van a réteg panelben. Próbálja a «HYP_50M_SR_W» réteget a réteglista aljár mozgatni. Az egérgomb nyomvatartása mellett mozgassa átlósan a kurzort bármelyik irányban. A kicsinyítés eszköz esetén az eljárás ugyanaz mint a nagyítás eszköznél.
Most nézzük meg a nagyítás a terjedelem eszközt. Ez az eszköz kicsinyíti a térképet, hogy minden réteg beleférjen a térképbe. Végül próbálja meg a nagyítás a rétegre eszközt.
A QGIS-ben a stílus dokk használatával állíthatjuk be a rétegek stílusát. A fenti gomb mint egy kapcsoló működik, így a stílus dokk könnyen elrejthető ugyanarra a gombra kattintva ismét. A most nyitott stílus dokkal módosíthatjuk a vonalak színét és vastagságát a «ne_10m_rivers_lakes_centrelines» rétegen. Kattintson a „Color” mintára, ahogy alább látható. A stílus dokkban módosíthatjuk a térképi elemek méretét is.
A korábbi bejegyzéseket követően többen kérdeztétek, hogy honnan lehet letölteni ingyenes vektoros adatokat (pl. Az ESRI szoftvereit használók viszonylag könnyű helyzetben vannak, hiszen a szoftverrel együtt számos alaptérképet (Basemap) kapnak. Mind az ArcGIS-ben, mind a QGIS-ben elérhetők az Open Street Map adatai. ArcGIS esetén a többi alaptérképhez hasonlóan tudjátok a projekthez hozzáadni. Az 1996-ban alakult International Steering Committee for Global Mapping (ISCGM) fő célja a Global Map program keretében átfogó térinformatikai adatbázis készítése az egész Földre. Az Avaiable Data Sets menüen részletesen meg tudod nézni, hogy mi érhető el, letölteni a Download menüpontnál tudod. A letölthető adatok: közigazgatási határok (Eurostat NUTS3 szintig, járások), települések, közlekedési és vízrajzi hálózat. Európát kiválasztva át fog irányítani az EuroGlobalMap oldalára, akinek csak európai adatok kellenek, az indíthat innen is. Az oldal alján a “EuroGlobalMap is now available as open data.” feliratra kattintva kell kitölteni egy regisztrációs adatlapot és után indul a letöltés. Az adatok ESRI File Geodatabase és ESRI Shape formátumban tölthetők le. Az Open Street Map adatai országonként letölthetők Geofabrik oldaláról.
A legegyszerűbb ESRI shape formátumban letölteni és utána tetszőleges térképeket szerkeszthetünk. Az ingyenesen letölthető globális térinformatikai adatokra nagyon jó link gyűjteményt rakott össze Tímár Gábor, ami itt található. Intézmények esetében megfontolandó, hogy a rendszeres frissítések és az esetleges nagyobb pontosság miatt érdemes valamelyik fizetős adatbázist használni. 2018. február 23. nagy újdonságot hozott a térinformatika világába: ezen a napon jelent meg a jelentősen újragondolt és újraírt QGIS 3.0.
Sokszor előfordul, hogy a téradatok, amiket szeretnénk megjeleníteni és elemezni, sokkal jobban értelmezhetők, ha egy tájékozódást segítő alapréteghez tudjuk viszonyítani. Vegyük példaként azt az esetet, hogy rendelkezésünkre áll Magyarország irányítószám-körzeteinek adata GeoJSON formátumban. Ez a poligonokat (síkidomokat) tartalmazó adat egy réteg lesz a projektünkben: ki tudjuk rajzolni az irányítószám-körzetek határát és feliratként meg tudjuk jeleníteni az irányítószámot. A térkép értelmezését és későbbi használatát nagyban megkönnyítené, ha látnánk alatta egy olyan alaptérképet, amelyen láthatóak az utcanevek, vízrajzi elemek, stb.
