Rendezési terv felülvizsgálata: alapelvek, jogszabályi környezet és gyakorlati eljárások
A településszerkezeti tervet, a szabályozási kerettervet és a szabályozási tervet magában foglaló fejlesztési terv kormányrendelet alapján meghatározza az országos településrendezési és építési követelmények. Ezek betartásával a települési önkormányzat rendeletet készít, amely meghatározza a település környezetátalakítási és környezetvédelmi feladatait. A helyi építési szabályzat (HÉSZ) rögzíti a település igazgatási területén a település fejlesztési és környezetalakítási feladatait, és az országos előírások alapján készül.
A három alapvető elem: településszerkezeti terv, szabályozási keretterv és szabályozási terv
A főváros közigazgatási területének felhasználását és beépítését, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmét meghatározó általános követelményeket a fővárosi keretszabályzat ábrázolja térképen. A szabályozási terv az adott település közigazgatási területének felhasználását és beépítését, valamint a környezet értékeinek védelmét szolgáló sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket ábrázolja térképen, rajzos formában. A településrendezési terv pedig ezt a három elemet összefogva adja meg a fejlesztési kerettervek és a rendezési feladatok egységében.
- A településszerkezeti egység meghatározása: a környezet sajátosságai alapján egységként kezelendő gyűjtőút, vasútvonal, vízfolyás és egyéb természetes elemek határozzák meg a településrész keretét.
- A szabályozási terv jelöli ki az építési övezeteket és övezeteket, és rögzíti az egyedi beépítés módját, a telekalakítást és a beépítés részletes feltételeit.
- A szabályozási keretterv a keretrendszer általános tartalmi elemeit és arculati követelményeit tartalmazza, amelyet a település teljes térképén és tervadatain keresztül ábrázolnak.
A jogszabályi háttér és a 2021-2027 közötti változások
Az 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) és az OTÉK feladatkörét összefogó jogszabályi környezet jelentős átalakuláson ment keresztül az 2021. évi XXXIX. törvény alapján. Az új szabályozás szerint a településeknek a településfejlesztési terv és a településrendezési terv két sajátos dokumentumtípusa lesz a jövőben, amelyeket közös nevén településtervnek neveznek. A módosítások eredményeként megváltozik a települési eszközök tartalmi követelménye, 2021. július 1-jétől kezdődően a felelősöket a megvalósítási és egyeztetési folyamatokban az E-TÉR (Elektronikus Térségi Tervezést Támogató Rendszer) platformon kell koordinálni. A terveket 2022. január 1-től kötelező lesz az E-TÉR rendszerben egyeztetni és feltölteni, a polgármesteri kötelezettségek pedig az eljárások lezárását követően is érintettek maradnak az elektronikus nyilvántartásban.
A fővárosban a megújított szabályozás továbbra is kétszintű rendszert alkalmaz: a fővárosi rendezési szabályzat (FRSZ) keretében adva meg a kereteket, míg a kerületi önkormányzatok kerületi településrendezési terveket és KÉSZ-t hoznak létre, amelyek összhangban állnak az FRSZ-szel. Ezzel a megközelítéssel a fővárosban a fejlesztési és rendezési tervek kidolgozása differenciáltabb, a helyi sajátosságokat szem előtt tartó megoldásokat tesz lehetővé.
Az Étv. új előírásai rögzítik a helyi építési szabályzat tartalmi követelményeit, az építési övezetek és más szabályozó elemek részletes megjelenítését, valamint a biológiai aktivitás és zöldfelületi arányok számítását. Emellett megjelent az úgynevezett Településkép-követelmény és Településkép-Illelszkedés fogalomköre, amely a helyi arculat és a történeti értékek megőrzését szolgálja. A helyi védelem és területi védelem intézményrendszere is kifejezetten tisztázásra került, beleértve a településképi rendeletek és a védelmi funkciók részleteit.
A módosítási igények előterjesztésére a Képviselőtestület dönti el, és a településfelülvizsgálat kezdeményezése esetén előzetes tájékoztatási eljárás indulhat. A településfejlesztési tervet a helyi önkormányzat képviselő-testülete normatív határozattal állapítja meg, míg a településrendezési terveket rendeletekkel fogadják el, amelynek részét képezi a térképi munkarész is. A digitális átállás részeként a településrendezési eszközök és koncepciók feltöltése az E-TÉR-be történik, és az adatszolgáltatástól az egyeztetési folyamatokig minden elem egységes digitális felületen zajlik.
A 2012-es reform óta meglévő terveket 2021-2027 közötti ütemezéssel adaptálják az új Étv.-i előírásokhoz. A fővárosi kerületek esetében a településrendezési tervek elkészítése 2025. július 1-ig, a teljes fővárosi körzet vonatkozásában pedig 2027. július 1-ig kell megfelelni az új keretfeltételeknek. Az új szabályozási nyilvántartások, korszerű elektronikus megoldások és a zöldinfrastruktúra hangsúlyos elemei révén a településrendezés átláthatóbb és hatékonyabb működését várják.
Szabályozási terv, keretterv és HÉSZ közti összhang
A szabályozási terv tartalmazza az építési előírásokat térképen és rajzos formában, amelyek konkrét beépítési megoldásokra és kötelező elemekre vonatkoznak. A keretterv pedig a helyi adottságokat és környezetvédelmi szempontokat veszi figyelembe, és az építési övezetek meghatározásához szolgáltat keretszabályokat. A helyi építési szabályzat (HÉSZ) a település igazgatási területén a helyi sajátosságokra szabott részletes előírásokat rögzíti, amelyek összhangban állnak az Étv. és OTÉK követelményeivel, és a digitális rendszerbe történő feltöltés követelményeivel is összhangban kell, hogy legyenek.
Lezáró gondolatok a felülvizsgálat folyamatára
A településfelülvizsgálat folyamata hosszú távú fejlesztési és környezetvédelmi célokat ötvöz: a fejlesztési terv a rövid, közép- és hosszú fejlesztési szándékokat integrálja, az önkormányzat döntései pedig a tervek módosítását, jóváhagyását és a beépítési feltételek meghatározását foglalják magukban. A folyamat során kiemelt figyelmet kap a település karaktere, a zöldinfrastruktúra és a fenntartható városfejlesztés megvalósítása, amelyet az E-TÉR felület segítségével modernizált és hatékony elektronikus egyeztetési folyamat támogat.
tags: #rendezesi #terv #felulvizsgalata