Regi haz tervrajz mintak: történeti áttekintés és fontosabb adatok
Az alábbi cikk közérthetően összegzi a magyarországi tervtárak és tervminták gazdag örökségét, különös tekintettel a 19-20. századi várostervezési és építési dokumentumokra, valamint a modern mintatervek katalógusára, amely a lakó- és középületek tervezésében nyújt segítséget.
A tervtárak rendszere és a főbb névváltozatok
43. sz. Tervtár: Van. A 43. sz. Névváltozatok között megtalálhatók például a Honvédelmi Épülettervező Iroda N.V. és a Kecskeméti Magasépítő Nemzeti Vállalat (1949), illetve a Bács-Kiskun Megyei Tervező Iroda (1960) nevek. A tervtárak, azok névváltozatai és az ahhoz tartozó főbb építészek (például Hübner Tibor, Dul Dezső, dr. Márton Béla, Egyes Tibor) gyakran összefonódva jelennek meg a jegyzékekben és az adatbázisokban. A leíró adatok alapján a tervtárak jellegzetességeit, a tervek típusát és az építészeti hagyatékokat lehet feltárni.
A rendszer történeti szétválása olyan különféle elnevezésekben jelenik meg, mint például a Magasépítési Tervezőintézet (MATI) Szegedi Kirendeltsége, Szegedi Tervező Iroda, ÉM Szegedi Tervező Vállalat és ÉVM Szegedi Tervező Iroda. További névváltozatokhoz tartozik a Délmagyarországi Tervező Vállalat és a DÉLTERV Komplex Műszaki Tervező Iroda Kft. A különböző tervtárak a települési szint és az időszak szerint változtatják a rendszert, de a közös feladat továbbra is a megőrzés és a hozzáférhetővé tétel marad.
Részletes adatok a tervtárakról és a hozzáférés lehetőségeiről
A leíró adatok között szerepel az építtető neve, a tervező neve, az építés helyszíne (település, utca), az épület típusa és az építés időpontja. Ezen adatok alapján a keresések részletekbe mennek: helyszín, telekszám, helyrajzi szám, az építés jellege, a korabeli és mai címek, valamint az építtető és az építész nevének egyeztetése. A modern digitalizált rendszerek révén a tervek és a kapcsolódó iratok a Query felületen kereshetők, és digitális felvételeiken keresztül is hozzáférhetőek az Elektronikus Levéltári Portálon.
Pest, Buda és Óbuda városainak tervanyaga 1873 előtt teljes egészében digitalizálva érhető el a Közgyűjteményi Portálon és a Budapesti Levéltár adatbázisaiban. Az 1873 utáni engedélyezési tervekből pedig a szélesebb körű adatbázisokban érhetőek el információk. A Pest városi Építő Bizottság és a hozzá tartozó tanácsi iratok teljes sorozatai 1804-1874 közé esnek; Budán a Baucommission és a Szépítő és Építő Bizottmány, Óbudán pedig az Építési Bizottság anyagai fedezhetők fel. Ezek az adatok együttesen teret adnak a historikus építészet- és városképprojektek széles skálájának feltárására.
Ybl Miklós hagyatéka és a legfontosabb tervtári darabok
Budapest Főváros Levéltára őrzi Ybl Miklós terveinek gyűjteményét, amely az ország legnagyobb építészeti hagyatéka. A Közgyűjteményi Portálon a Levéltári iratgyűjtemények és az Elektronikus Levéltári Portálon elérhető adatbázisok a Ybl-hagyaték közel hétezer tervlapjának darabszintű leírásait és digitális felvételeket tartalmaznak. Minden tervrajz részletes leírást kap: felirat, szignó, méret, anyag, technika, tárgy, helyszín, elkészítési idő és az érintett személyek meghatározása is szerepel ebben az adatbázisban.
Mintatervek és mintaterv-katalógus
Az Országos mintatervek és a mintaterv-katalógus fejlesztése fontos lépés a tervezés gyorsításában és a minőségbiztosításban. A Lechner Tudásközpont szakemberei ingyenesen letölthető mintaterveket készítettek a tervezési folyamat megkönnyítésére. A Mintatervkatalógus oldalon jelenleg negyven terv érhető el, de a jövőben várhatóan körülbelül száz terv lesz elérhető. A katalógus célja a falusi és vidékfejlesztési projektek támogatása, a lakossági építkezések minőségének javítása, valamint a tervek jogszerű és gazdaságos megvalósításának elősegítése.
A mintatervek között két fő kategória található: új épületek építése és kockaházak átalakítása. A tervrajzok mellett látványtervek és részletes tervdokumentációk állnak rendelkezésre. A megfelelő terv kiválasztása után ki kell tölteni a felhasználási szerződést, amelyet a Lechner Tudásközpontnak kell eljuttatni. A szolgáltatás megkönnyíti magánszemélyek és közületi építkezések engedélyeztetését és a vonatkozó iratok beszerzését. A lakóépületek és lakótelepi projektek esetén fontos, hogy megadják a tulajdonos nevét, az építtető nevét és egyéb releváns adatokat, például a települést, az épület építésének évét és a betűjelzést (munkaszám), hogy gyorsabban megtalálható legyen az irat.
Gyakorlati tippek a planoláshoz és az engedélyezéshez
A földhivatali feltüntetési vázrajzokra és a földhivatali térképen való feltüntetésre vonatkozó követelmények hangsúlyosak: a Földhivatal előírásai szerint a tervek és a vázrajzok alapján kerül az épület feltüntetésre. Előfordulhat, hogy az időközben hozzáépített részek vagy módosítások nem kerültek feltüntetésre a térképeken, illetve előfordulhat, hogy az első ingatlan tulajdonos már nem él, így az iratok nehezen beszerezhetőek. Ilyen esetekben fennmaradási engedély kérhető az érintett épületekre. A 19. századi fejlesztési időszakban a magánépületek terveivel és engedélyeztetési irataival kapcsolatos adatok széles körben különböző sorozatokban érhetők el a levéltárakban és az adatbázisokban.
A Lechner Tudásközpont mintaterveinek és a BFL (Budapest Fővárosi Levéltára) nyilvántartó rendszerének kutathatósága lehetővé teszi az adott ingatlanhoz kapcsolódó tervek és engedélyek feltárását. A bevont sorozatok például XV.17.a.301, XV.17.a.302, XV.17.a.303, XV.17.b.312, XV.17.d.329 és más hasonló kódok a rendelkezésre álló archívumokban különböző időszakokat ölelnek fel, és lehetővé teszik az épületek történeti és műszaki feldolgozását. A digitalizált tervek és iratok segítségével a kutatók és tervezők számtalan történeti és mai példát vizsgálhatnak meg a városfejlesztés kapcsán.
tags: #regi #haz #tervrajz #mintak