Szecessziós és népi építészet Magyarországon
A magyarországi szecessziós építészet az Osztrák-Magyar Monarchia részét képező Magyar Királyságban a 19-20. század fordulóján virágzott. A stílus legfontosabb hazai mestere Lechner Ödön volt, aki a magyar népi díszítőművészet és a közel-keleti, valamint indiai architektúra elemeinek ötvözésével hozott létre sajátos formanyelvet. Az előregyártás és a kerámia építészeti alkalmazásának úttörője volt.
A magyarországi németek, akiket gyakran sváboknak is neveznek, a mai Magyarország második legnagyobb nemzetiségi csoportját alkotják. Számuk mintegy 200 000-220 000 főre tehető, ami az ország összlakosságának 2,5%-a. Közülük sokan saját sváb nyelvjárásukban Shwoveh-nek hívják magukat. A dunai sváb egy gyűjtőfogalom, amely a történelmi Magyar Királyság területén élt különböző német etnikai csoportokat foglalja magába.
A szecessziós építészet főbb irányzatai és mesterei
A magyarországi építészetben a szecesszió jegyei az 1890-es években tűntek fel először, és a századfordulós fénykort követően az 1910-es évek végére, voltaképp az első világháborúval, korszaka lezártnak tekinthető. A magyaros szecesszió mellett, részben párhuzamosan, a stílusnak többféle irányzata létezett: egyes hazai épületeken megfigyelhető a francia és a belga Art Nouveau, a német Jugendstil, a bécsi kortársak, vagy épp a korabeli skandináv és angol építészet hatása.
Lechner Ödön és követői
Lechner Ödön (1845-1914) a magyar szecesszió stílusteremtő, nagy hatású mestere volt. Legfontosabb budapesti alkotásai közé tartozik az Iparművészeti Múzeum, a Postatakarékpénztár és a Magyar Földtani Intézet székháza. Bár komolyabb állami elismerést és katedrát nem kapott életében, óriási hatást gyakorolt a korszak építészetére, elsősorban a fiatal pályakezdőkre. Tanítványai és követői közé sorolható Lajta Béla, Komor Marcell, Málnai Béla, Kőrössy Albert Kálmán és Raichle J. Spiegel Frigyes.
Spiegel Frigyes és a nyugati hatások
Spiegel Frigyes (1866-1933) az 1890-es évek közepén fiatal, a nyugati fejleményeket nyomon követő építészként az ő épületein jelentkezett először a francia szecesszió hatása, Lechner korai munkáival párhuzamosan. Jelentős munkája az Izabella utcai Lindenbaum-ház.
Vidor Emil és a sokoldalú szecesszió
Vidor Emil (1867-1952) sokoldalú, számos stílusirányzatban alkotó szecessziós építész volt. Budapesten, Münchenben és Berlinben tanult, majd Ybl Miklós irodájában dolgozott. Számos lakóházat és bérházat tervezett Budapesten; a Városligeti fasorban felépített Egger-ház a korabeli francia architektúra, míg a Honvéd utcában álló Bedő-ház a belga szecesszió és Victor Horta hatását mutatja.
Komor Marcell és Jakab Dezső
Komor Marcell (1868-1944) Lechner Ödön irányzatának híve volt. Jakab Dezsővel közös irodája a századforduló legtermékenyebb műhelyei közé tartozott. Munkáik közé tartozik a marosvásárhelyi Közigazgatási Palota, a szabadkai zsinagóga és a városháza, valamint a budapesti Palace Szálloda.
Raichle J. Ferenc és a népművészeti ihletés
Raichle J. Ferenc (másképp Raichl, 1869-1960) Szabadka és Szeged századfordulójának kiemelkedő építésze volt. Budapesten diplomázott, a szecesszió építészetével a hozzá hasonlóan apatini születésű Pártos Gyula ismertette meg. Szabadkán legfontosabb épülete az 1903-ban elkészült saját lakóháza, amelynek népművészeti ihletésű kerámiadíszén Lechner hatása fedezhető fel.
