Rendezési terv előadás: a településrendezési eszközök és ezek módosításának folyamata
Hogy mi minősül településrendezési eszköznek, azt az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 9/B §-a rögzíti.
E szerint a településrendezés eszközei: a településszerkezeti terv, amelyet a településfejlesztési koncepció alapján a települési önkormányzat képviselő-testülete dolgoztat ki és állapít meg; a helyi építési szabályzat, amelyet a településszerkezeti terv alapján szintén a képviselő-testület dolgoztat ki és állapít meg.
Településrendezési eszköz a törvény szerint emellett a Duna-parti építési szabályzat és a Városligeti építési szabályzat.
Természetesen a fenti határidőktől függetlenül is bármikor kezdeményezhető a településrendezés eszközeinek módosítása, amennyiben a képviselő-testület azokat - a település fejlődése vagy az építési feltételek változtatása érdekében - szükségesnek tartja.
A helyi építési szabályzat (HÉSZ) önkormányzati rendelet, rajzos melléklete a szabályozási terv.
A HÉSZ elfogadása és módosítása más önkormányzati rendeletekhez képest speciális egyeztetési folyamatot igényel.
Ezt kötelező lefolytatni, melynek szakaszaira a vonatkozó, 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet meghatározott időt biztosít, illetve ír elő.
A HÉSZ képviselő-testület általi elfogadásának, módosításának feltétele fent említett törvényi szabályozás értelmében a településszerkezeti terv elfogadása, illetve módosítása.
Ez képviselő-testületi határozattal történik.
A településszerkezeti tervben kell megállapítani a táj, az épített és természeti környezet alakításának és védelmének területfelhasználással összefüggő módját és ki kell jelölni a település fejlesztésének területi irányait.
Meg kell benne határozni a település egyes területrészeinek területfelhasználását, a szükséges műszaki infrastruktúrát.
A szerkezeti tervet a település teljes közigazgatási területére kell elkészíteni.
A tervhez megalapozó vizsgálatot és alátámasztó javaslatot is készíteni kell.
A településszerkezeti terv részét képező szerkezeti tervlap határozza meg a település szerkezetét és területfelhasználását, továbbá rögzíti a védelemmel és korlátozásokkal érintett területeket.
A helyi építési szabályzat állapítja meg - a településszerkezeti tervvel összhangban - a helyi építési követelményeket, jogokat és kötelezettségeket.
Mind a településszerkezeti terv, mind a HÉSZ részletes tartalmi követelményeit a jogszabály meghatározza.
Ahhoz, hogy a HÉSZ módosításának folyamata elinduljon, szintén képviselő-testületi határozat szükséges.
Ebből a határozatból a képviselő-testület eldönti azt, hogy pontosan mit kíván a HÉSZ-ben módosítani, illetve hogy a módosítás kidolgozására melyik tervezőt bízza meg.
Azt is eldönti a képviselő-testület, hogy mennyi pénzt fordít a HÉSZ módosítására és ezt miből finanszírozza, saját forrásból vagy idegen forrásból.
Ha befektetői forrásból, akkor erről a képviselő-testület külön dönt és felhatalmazza a polgármestert, hogy erre megállapodást kössön a befektetővel.
E megállapodásban rögzítik azt is, hogy mit vállal az önkormányzat (pl. belterületbe vonás, a terület meghatározott építési övezetté nyilvánítása a HÉSZ-ben).
Azt is rögzítik a megállapodásban, hogy mit vállal a befektető vagy a földtulajdonos (pl. közművesítés költségei, a HÉSZ tervezésének díja, a belterületbe vonás, mezőgazdasági művelés alóli kivonás díja).
Ezek a képviselő-testületi döntések kötik mindegyik felet, és ettől kezdve mindegyik fél e határozatok, megállapodások birtokában cselekszik: megrendel, egyeztet, egyéb szerződéseket köt, beruház stb.