A QGIS korábbi verziójában ilyen rétegeket pluginek segítségével lehetett hozzáadni, az egyik legtöbb lehetőséget kínáló plugin az OpenLayers. Ez a plugin jelenleg csak kísérleti (experimental) verzióban érhető a QGIS 3.0-ban, de míg a stabil verzió is megjelenik, vannak különböző megoldások alaptérképi réteg használatára. Egyrészt vannak más pluginek, amelyek alaptérképi szolgáltatásokat biztosítanak, például a QuickMapServices. Legegyszerűbben az OpenStreetMap alaptérképet tudjuk hozzáadni a projektünkhöz, mivel ezt a QGIS 3.0 már rögtön telepítés után tartalmazza. A (baloldali) Browser listában az XYZ Tiles név alatt szerepel az OpenStreetMap, amire duplán kattintva rögtön hozzá is adja a térképhez az alaptérképi réteget. (Sajnos nem mindig legalulra helyezi. Az XYZ Tiles szolgáltatások a térképi adatokat kis méretű képekre darabolva küldik át a szolgáltatást igénybe vevő alkalmazásnak, pl. a QGIS-nek. Mindig csak azokat, amelyek a látható térkép kivágatba beleesnek a megfelelő nagyításban. Ahhoz, hogy ezt gyorsan végre tudja hajtani, először is meghatározott számú nagyítási avagy zoomszintet kell meghatározni a térképszolgáltatás elkészítése során. Az egyes zoomszintek sorszáma (kódja) a Z érték. Amikor a térképszolgáltatásért felelős szerver kap egy kérést (pl. a QGIS-től), akkor megtudja, milyen léptékben (pl. 1:20000) van szükségünk a térképre és meg tudja határozni, ehhez melyik Z érték tartozik.
Megkapja továbbá a képernyőn látható kivágat sarokpontjainak koordinátáit, amelyek segítségével meghatározza, melyik a legkisebb és legnagyobb X sorszám, illetve melyik a legkisebb és legnagyobb Y sorszám, amire szükség lesz. Bátran próbáljátok ki, hogy ezek helyére számokat írtok és a böngészőben megpróbáljátok megnyitni! Ha érvényes számokat adtok, akkor egy térképcsempe jelenik meg a böngészőben. Mivel legtöbben a Google Maps térképi szolgáltatását ismerik, valószínűleg elsőként az merül fel, hogy "adjuk hozzá a Google térképet!". Technológiai oldalról ez lehetséges, a Google több szerveren is elérhetővé teszi a csempézett térképszolgáltatását, azonban minden szolgáltatás esetében először el kell olvasni a felhasználási feltételeket! Azért senki ne keseredjen el, rengeteg másik térképszolgáltatás érhető még el! Az OpenStreetMap projekten belül számos tematikus térképi réteg érhető el hasonló módon, például kerékpáros vagy víziközlekedésre kihegyezett térkép.
Legelőször meg kell adnunk néhány információt, hogy a QGIS tudjon kapcsolódni a távoli szerverhez, amelyről a térkép(csempék)et majd a projektben megjeleníti. (Ez egyben azt is jelenti, hogy internetkapcsolat nélkül ezek a térképszolgáltatások nem használhatók, hiszen a megjelenő alaptérkép adatai nem a saját számítógépünkön tárolódnak, hanem egy távoli szerveren.) Ezt a kapcsolatot egyszer kell csak létrehoznunk, a QGIS utána megjegyzi és már csak kapcsolódnunk kell a szerverhez. Ennek hatására megjelenik az XYZ Connection ablak. A Name beviteli mezőbe bármilyen szöveget írhatunk, ez csak arra szolgál, hogy a későbbiekben be tudjuk azonosítani, melyik szolgáltatást állítottuk be. A példában a "Stamen Watercolor basemap" nevet adom meg, mivel a Stamen Watercolor alaptérképet szeretném használni. Az URL mezőbe be kell másolni a használni kívánt térképszolgáltatás linkjét. FONTOS! A gyűjtőoldalon a linkekben szerepelnek dollárjelek ($), ezekre a QGIS-nek nincs szüksége, a jó működéshez ezeket ki kell törölni! Ha az új réteget használni szeretnénk, csak drag-and-drop módszerrel a térképhez vagy a rétegekhez kell adni.
Alaptérképek (XYZ csempék) hozzáadása a QGIS-ben | Esri World Imagery | QGIS kezdő sorozat #8
tags: #qgis #essen #alapterkep