Az építési maximális beépíthetőség és az egyszerű bejelentés szabályai
Az építkezés során fontos szempont a maximális beépíthetőség megértése. Ez az arány azt mutatja meg, hogy egy telek területének legfeljebb mekkora hányadát fedhetik le építmények. Ez az arány százalékban van meghatározva, és kifejezi, hogy legfeljebb mekkora alapterületű épület(ek) helyezhetők el a telken.
A maximális beépíthetőség nem egységes mindenhol, hanem az építési övezetre vagy övezeti besorolásra vonatkozó helyi építési szabályzat (HÉSZ) vagy az országos szabályozás (pl. OTÉK - Országos Településrendezési és Építési Követelmények) határozza meg. A beépíthetőség önmagában nem határozza meg, hogy pontosan mekkora és milyen jellegű épület építhető a telekre.
Az Építési törvény 2017. március 21. napján elfogadott újabb módosításai közül elsősorban az egyszerű bejelentéssel építhető épületek körének kiterjesztését érintő rész váltott ki nagyobb médiavisszhangot. A törvény bizonyos esetekben valóban eltörli a 300 négyzetméter összes hasznos alapterület korábbi kikötését, és ezen felüli méretű lakóépületek is létesíthetők, illetve bővíthetők egyszerű bejelentéssel. Kétségtelen tény, hogy ez a legfontosabb eleme az új törvénynek, de számos más lényeges változásra is sor kerül.
A 300 négyzetméter összes hasznos alapterületet meghaladó új lakóépület csak azok a természetes személy építtetők létesíthetnek, akik kizárólag saját lakhatás biztosítása céljából építkeznek, valamint az építendő új lakóépület egy lakásnál többet nem tartalmazhat [1997. évi LXXVIII. tv. 33/A. § (2) bek.; 2017. évi XXIV. tv. 1. §]. Vagyis az egyszerű bejelentéseknél hatályos 300 négyzetméter összes hasznos alapterület, mint mérethatár csak a fenti esetekben nem számít.
A meglévő lakóépületek 300 négyzetméter összes hasznos alapterületet meghaladó bővítésére irányuló építési tevékenység egyszerű bejelentés alapján is csak akkor történhet, ha azt saját lakhatása biztosítására szolgáló lakóépület tekintetében végzik. A bővítésre a törvényi szabályozás nem írja elő, hogy az épület csak egy lakást tartalmazhat, amivel a jogalkotó - a törvényjavaslat indokolása szerint is - a többlakásos társasházakban történő bővítéseket kívánja elsősorban megkönnyíteni [1997. évi LXXVIII. tv. 33/A. § (3) bek.; 2017. évi XXIV. tv. 1. §].
Az Építési törvény módosítása a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény rendelkezéseire tekintettel került sor. Az említett törvény alapján igazgatási szolgáltatási díjat - törvény vagy eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott kormányrendelet felhatalmazása alapján - a miniszter az adópolitikáért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben állapíthat meg [2011. évi CXCIV. tv. 29. §]. Az építési tevékenység befejezését követően kiállításra kerülő hatósági bizonyítványért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértéke a fentieknek megfelelően kikerült az Étv. mellékletéből. A díjat miniszteri rendeletben határozzák meg, így egyébként egyszerűbbé válik az igazgatási szolgáltatási díj esetleges módosítása is [1997. évi LXXVIII. tv. 33/A. § (9) bek.; 2017. évi XXIV. tv. 1. §].
A 300 négyzetméter összes hasznos alapterületet meghaladó új lakóépület vagy bővítmény hatósági bizonyítványában az is szerepelni fog, hogy a kiállításától számított 5 évig a lakóépület rendeltetése akkor sem változtatható meg, ha egyébként a rendeltetés megváltoztatásának egyéb jogszabályi feltételei fennállnak [1997. évi LXXVIII. tv. 33/A. § (7) bek.; 2017. évi XXIV. tv. 1. §].
Mivel az Étv. módosítása az egyszerű bejelentést kiterjeszti a 300 négyzetméter összes hasznos alapterületet meghaladó lakóépületekre is, így indokolttá vált a jogszabályi feltételeket nem teljesítő építkezésre is külön szabályokat előírni. Az Országgyűlés döntése értelmében a szabálytalan építési tevékenységek köre is kiterjesztésre került: jogszerűtlen építési tevékenységnek minősül, ha 300 négyzetméter összes hasznos alapterület feletti lakóépületet egyszerű bejelentés alapján építenek (vagy meglévőt bővítenek), de nem saját lakhatás biztosítása érdekében, illetve a megépült új lakóépület esetében több lakást kialakítva. Ugyancsak jogszerűtlen építési tevékenységről van szó, ha a 300 négyzetméter összes hasznos alapterület feletti lakóépület létesítést, vagy ilyen lakóépülettel kapcsolatos bővítést nem természetes, hanem jogi személy végezteti [1997. évi LXXVIII. tv. 48. § (2) bek. b) pont bb)-bd) alpont; 2017. évi XXIV. tv. 3. §]. Valószínűleg az Étv. módosításához kapcsolódó végrehajtási rendelet kitér majd arra, hogy mi minősül nem saját lakhatásra szolgáló lakóépületnek.
Fontos és örvendetes, hogy a törvényjavaslat külön kitér a folyamatban lévő ügyekre is, és az új módosításokat nem kívánja a folyamatban lévő engedélyezési eljárásokra kiterjeszteni. Ez azt jelenti, hogy azon engedélyezési eljárások, melyek az Étv. módosítás hatályba lépésekor folyamatban vannak (2017. április 27.), de a módosítandó jogszabályi rendelkezések érintenék az engedélyezés tárgyát képező építkezést, a benyújtásakor hatályos előírások alapján folytathatóak le [1997. évi LXXVIII. tv. 60/E. §; 2017. évi XXIV. tv. 4. §].
| Módosítás dátuma | Érintett jogszabály | Fő változás |
|---|---|---|
| 2017. március 21. | 1997. évi LXXVIII. tv. | Egyszerű bejelentéssel építhető épületek körének kiterjesztése 300 m² fölé |
| 2017. április 27. (hatálybalépés) | 2017. évi XXIV. tv. | Új szabályok a 300 m² feletti lakóépületek építésére és bővítésére |
tags: #hany #m3 #fa #kell #egy #100