A szerkezeti terv és a HÉSZ módosítása során - az esetek nagy részében - teljes egyeztetési eljárást kell lefolytatni.
Egyszerűsített eljárásra kivételesen van csak lehetőség abban az esetben, ha egyrészt a település szerkezetét meghatározó műszaki infrastruktúra hálózata nem változik, továbbá nem történik új beépítésre szánt terület kijelölése, kivéve gazdaságfejlesztő beruházás esetén, ha az legalább 15 új munkahelyet teremt.
Szintén kivételesen sor kerülhet tárgyalásos eljárás lefolytatására olyan esetben, amikor nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügy építési beruházásáról van szó.
Szintén ez az eljárás indokolt a Kormány által rendeletben kihirdetett veszélyhelyzet esetén, továbbá magasabb szintű jogszabályi változás átvezetése érdekében.
És ide tartozik még az is, amikor elírást, pontatlanságot kell korrigálni.
A településszerkezeti terv és a HÉSZ egyszerre történő készítése vagy módosítása esetén azok egyeztetési eljárása történhet párhuzamosan akár egy eljárásban is.
De a településszerkezeti terv elfogadásáról szóló döntésnek meg kell előznie a HÉSZ elfogadását, azaz a szerkezeti terv elfogadása nélkül nem lehet a HÉSZ-t elfogadni, illetve módosítani.
A HÉSZ elfogadásától a végrehajtásig terjedő szakaszok
A HÉSZ elfogadásához, módosításához vezető teljes egyeztetési eljárás szakaszai:
- Előzetes tájékoztatási
- Véleményezési
- Végső szakmai véleményezési
- Elfogadási és hatálybaléptetési szakasz
Előzetes tájékoztatás: Az előzetes tájékoztatási szakasz még a HÉSZ kidolgozása előtti szakasz.
A polgármester kezdeményezi ezt a szakaszt, megküldi az érintett partnereknek, az érintett államigazgatási szerveknek és az érintett önkormányzatoknak.
Az előzetes tájékoztatásban a polgármester pontosan meghatározza az érintett területet, a rendezés célját és várható hatását.
Az érintett szervek az előzetes tájékoztató átvételétől számított 21 napon belül tehetnek észrevételeket és nyilatkozatot.
Aki határidőn belül nem nyilatkozik, azt az eljárás további szakaszaiban nem kell értesíteni.
Véleményezés: A véleményezési szakaszt a polgármester kezdeményezi, illetve indítja el.
A polgármester a HÉSZ már elkészült tervezetét véleményezteti a szervekkel.
A véleményezők a tervezet átvételétől számított 30 napon belül adhatnak írásos véleményt.
Véleményeltérés esetén a polgármester egyeztetést kezdeményez.
Az egyeztetésről jegyzőkönyv készül.
A véleményezést, illetve egyeztetést követően a beérkezett javaslatokat ismertetni kell a képviselő-testülettel, amely dönt azok elfogadásáról vagy elutasításáról.
A véleményezést ezzel lezárul, a lezárását jelentő képviselő-testületi döntést közzé kell tenni.
Végső szakmai véleményezés: A polgármester a véleményezési szakasz lezárását követően a HÉSZ tervezetét és a beérkezett véleményeket megküldi szakmai véleményezésre az állami főépítésznek.
A főépítész a dokumentumok beérkezésétől számított 21 napon belül adja meg záró szakmai véleményét, vagy ha tisztázandó kérdések vannak, 15 napon belül egyeztető tárgyalást kezdeményez.
Erre legalább 8 nappal a tárgyalás előtt meghívja a polgármestert és az érintetteket.
Az egyeztető tárgyalás eredményeként az esetleges változtatásokat át kell vezetni a terven.
Ezután kerülhet sor a záró szakmai vélemény megadására, melyet az állami főépítész az egyeztetést követő 8 napon belül megküld a polgármester részére a HÉSZ elfogadása érdekében.
