Régi házból passzívház építés: felújítási útmutató részletekkel példával alátámasztva
Még Németországban is ritkaságnak és példaértékű projektnek számít az 1954-ben épült családi ház passzívházzá történt felújítása. A felújított épület megkapta a passzívház minősítést. Kay Künzel, német építész bebizonyította, el lehet érni felújítás során is a passzívházakra jellemző drasztikus energiafelhasználás csökkentést és ráadásul nem különösen nagy anyagi ráfordítással.
(Az építtetők kb. a felújítási költség ötödét kapták meg állami támogatásként a passzívház energetikai osztály elérésével.) A felújítás mindig kihívás az építésznek és a kivitelezőnek. Az energetikai felújításnál az ökológiai szempontok is nagy szerepet játszottak. Törekedett az építész arra, hogy természetes, újrahasznosítható anyagokat használjon. Cél volt például az esővíz hasznosítása, nemcsak a már egyre több helyen alkalmazott WC öblítésre, hanem az épület nyári hűtésére is felhasználják a kerti ciszternákban tárolt esővizet.
Az épület teljes felújításon esett át. A belső tereket, nyílászáró méreteket és természetesen az épület termikus rendszerét is átalakították. Alápincézett épületről van szó, így megfontolás tárgya volt, hogy a pincét is bevonják-e a termikus burok által határolt területbe. A pince külső teherhordó szerkezete beton, a földszint és a tetőtér külső falszerkezete ún. A külső pince falakra 30 cm polisztirol hőszigetelés került. A földdel érintkező felületre nem volt más hőszigetelő anyag alternatíva. A homlokzati falaknál már cellulózt használtak. Úgyszintén a tetőszerkezet is, ott 40 cm vastagságban fújták be a régi újságpapírból készülő hőszigetelést.
Az új passzívház szintű nyílászárók részben fa, részben fa-alu tokszerkezetűek. Az épület a külső megjelenésében nemcsak új nyílászárókat kapott, hanem új struktúrát is. Többek között a bejárati szituációt is módosította az építész. Az átszellőztetett homlokzati szerkezet egy része és a tető, színes fémlemezfedést kapott.
A korábban csak tárolónak használt pinceszint padlójának hőszigetelése a gépészeti helyiségen, illetve a megmaradó tárolón kívül 50 mm ún. Kooltherm Resol-al történt. Erre a rétegre került egy 22 mm-es OSB burkolat. A kertben 3 esővíz ciszterna került elhelyezésre, 5000 l űrtartalommal. Az esővízzel nyáron nagyon olcsón hűthető az épület. Ehhez egy acél csővezeték került külön beépítésre, amely a hűtőberendezésekhez kapcsolódik. Egy gömbcsap segítségével az esővizet a hőcserélőbe vezetik be (amikor szükséges), így ezen keresztül hűtik a bejövő levegőt. A földben 180 m PE vezetéket fektettek le. A hővisszanyerős szellőzőrendszer üzemeltetési költsége havi 4.80 Euro volt 2010-ben. Elektromos utánfűtő használatára nem volt szükség. Pótfűtésként mobil bioethanol kályha áll rendelkezésre. Az épület felújítása 2010 februárjában fejeződött be.
Abban az esetben, ha új telekre épül a passzívház, viszonylag egyszerű a helyzet, hiszen „csak” meg kell tervezni az épületet, majd fel kell építeni. De mi történik akkor, ha a ház már áll, és azt szeretnénk modernizálni? Vajon a felújítás a jobb megoldás ilyenkor, vagy érdemes a földdel egyenlővé tenni a régi épületet, és egy teljesen újat felhúzni a helyére? MEG KELL NÉZNI, MILYEN ÁLLAPOTBAN VAN A RÉGI ÉPÜLET.
Mielőtt a fenti kérdésekre választ lehetne adni, meg kell nézni, hogy milyen műszaki állapotban van a felújítani kívánt épület. Ha ugyanis a ház alapozása sérült, és a falak is vizesednek, vagyis a vízszigetelés láthatóan károsodott, nincs értelme a munkálatokba belefogni, mert egy ilyen épületből már nem érdemes energiatakarékos házat faragni. Fölösleges pénzkidobás helyett ilyenkor érdemes tiszta lappal indítani, és egy teljesen új projektbe belefogni, hiszen így az épület teljes mértékben megfelel majd a passzívházakkal szemben támasztott valamennyi követelménynek, azaz a fűtési hőigénye nem haladja meg a 15 kWh/év értéket négyzetméterenként.