Lajta Béla és az innovatív építészet
Lajta Béla (eredetileg Leitersdorfer Béla, 1873-1920) a századforduló egyik legfontosabb, egyéni hangú és innovatív építésze, nemzetközi rangú alkotó volt. Budapesten diplomázott, majd külföldi tanulmányutak után eleinte Lechner Ödönnel dolgozott együtt. 1905 után eltávolodott mesterétől; a Malonyai Dezső néprajzkutató számára tervezett pesti villája a korabeli angol építészet formanyelvét magyar népi motívumokkal ötvözte. Más művein a skandináv építészet hatása mutatkozik meg; az 1908-ban tervezett Parisiana mulató (ma Újszínház) pedig kifinomult anyaghasználatával, díszletszerű homlokzatával már az art déco előfutárának tekinthető. Vas utcai iskolája, illetve a budapesti Szervita téren álló Rózsavölgyi-ház a modern építészet nagy jelentőségű hírhozói.
Málnai Béla és a modernizmus előfutárai
Málnai Béla (1878-1941) Lechner és Lajta tanítványa volt. Haász Gyulával közös műtermében több budapesti bérházat tervezett az első világháború előtti években, amelyek a modern építészet fontos előzményei. A Ház folyóirat kiadójaként és főszerkesztőjeként a hazai építészeti közéletre is jelentős hatást gyakorolt.
Kós Károly és a nemzeti szecesszió
Kós Károly (eredetileg Kosch, 1883-1977) a Fiatalok csoportosulásának alapító, egyben legnagyobb hatású tagja volt, az erdélyi, brit és skandináv hatásokat ötvöző nemzeti szecessziós irányzat megteremtője. Legfontosabb munkái közé tartozik Zebegény katolikus temploma, a Fővárosi Állat- és Növénykert számos épülete, a Székely Nemzeti Múzeum és a kolozsvári Kakasos templom. Megnyerte a budapesti Wekerletelep főterének beépítésére kiírt pályázatot, amely neki köszönhetően több építész bevonásával valósult meg.
A népi építészet jellemzői
A magyar népi építészet gazdag és változatos képet mutat, amely az évszázadok során alakult ki a helyi hagyományok, az éghajlati és földrajzi adottságok, valamint a rendelkezésre álló építőanyagok függvényében. A 18. századtól kimutatható az oldaltornác, esetleg az oromtornác is, és jellegzetes elemévé vált a magyar falu képének. Kezdetben faoszloppal készültek a tornácok és az oszlopokat gondosan megformálták, faragással díszítették.
A sváb népi építészet
A sváb népi építészet a Dunántúlon és az Alföld egyes részein maradt fenn leginkább. A házak keskeny, hosszúkás telkeken épültek. A legegyszerűbb, legszegényesebb házak hármas tagolásúak voltak: elől a tisztaszoba, középen a konyha, leghátul a kamra. A félméter körüli vályogfalat néhány földbeágyazott téglasorra rakták. Vert falú épületek még a nyolcvanas években is készültek a faluban.
Az építőanyagok és technikák
Az építőanyagok között gyakori volt a vályog, a fa, a sár, a nád, a tégla és a kő. A falazási technikák között szerepelt a boronafal, a sövényfal, a vert fal, a vályogfal és a nádfalazás. A tetőzet anyaga leggyakrabban zsúp, nád, cserepes vagy fazsindely volt.
A házak elrendezése és funkciói
A házak elrendezése általában a tisztaszoba, konyha és kamra hármas tagolású volt. A kiegészítő építmények között szerepelt a nyári konyha, ólak, WC, pince és kút. A házakat gyakran a mezsgyehatárra építették, a szomszéd felé megteremtve az elhatárolódást.
A magyarországi németek betelepítése és kultúrája
A Magyarországra települő németeknek hatalmas szerepe volt a kereszténység elterjesztésében és a feudális rend kialakításában. A 18. században három szakaszban telepítették őket Magyarországra, elsősorban a Duna menti területekre és az Alföldre. A telepesek magukkal hozták nyelvjárásukat, szokásaikat és építészeti hagyományaikat, amelyek jelentősen befolyásolták a magyar kultúrát.
A sváb nyelvjárások
A magyarországi németek nyelvjárásai ún. keverék nyelvjárások, mostani formájukat már magyar földön nyerték el. Több regionális nyelvjárás létezik, mint például a Heidebauerek, Poncichterek és Stiffollerek.
A német nemzetiségi önkormányzatok és a sajtó
Napjainkban a magyarországi német nemzetiségi önkormányzatok aktívan részt vesznek a közösségi életben és a kulturális örökség megőrzésében. A német nyelvű sajtó évszázados hagyományokra tekint vissza, és napjainkban is sokszínű képet mutat, kiemelkedő kiadványokkal, mint a Budapester Zeitung és a Neue Zeitung hetilapok.
tags: #regi #svab #hazak #wikipedia