Napraforgó Ház Zebegény: történet és élmény a Dunakanyarban
Mediterán teraszunkról csodálhatja a festői szépségű dunakanyari naplementéket, vagy akár a közvetlen Duna partján fürdőzhet. Az A apartman ( max. 2 fő) és a B apartman (max. 2 fő) apartmanokban összesen 14 főt tudunk elhelyezni, de szívesen fogadunk akár 2 főt is. A Napraforgó Apartmanházban 2 db apartmant rendeztünk be korszerű és igényes bútorzattal.
A zebegényi Napraforgó utca házai egykor sok rászoruló gyereknek jelentettek biztonságot. A Napraforgó utcán sétálva észrevehetjük, hogy több, egymást követő ház azonos stílusban lett kialakítva: kékre festett manzárdtetők, zöld és kék kerítések követik egymást. Feltűnő még az is, hogy az ajtókon, kerítéseken, házszámokon napraforgókat láthatunk. A történet az 1920-as évek végén kezdődött. Ekkoriban költözött Zebegénybe grófi Károlyi Lászlóné Apponyi Franciska, aki megvásárolta és felújította az utca házainak egy részét. A grófnő már az I. világháborúban zászlójára tűzte az elesettek megsegítését: jótékonysági szervezetek tagja volt, megalapította az ország első csecsemőotthonát, adakozásból falut építtetett a szegényeknek. A faluba költözve sem hagyott fel a közösség szolgálatával, itt a helyi gyerekeket maga köré gyűjtve egy különleges, már-már fantáziavilágszerű közösséget hozott létre. A gyerekekkel együtt megalakította az úgynevezett Virágegyletet, amelyen belül minden tag egy virágról vagy más növényről kapott nevet - Apponyi Franciska volt Napraforgó.
A gyerekek és az egyletben dolgozó felnőttek együtt sportoltak, meséltek egymásnak, közösen tanultak, botanikai gyűjteményt készítettek és korukat megelőzve nagy figyelmet fordítottak a környezettudatosságra. A grófnő persze számtalan adománnyal egyengette a gyerekek életét. A vasútállomást a lépcsőn a Duna felé hagyjuk el, menjünk át az úton. Szerző: Dr. Idei második lapszámunkban szerzőink a 20. század első felével kapcsolatos forrásokat mutatnak be. Mind a négy forrásismertetés többrészes. ezek közül háromnak olvasható a 2026/2. Friss lapszámunkban az egyetlen forrásismertetés, amelynek a második részét lehet olvasni Bede Erika munkája, aki folytatta a magángyűjteményként létező családi örökség bemutatását. Szintén a második világháborúban keletkezett egodokumentumot mutat be Molnár András, aki Halmi László karpaszományos tizedes frontnaplóját ismerteti. A forrás a hadtörténelem számára kuriózumnak mondható, mivel a szerző alakulatának 1942-1943. évi harctéri szolgálatáról kevés ismerettel rendelkeztünk. Szuda Krisztina Eszter korábbi kutatásainak alanyát-tárgyát, vagyis a korábban „pánszlávizmussal” megvádolt Ľudovít Jaroslav Hrdlička néhai tótkomlósi evangélikus lelkész családi irathagyatékát mutatja be. Völgyesi Zoltán kétrészes forrásismertetésében Apponyi Franciska grófnő szociális tevékenységének kezdetére fókuszál. Budapest, 2026.
A zebegényi Napraforgó utcán sétálva észrevehetjük, hogy az emlékeit felidéző jellemzők között az államalapításhoz kötődő értékek és a gyerekek környezettudatossága tovább él. A Napraforgó utcán története a virágos hagyaték és a közösségi összetartás példája marad, amelyet a grófnő és a VEZ-közösség alakított ki. A Napraforgó utca házai ma is tanulságos mérföldkövet jelentenek Zebegény történetében, mely összeköti a múlt jótékonysági hagyományait a jelen modern apartmanjaink vendégszeretetével.

tags: #regi #napraforgo #haz #zebegeny