Ha az épület erre műszakilag alkalmas, akkor viszont a felújítás lesz a kedvezőbb, gazdaságosabb megoldás. Itt a cél 25 kWh/m²/év, ami azonban jóval kedvezőbb, mint a régi házak energiaigénye - egy nagyjából 20 éve épült ház esetén ez a szint akár a négyzetméterenkénti 250-300 kWh-át is elérheti évente.
A FELÚJÍTÁS SORÁN SZEM ELŐTT TARTANDÓ CÉLOK
Ha egy régi épületet szeretnénk energiatakarékossá tenni, akkor alapvetően négy területre kell koncentrálni, ezek a hőszigetelés, a nyílászárók cseréje, a szellőzés megoldása, és a megfelelő épületgépészet. Ha a felsorolt területeken elvégezzük a szükséges munkálatokat, akkor nagymértékben javíthatunk a ház energetikai mutatóin, továbbá jobb életminőséget érhetünk el, és rengeteg pénzt spórolhatunk a számlákon.
MILYEN ANYAGOKAT KELL HASZNÁLNI A FELÚJÍTÁSHOZ?
Egy régi épület felújítása során, amennyiben az a cél, hogy az a lehető legközelebb kerüljön egy passzívházhoz, nem köthetőek kompromisszumok, ami azt jelenti, hogy ugyanazokat az anyagokat kell használni, mint egy új alacsony energiájú épületnél. Legyenek azok a nyílászárók - más néven melegablakok -, a szigetelőanyagok, az épületgépészet, az árnyékolástechnika, egyszóval a felújítandó épület valamennyi eleme. Egy régi ház esetén azonban vannak adottságok, amiken nem lehet változtatni, mint amilyen például az építéséhez használt tégla, az alapozás módja, vagy az a tény, hogy pince is tartozik az épülethez. Ilyenkor is léteznek azonban jó megoldások a megfelelő szigetelés elérésére, többek között a lábazati- és peremszigetelés, vagy az erkélyek, illetve a pincefödém szigetelése.
AZ ÚJ ÉPÍTÉS ELŐNYEIAz új építésnek rengeteg előnye van a felújítással szemben. A legnagyobb mind közül talán az, hogy nem toldozgatunk-foldozgatunk, azaz nem egy már kész, sok éves szerkezetet próbálunk “passzívházszerűvé” tenni. Az új építésű passzívház a megfelelő telek kiválasztásával kezdődik, a helyiségek pedig pontosan az adott család igényeire lesznek szabva. Nem kell azzal bajlódni, hogy az eredetileg nem nekünk illetve nem passzívháznak készült épületet alakítsuk át, miközben bizonyos adottságokon nem tudunk változtatni.A FELÚJÍTÁS ELŐNYEIIBár egy új építésű passzívház sokkal energiatakarékosabb lesz, mint egy felújított, ez nem azt jelenti, hogy a renoválást teljes mértékben el kell vetni. Felújított épület is lehet passzívház? Igen, lehet! Egy meglévő épületet is át lehet alakítani passzívházzá, ehhez megfelelő tervezés és szakszerű kivitelezés szükséges. Meglévő épület sem lehet kizáró ok! Ugyanazt a komfort szintet élvezhetik a házban élők, mintha az épületet eleve passzívháznak tervezték volna. Mint az újonnan tervezett épületek esetében, így itt is a passzívház követelményrendszernek megfelelően az átalakítás után, javul a komfortszint, a levegő minősége és nem utolsó sorban nagyon keveset kell majd fizetni az elhasznált energiáért. A külső falak és a nyílászárók felületi hőmérséklete a sarkoknál is meleg marad, nem alakul ki páralecsapódás. Szellőzőrendszer kerül beépítésre, ezáltal állandóan friss lesz a levegő, a penészképződés szinte kizárt.
