Regi Belvarosi Hazak Története és Építészeti Jellemzői

A Pest, Buda és Óbuda 1873-as egyesítésének megemlékezése kapcsán bemutatjuk a belvárosi házak történetét és építészeti sajátosságait: milyen stílusok jellemzik a város központjának épületállományát, és hogyan formálta az árvíz, városrendezés és szabályozás a mai múzeumértékű belvárosi látképet.

Az Operaház mögötti ház: Lázár utca 20.

Az Andrássy út látogatói gyakran felmennek az Operaház mögé, hogy bepillantsanak a Lázár utca 20-ás házba, amely az eklektikus stílus jegyeit hordozza. A ház bejárata a Lázár utcára és az Ó utcára is nyílik, a kapu tulipános motívumával feltűnő.

A XIX. század végén ezen a környéken működtek a Kereskedő Ifjak Önképző Egyesülete és a Deák Ferenc Jótékonysági Egylet, melyek zenés-táncos mulatságokat tartottak a helyszínen.

Általános térkép a belvárosról és Lázár utca

Dohány utca - Mikszáth Kálmán emlékhelye

A Dohány utca 211-es háza a híres író, Mikszáth Kálmán egykori lakóhelyéül ismert, bár ma már ennek száma megváltozott. A utca a XIX. században kisiparosok műhelyeinek és bérházainak ad otthont, itt áll a város egyik ékessége: a zsinagóga is. A ház nyitva lesz az épületbejárás során, és Mikszáth Kálmán kiállítás, kvíz, kéziratfejtés és koncert várja a látogatókat.

Ma belváros, régen külváros: Baross utca - Stáció utca

A Baross utcát régen a város külvárosaként tartották számon. A XVIII. század elején a kertészkedő polgárság terült el itt a mai Nagykörút vonaláig, majd a szántók kiadása és majorok követték. 1838-as pesti árvíz a vályogból készült házakat nagy részben elpusztította, így a város a téglaházak és alápincézett épületek felépítésére rendezkedett be. Az 1870-es években Józsefváros lakossága egyre több lakó- és bérházat építtetett, és 1910-re lett a főváros legnépesebb kerülete.

A térségben az árvíz utáni helyreállítás után indult meg a városrendezés jelentős folyamata, például a Múzeum körút övezetének kiépítése, az új intézmények megjelenése, és a villamos közlekedés beindulása.

Johannes által készített térkép a Baross utca környékéről

Koronaékszer a sétányok között: a Múzeum körút

A belváros korábbi fal-nyomvonalának nyomai láthatók a Múzeum körúti sétán, amely a Dunáig vezető elegáns tömböket és palotákat ölel. A negyedben a régi falat részben elbontották, majd a hatalmas tömbökből luxus bérpaloták és intézmények nőttek ki, például a Szimpla Kert, a Rumbach zsinagóga és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem.

A belvárost érintő városrendezés során a Hatvani utca szélesítésébe és a Kossuth utca felé való nyitásba fektették a hangsúlyt, a városközpont így az Erzsébet híd felé összekapcsolódó tengely lett. A Hild tér és a Ferenciek tere szobrai és épületei is ezt a korszakot idézik.

Képek a Múzeum körútról és a belvárosi tömbökről

Stílusok és építészeti irányzatok Budapesten

Budapest építészete világszinten is legendás. A XVIII-XIX. század fordulóján a romantikus építészet tért nyer, amely a román és gótikus jegyeket ötvözte a múltba tekintéssel. A század végén az eklektika és historizáló építészet dominált: reneszánsz, barokk, gótika és román elemeket alkalmaztak, gyakran orientális elemekkel kiegészítve. Ebben az időszakban megjelennek a vasbeton, acél, nagy mennyiségű üveg és a bauxit felhasználásai is, ami a negyedek látványát modern, világvárosi jelleget kölcsönözte.

Az 1860-as évektől az 1900-as évek elejéig virágzott historizáló építészet hozzájárult a város sűrű, elegáns bérházait és reprezentatív tereit kialakítani. A felszabduló belső területeken, a nagyvárosias tömbökben a Kossuth Lajos utca és a Tér soraiban sok 1-2 emeletes épület helyébe 4-5 emeletes bérházak léptek, gyakran ikerház formájában is.

Áttekintés az eklektika és historizmus építészetéről

A belváros és a lakhatás költöző dynamicája

A belvárosi építészet szemlélődésre és élményre hív: a régi házak nagy része megőrizte eredeti pompáját vagy kisebb renovációkkal új életre kelt. A XX. század eleji rendezések és modernizációk ellenére sok lakóház továbbra is ugyanabban a funkcióban szolgál, mint amikor először megépült. A belső piacon az árak az V., VI., VII. kerületben drasztikusan emelkednek, ugyanakkor a bérleti díjak is az egekbe szöknek, így sokak számára a vásárlás vagy a hosszabb távú bérlet városi álom marad.

Ha szeretnétek archaikus jellegű házba költözni Budapestre, a Flatfy ingatlankereső oldalt ajánljuk figyelmetekbe.

Időutazás a belvárosban: legfontosabb események és új kezdeményezések

Az elmúlt években számos kezdeményezés született a belváros élhetőbbé tételére: új zöldterületek, terek átalakítása, sétálóutak és közlekedési fejlesztések. A kerékpárok belvárosi kitiltása és a villamoshálózat felújítása mellett a Hermész-kút áthelyezése, a Szomory Dezső tér fáinak ültetése és a PIM Petőfi-kiállítás megnyitása mind a városkép gazdagodását mutatják. Ezek a projektek együtt formálják Budapest belvárosának élményét a helyiek és a látogatók számára.

Itthon vagy Építészeti túrák Czigler Győző és a belváros

Stílusok, melyek ma is élnek

A belvárosi házak többsége a romantikus, historizáló és eklektikus jegyeket hordozza, de a XXI. században is megjelennek a modernista és art nouveau elemek. A városrendezési elvek és a szabályozások, amelyeket az 1839-es és 1894-es tervek, illetve az 1870-es évek óta anarchiából vezetett út vezetett a ma látható archoz, továbbra is meghatározzák a belváros iterációit.

Fontos megjegyzések az olvasó számára

A belvárosi házak története szorosan összefonódik az 1838-as és 1848-1849-es árvíz utáni szabályozásokkal, amelyek a városi építészet alapelveit lefektették.
A 1894-es rendelet négy lakóövezetet és két gyárövezetet különített el, és meghatározta az emeletes házak és zártsorú beépítés mértékét.
A belváros mai látványát részben a 19. századi városrendezés teremtette meg, amely a Dunához vezető főútvonalak kiépítésével és a hídok megépítésével van összekötve.

tags: #regi #belvarosi #hazak