Elfogadás és hatálybaléptetés: Az elfogadási és hatálybaléptetési szakaszra fenti szakaszok lezárulását követően kerül sor.
A HÉSZ-t az elfogadását követő 15 napon belül meg kell küldeni az állami főépítészetnek és az eljárásban részt vett államigazgatási szerveknek.
A HÉSZ legkorábban az elfogadását követő 30. napon léphet hatályba.
Az egyszerűsített és tárgyalásos eljárások és kivételek
Az egyszerűsített eljárás abban különbözik a teljes eljárástól, hogy az a véleményezési szakaszával indul, tehát elmarad az előzetes tájékoztatás szakasza, a véleményezőknek pedig rövidebb idő - 15 nap - áll rendelkezésükre írásos véleményük megadására.
A végső szakmai véleményezés szakasza a teljes eljárásnál említettekéhez hasonlóan zajlik.
A tárgyalásos eljárás esetén a partnerségi egyeztetéssel egyidejűleg kell elkészíteni a szerkezeti terv és a HÉSZ tervezetét, majd az egyeztetés lezárását követően a polgármester az állami főépítésznél kezdeményezi a végső szakmai véleményezési eljárás lefolytatását.
A főépítész a kérelem beérkezését követő 5 napon belül kezdeményezi egyeztető tárgyalás megtartását, melyre a tárgyalás előtt legalább 8 nappal korábban meghívja az érintetteket.
Az egyeztető tárgyalásról jegyzőkönyv készül, melyet a főépítész a záró szakmai véleményével együtt 8 napon belül megküld a polgármesternek a szerkezeti terv és a helyi építési szabályzat elfogadása érdekében.

Kiemelt fogalmak és közvetlen kontextus
Országos területrendezési terv meghatározza a térségi területfelhasználás feltételeit az egész országra vonatkozóan.
Országos szerkezeti tervek a térségi területfelhasználási kategóriákat és a műszaki infrastruktúra-hálózatok összehangolt rendjét rögzítik, míg az Országos Övezeti Terv a térségi övezeteket határozza meg.
A Vízparti Terv rögzíti a Balaton vízparti területeinek felhasználását és az országos előírásoktól eltérő sajátos követelményeket.
A településképi arculati kézikönyv a helyi jó példákat, az építmények méretét, anyaghasználatát, színvilágát és a közterületek kialakítását összegzi.

Modernizáció és digitális eszközök
Az Étv. új rendelkezései szerint a településrendezési eszközök és településfejlesztési koncepciók átdolgozása szükséges lehet, a cél pedig a különböző terveket egy fejlesztési és egy rendezési típusú terv nevű településtervvé összekötni.
A tervezési folyamatot egy elektronikus térségi tervezést támogató rendszer (E-TÉR) segíti, amely a digitális egyeztető felületet kínálja.
Az E-TÉR használatával időt és energiát takaríthatnak meg, és a településrendezési terveket is digitális nyilvántartásba veszik.
A projekt célja a térségi tervezés és közműtervezés gyorsítása, az adminisztratív terhek csökkentése, és a magyar gazdaság versenyképességének növelése.
Jóváhagyott terveink és aktuális példák
Budapest főváros településszerkezeti terve, Rendezési Szabályzat és Duna-parti építési szabályzatok eseti módosításai jelennek meg példaként a településfejlesztési eszközök modernizációjában.
Ezek közé tartozik több kerületi eseti módosítás a belterületbe vonások és fejlesztési övezetek áttekintésére, illetve a Városliget környezetének közlekedési fejlesztéseire vonatkozó módosítások is.
Részletes tartalmi követelmények és folyamatábrák
A két fő dokumentum - településszerkezeti terv és HÉSZ - készítésének és módosításának részletes tartalmi követelményeit a jogszabályok határozzák meg.
A teljes eljárás szakaszai és az eljárások kivételes formái jól strukturáltak és egymásra épülnek, hogy a tervezés jogszerű és átlátható legyen.
tags: #rendezesi #terv #eloadas