Igaz, a felújításnál soha nem lehet olyan jó energiaértéket elérni mintha azt kimondottan passzívháznak tervezték volna, mert vannak az épületnek olyan adottságai, amin már nem lehet változtatni, csak esetleg javítani. Ilyenek például: az épület tájolása, ezáltal a benapozhatósága, vagy a hőszigetelést nem lehet az épület alatt elhelyezni, de erre is vannak már jól bevált megfelelő megoldások. Így itt a cél: A már jól bevált passzívház-komponensek beépítésével a meglévő épületek fajlagos fűtési energiaigénye 10-30 kWh/(m²év) értékre szorítható vissza, s ez akár 90%-os megtakarítást is jelenthet.
Egy épületfelújítást, amely eléri a 30 kWh/(m²év) fajlagos fűtési energiaigény szintet, egyenértékűnek szokták tekinteni a 15 kWh/(m²év) elért új passzívház építéssel.
Mikor célszerű a felújítás?
Ha a ház már amúgy is felújításra szorul akkor a leggazdaságosabb elvégezni, azt energetikai felújítással összekötni. Ha már esik le a vakolat, vagy a nyílászáró cseréje épp aktuális, vagy a tetőszerkezet öregedett el, netán vízszigetelni kell a lábazatot. Így „két legyet ütünk egy csapásra”. Energiatakarékosabb lesz az épületünk és nem társul „kidobott, plusz” költségekkel az amúgy is felújításra vagy átalakításra szoruló épület.
A komplex energetikai felújítás would mindig a legegyszerűbb megoldás, de ha ezt a gazdasági lehetőségek esetleg nem teszik lehetővé, akkor át kell gondolni, hogy mit, és milyen eredményt szeretnének elérni a felújítás során. Egy nagyon átgondolt építészeti/gépészeti tervezéssel fokozatosan, szakaszosan is megvalósítható az energetikai felújítás, amelyek önmagukban is meg kell állniuk a helyüket.
Meg kell ismerni az épület minden paraméterét, a meglévő adottságokat. Meg kell tervezni -ha átalakításról van szó az épületet- a csomópontokat, azt hogy milyen szerkezetek kerüljenek beépítésre, hogyan lesz az épület a leggazdaságosabban energiatakarékos. Egyes szerkezeti megoldások amiket meg kell oldani, amiből három fontosat említek: Egymással párhuzamosan az épület légzárását és a szellőzését is. A nyílászárók cseréje és a hőszigetelési rendszer felújítása is növeli az épület légtömörségi állapotát. A lakás szellőzését egy hővisszanyerővel ellátott légkomfort berendezés szolgáltatja. A padlószerkezet: utólagosan hőszigetelni kell! A külső fal és a tető csatlakozása: kritikus hely a magastető szigetelésekor. Ezeken kívül még nagyon sok megoldandó feladat van, ami épületenként más és más.
Az előnyök egy passzívházzá felújított épületben is ugyan olyanok, mint az új építésű passzívházban - a „hagyományos” épületekkel szemben: Egy passzívház sokkal kevesebb energiát fogyaszt, így az épület hűtése és a fűtése is sokkal kevesebbe kerül. A külső határoló szerkezetek belső felülete sokkal melegebb, így alacsonyabb belső hőmérséklet mellett is ugyanolyan kellemesnek érezzük a hőmérsékletet. Egy passzívházban nem kell számolni penészesedéssel. A szellőzőrendszer szűrőin át kiszűri a bejövő levegőben található pollenek 70%-át és egyéb részecskéket, nem jut be a külső levegőből por, ezáltal tisztább levegőt szívunk be mint azt a házon kívül tennénk. A szellőzésnek köszönhetően a benti levegőből is elszívásra kerülnek a keletkezett szagok és az elhasznált levegő, ezáltal folyamatosan felfrissül, oxigéndús lesz a levegő minősége. A hővisszanyerős szellőzés állandó kellemes friss levegőt biztosít az épületben a külső hőmérséklettől, napszaktól, évszaktól függetlenül. Ki lehet nyitni az ablakot, de nincs szükség rá, mert folyamatosan friss és tiszta levegő van a házban.
tags: #regi #hazbol #passzivhaz